|
|
 |
|
 |
Tanácskozás az emberi jogokról
|
München, 1989. március 7. (SZER, Magyar híradó) - A hét végén
tartotta évi közgyűlését a nyugat-németországi Königsteinben az
Emberi Jogok Nemzetközi Szervezete. Blumgrund Jánossal, a bécsi
magyar szekciószóvivőjével Szekeres László készített interjút
Königsteinben.
A romániai kérdéssel foglalkozó szekcióülésen mi történt? Érdemes
volt-e egyáltalán ezt a szekcióülést megtartani?
Érzésem szerint nagyon is érdemes volt, mert most fordult elő
először, hogy egy ugyanazon emberjogi ülésen részt vett a magyar
ellenzék képviselője mellett a magyar szocialista munkapárt (sic!)
Központi Bizottságának képviselője, aki egy igen aktív
vitapartnernek bizonyult. Nagyon fontosnak tartom azt a
kijelentését, amikor is az egyik résztvevőnek a szemrehányására
válaszolva elmondta, hogy a magyar rendőrség tavaly november 15-iki
tüntetést szétverő brutális akciójának nem tudja az okát, de - és
ez a nagyon fontos - nézetem szerint - azt a kijelentést tette,
hogy a gyülekezési törvény szellemében ilyen Magyarországon soha
többé nem fordulhat elő, hogy a rendőrség egy tüntetést szétverjen.
Nagyon komoly ígéret és reméljük a betartását. Ezen az ülésen Ön
egy javaslatot is tett. Mi volt ez?
Igen, kicsit plagizáltam, tudniillik egy francia ötletnek a
továbbfejlesztését javasoltam, éspedig azt a francia ötletet, ahol
francia városok vállaltak partnerséget; a romániai faluk fölött
védnökséget. Most az én javaslatom oda irányult, hogy ne csak
francia - vagy ahogy már hallottam: hogy Belgiumban is elindult egy
ilyen mozgalom - hogy ezt terjesszük ki Európa-szerte, világszerte.
Itt Nyugat-Németországban én mindent el fogok követni, hogy ezt
Ausztriában - ha lehet - nagy méretekben csináljuk, hogy ilyen
egyedi védnökségeket vállaljunk lerombolásra ítélt romániai
települések felett. Ezen természetesen anyagi és erkölcsi
segítséget egyaránt értek.
Ön elkezdte szervezni, vagy Önök az IGFM keretén belül,
elkezdték szervezni a magyarországi szekciót. Hogy áll ez az ügy?
Idejét látjuk az IGFM-ben annak, hogy tevékenységüket a helyszínen
- értem ezalatt most Magyarországot is - folytassuk. Tekintettel az
ottani politikai helyzetre, tekintettel az erdélyi menekültek
helyzetére, nagyon pozitívan értékeljük,hogy a központi bizottsági
képviselő szerint legális működésünknek semmiféle akadálya nem
lehet.+++
1989. március 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Gyors jelentés a hullámhosszak állapotáról, abban a reményben,hogy valami történik is ennek a lehetetlen helyzetnek a megszüntetésére, ami most már napok, vagy hetek óta igy van, de legalább is mióta a nyári időszámítást bevezették.Tehát 6 és 7 között a kizárólag a 4l-es hullámhosszon lehet hallani, tehát sem a 49, sem a 31, sem a 25 méteres hullámhossz nem működik. Egyszerűen nem hallani sem jól, sem rosszul. Azután 7 óra előtt nem 5 perccel, hanem 10 perccel kikapcsolják a 41-est, addigra már a 31-es annyira felerősödik, hogy valamennyire lehetett hallani. Most kizárólag az működik. Ugyanis visszacsavarva 7 óra után a 41-és hullámhosszra azt kell tapasztalni, hogy egyáltalán nem szól."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|