Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (1. rész)
1989. április 5., szerda - A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága április 5-én, szerdán ülést tartott. A testület tájékoztatást kapott az elosztáspolitika megújulásáról. A tervezet abból indul ki, hogy a jövedelemszerzés meghatározója a jövőben is a munka lesz, de emellett a vegyesgazdaságnak megfelelően elismertek lesznek a tőkejövedelmek is. A piacgazdaság kiépülése együtt jár a jövedelemeknek, a javaknak a korábbinál nagyobb differenciálódásával. A piaci hatások érvényrejutása mellett az elosztási rendszert úgy kell korszerűsíteni, hogy az állampolgárok szociális biztonsága erősödjön. A megújuló elosztáspolitika azzal számol, hogy az alapellátások ingyenessége fennmarad, míg a kiegészítő szolgáltatások esetében a térítéses megoldás kerül előtérbe. A bérek központi szabályozását a bérezés gazdasági és önszabályozó rendszere váltja fel; a munkához való jog alapvető társadalompolitikai követelmény marad. A Politikai Bizottság szükségesnek tartja az új elosztáspolitikai koncepció kidolgozásának meggyorsítását, a résztkoncepciók mielőbbi összerendezését, és a tervezett változásokkal együttjáró társadalmi hatások feltárását. A testület tájékoztatót hallgatott meg a szociálpolitika és az egészségügy megújítását szolgáló előkészítő munkálatokról is. Megállapította: az egészségügy, de mindenekelőtt a szociálpolitika megoldatlan problémái mára politikai kérdésekké váltak. A javaslatokat a Szociális és Egészségügyi Minisztérium által fölkért szakértői bizottságok dolgozták ki, ,,Útkeresés és szociális biztonság,, címmel. Elkészült az átmeneti időszak szociápolitikai elgondolásairól készített vitairat is. A Politikai Bizottság megvitatta az előzetes elképzeléseket és az alapvető fejlesztési irányokat. Támogatja, hogy a szociálpolitikai és egészségpolitikai lépések szervesen illeszkedjenek egy, az egész társadalmat átfogó civilizációs programba. Segítsék elő, hogy Magyarországon a technikai fejlődéssel együtt az emberek egészségét és szociális biztonságát megújító program is valósuljon meg. Meg kell akadályozni, hogy széles rétegek jóvátehetetlenül leszakadjanak, kívül rekedjenek a magyar társadalom európai mércével mért fejlődésén. (folyt.köv.) 1989. április 5., szerda 20:26
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (2. rész)
Az elfogadható szociális biztonság a gazdasági és politikai szerkezet átalakításának, a felesleges konfliktusok és megpróbáltatások csökkentésének, a társadalmi béke megőrzésének feltétele. Egyetért azzal, hogy az elgondolásokat a szakmai és érdekképviseleti fórumok vitáját követően - még ebben a félévben - terjesszék a Központi Bizottság elé. A testület megtárgyalta az MSZMP egyházpolitikájának tanulságait, és állást foglalt megújításának feladatairól. A párt - a megváltozott társadalmi, politikai viszonyok között - az önálló és független egyházakkal új tartalmú együttműködést kíván kialakítani. Az MSZMP-nek az a célja, hogy a vallásos emberekkel széles körű összefogást alakítson ki. Fontos, hogy ez továbbra is stabilizációs tényezőt jelentsen társadalmunk számára. A Politikai Bizottság javasolja, hogy a magyar kormány ennek jegyében folytassa tovább egyházpolitikai tevékenységét. Kezdeményezi, hogy a lelkiismereti szabadságról és a vallások szabad gyakorlásáról alkossanak törvényt. Ennek politikai elveire a testület ajánlást tett. A Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke tájékoztatta a testületet a nők és a nőmozgalom helyzetéről. A Politikai Bizottság szükségesnek tartja a Központi Bizottság 1970. február 18-19-ei, a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetével foglalkozó határozatának felülvizsgálatát. Felkéri a Magyar Nők Országos Tanácsát, hogy az MSZMP-vel és más társadalmi szervezetekkel együttműködve dolgozza ki a nőmozgalomnak a megváltozott politikai feltételekkel összhangban lévő új formáit és eszközeit. E közös álláspont kialakulásától függően támogatja az Országos Nőkonferencia összehívását. A Politikai Bizottság egyebek között hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben is döntött. x x x (folyt.köv.) 1989. április 5., szerda 20:38
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (3. rész)
