|
|
|
|
MSZMP - tagfelvétel, kilépők (1. rész)
|
1989. április 6., csütörtök - Az idén, március végéig mintegy 23 ezren léptek ki az MSZMP-ből, miközben csak 2000-en kérték felvételüket a pártba - nyilatkozta az MTI munkatársának Bíró József, az MSZMP KB pártépítéssel és tagnyilvántartással foglalkozó csoportjának vezetője. Elmondta: míg 1986-ig évente mintegy húszezren kerültek ki a pártból, addig 1987-ben 34 ezren, tavaly pedig már 83 ezren. Közülük 58 ezren kiléptek, 14 ezret töröltek, 1000 párttagot kizártak, míg 10 ezren meghaltak. Ez idő alatt ugyanakkor folyamatosan csökkent a tagfelvételek száma: 1986-ig évente mintegy 30 ezer új tagot vettek fel, de 1987-ben 23 ezret, 1988-ban pedig már csak 13 ezret. A párttagság létszáma 1987 őszén volt a legnagyobb, megközelítette a 880 ezret, az elmúlt év végén 801 ezer volt, jelenleg pedig mintegy 780 ezer tagja van az MSZMP-nek.
Bíró József rámutatott: a mostanában belépők az MSZMP új irányvonalát, a megújulási folyamatot tartják vonzónak, azt, hogy a párt hosszú évek után nyitottabbá vált. Szólt arról is, hogy felgyorsult a szervezet öntisztulása, bár a kikerülések hatása még nem érződik a pártegységben. Elsősorban azok távoztak, akik nem tudták vagy nem akarták vállalni a párttagsággal járó megnövekedett követelményeket. Sokan csalódtak, mások pedig kivárnak, hogy az MSZMP megőrzi-e vezető szerepét a többpártrendszer keretei között. A tavaly májusi pártértekezlet után néhány hónapig lelassult a kilépések és felgyorsult a belépések folyamata, de ez a tendencia az elmúlt év utolsó negyedében ismét megfordult. A harmadik negyedévben nyolcezren, a negyedikben pedig már 14 ezren léptek ki, mert elégedetlenek a pártértekezletet követő időszak eredményeivel, főként azzal, hogy jelentősen romlott az életszínvonal. Az elmúlt évben kilépettek 12 százaléka nem ért egyet a párt politikai irányvonalával, 25 százalékuk betegségre hivatkozik, mások egyéni sérelmükkel, 45 százalék pedig egyáltalán nem indokolja a kilépést. Feltételezhető, hogy az utóbbiak nagy többsége politikai okok miatt adta vissza tagkönyvét. Bíró József felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak az új szerveződések, hanem az MSZMP tagjait is megfenyegetik, s ezért többen félelmükben lépnek ki a pártból. A kilépők közül mégcsak elvétve hivatkoznak arra, hogy más pártba kívánnak átigazolni. Az elmúlt évben egyébként 1200 felsőszintű vállalati, tanácsi, szövetkezeti vezető is távozott az MSZMP soraiból. (folyt.köv.)
1989. április 5., szerda 22:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP - tagfelvétel, kilépők (2. rész)
|
Bíró József szólt arról is, hogy a pártban folyamatosan csökken a munkások és a szövetkezeti dolgozók aránya. Míg hazánkban az aktív keresők 57 százaléka munkás, 27 százaléka szellemi foglalkozású, 12 százaléka szövetkezeti dolgozó, addig a pártban ez az arány kerekítve 39-53-7 százalék. Az elmúlt évben 43-ról 36 százalékra csökkent a pártba belépő munkások aránya, miközben a szellemi foglalkozásúaké 33-ról 40 százalékra emelkedett. A pártban nagyon kevés a fiatal, a tagok mindössze 8 százaléka 30 éven aluli. A fiatalok körében az MSZMP szükségesnek tartja a tagtoborzást, mert a párt jövőjét, megújulását tőlük várja. A párt szervezeti szabályzatának átdolgozása során egyébként törekszenek a tagfelvétel további egyszerűsítésére. Az mindenesetre már előrelépésnek számít, hogy megszünt az a gyakorlat, amely szerint a tagfelvételeknél az alapszervezet döntését az irányító pártvégrehajtó bizottságnak kellett jóvá hagynia. Jelenleg még szükség van a két ajánlóra, de lehet, hogy ebben is változás lesz. A többpártrendszer viszonyait figyelembe véve a párttaggá nevelés, a tagfelvételi munka további új módszereket igényel a pártszervektől és tagjaiktól. A követelményeket az eddigieknél rugalmasabban kell kezelni, a tagfelvételeknél elsősorban a jelenlegi politikai törekvések, a reform, a megújulás céljainak elfogadását kell alapvető követelményként megfogalmazni - mondta befejezésül Bíró József. (MTI)
1989. április 5., szerda 22:01
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Gyors jelentés a hullámhosszak állapotáról, abban a reményben,hogy valami történik is ennek a lehetetlen helyzetnek a megszüntetésére, ami most már napok, vagy hetek óta igy van, de legalább is mióta a nyári időszámítást bevezették.Tehát 6 és 7 között a kizárólag a 4l-es hullámhosszon lehet hallani, tehát sem a 49, sem a 31, sem a 25 méteres hullámhossz nem működik. Egyszerűen nem hallani sem jól, sem rosszul. Azután 7 óra előtt nem 5 perccel, hanem 10 perccel kikapcsolják a 41-est, addigra már a 31-es annyira felerősödik, hogy valamennyire lehetett hallani. Most kizárólag az működik. Ugyanis visszacsavarva 7 óra után a 41-és hullámhosszra azt kell tapasztalni, hogy egyáltalán nem szól."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|