Koraeste, az ülést követően Major László, az MSZMP szóvivője, Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Sarkadi Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese sajtótájékoztatón fűzött kiegészítést a megtárgyalt napirendekhez. Kovács Imre kiemelte: az elosztáspolitika újbóli megfogalmazását leginkább az indokolja, hogy piacgazdaság körülményei között megváltozik az állam szerepe a lakossági jövedelmek elsődleges elosztásában. Olyannyira, hogy nem is célszerű ennek rendszerét a jövőben elosztáspolitikának nevezni, mert a jövedelmek elsődleges elosztása a piacon történik. Az állam a jövőben az adóztatás és a szociálpolitika útján befolyásolhatja a lakossági jövedelmeket. A piacgazdaság megteremtéséig tartó átmeneti időszakban azonban bizonyára lesznek olyan rétegek, amelyek saját hibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülnek, róluk az államnak a szociális biztonság megteremtésével kell gondoskodnia. A megélhetés fő forrása továbbra is a munka lesz, a munkához való jog alapvető fontosságú marad, ám hangsúlyozni kell a hatékony foglalkoztatás jelentőségét - mondotta Kovács Imre. A szociálpolitika korszerűsítéséről szólva az osztályvezető utalt arra, hogy kétféle megoldás ígérkezik. Az egyik a jelenlegi rendszer ,,kiigazítása,,, a másik pedig, hogy a legrászorultabbaknak az eddigieknél érzékelhetőbb segítséget nyújtson a szociálpolitika. Így az idősek, a pályakezdők, a munkanélküliek és a halmozottan hátrányos helyzetűek támogatása bizonyos átcsoportosításokkal valósulhat meg, ám ez egyes rétegeket kedvezőtlenebb helyzetbe hozhat. A témát egyébként még ebben a félévben napirendre tűzi a Központi Bizottság. A Politikai Bizottság megerősítette, hogy az elosztáspolitika, valamint a szociálpolitika és az egészségügy megújítását célzó munkálatokat fel kell gyorsítani. Az elképzeléseknek már ez év második felében koncepcióvá kell alakulniuk, hogy beépülhessenek az MSZMP választási programjába. Újságírók kérdéseire válaszolva Kovács Imre szólt a nyugdíjrendszer korszerűsítéséről is. Véleménye szerint 1990. január 1-jétől még nem lehet bevezetni a régóta tervezett, a jelenleginél rugalmasabb megoldást. Utalt arra, hogy a társadalombiztosítás formailag már ma is külön alapként működik. A cél, hogy a jövőben ténylegesen gazdálkodjon, ha kell, bérházakat tartson fenn, fektesse olyan vállalkozásba a pénzét, hogy az minél gyorsabban minél nagyobb jövedelmet eredményezzen. (folyt.köv.) 1989. április 5., szerda 20:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (4. rész)
Sarkadi Nagy Barna a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény alapelveiről adott rövid tájékoztatást. Mint mondotta, demokratikus jogállam aligha képzelhető el az emberi szabadságjogok, ezen belül a világnézet szabad megválasztásának törvényi biztosítása nélkül. A jövőben minden tekintetben el kell választani - ám nem elszigetelni - az egyházakat az államtól: az állam ne avatkozzék az egyházak belső ügyeibe, az egyházak pedig ne vállaljanak állami, közhatalmi funkciókat. A jövőben - néhány kivételtől eltekintve - megszünik az előzetes állami véleményezés az egyházi tisztségek betöltése előtt. Lehetőség lesz az 1951-ben feloszlatott szerzetesrendek újjáalakítására is. A készülő törvény fontos alapelve az egyházak és felekezetek egyenlőségének deklarálása. Változik a jövőben alakuló felekezetekhez való viszony abban is, hogy a jövőben kizárólag állami elismerésről, nem pedig engedélyezésről lehet szó. Ennek feltétele pedig az lesz, hogy a felekezet fogadja el az alkotmányt. Az elismerés - hasonlóan az egyesületekhez - a bírósági bejegyzéssel történik meg. Az elképzelések szerint az egyházak közhasznú tevékenységéhez nyújtott állami támogatás a jövőben nem csökkenhet, sőt inkább növekednie kellene. Az elnökhelyettes kitért arra a március 15-én is hangoztatott követelésre, hogy szünjön meg az Állami Egyházügyi Hivatal. Véleménye szerint a jövőben - a nagyobb önállóság és függetlenség következtében - szélesedik az egyházak tevékenysége. Ez határozza majd meg azokat a feladatokat, amelyek ellátására a kormány megfelelő intézményt hoz létre. Az másodlagos, hogy ennek mi lesz az elnevezése. Major László egy kérdésre válaszolva elmondta: különböző elképzelések vannak arról, hogy az MSZMP-nek meg kell újítania viszonyát a vallásos hívők tömegéhez, bennük szövetségest kell találnia, másrészt a párttagokra vonatkozó korábbi szigorú kötöttséget is oldani kell. Arról még nem született döntés, hogy a párttagság alapvető kritériuma a világnézet, avagy a politikai azonosulás lesz-e a jövőben. Kitért arra, hogy a Pozsgay Imre vezette történelmi albizottság segítségére lehet az állami szerveknek olyan dokumentumok felkutatásában is, amelyek tanulmányozása megkönnyíti az egyházak elleni koncepciós perek felülvizsgálatát. Egy kérdésre válaszolva Major László elmondta, hogy az MSZMP főtitkárának kárpátaljai látogatása nem szerepelt a Politikai Bizottság napirendjén. (MTI) 1989. április 5., szerda 21:26
Vissza » A hírhez kapcsolódik »