|
|
 |
|
 |
Jugoszlávia - emberi jogi
|
Belgrád, 1989. máricius 23. csütörtök (TANJUG) - Jugoszlávia azért tartózkodott a közelmúltban Albánia és Románia elítélésétől az ENSZ emberi jogi bizottságában, hogy ezzel is jobb együttműködésre serkentse Albániát, a román kérdést viszont a belügyekbe való beavatkozásnak tekintette. Ezzel együtt elismeri, hogy a román kormányzat egyes intézkedései a romániai kisebbségek felszámolásához vezethetnek. Mindezt az a jelentés fejti ki, amelyet a jugoszláv külügyminisztérium terjesztett csütörtökön a parlament elé.
A Romániát és Albániát az emberi jogok megsértése miatt elítélő
határozatok megszavazásánál Jugoszlávia azért tartózkodott, mert úgy
véli, hogy az Emberi Jogi Bizottság - amely a határozatot hozta -
azzal játszhatna eredményesebb szerepet, ha a világ összes
országával együttműkődne, és politikájuk jobb megértésére törekedne
- közölte a jugoszláv külügyminisztérium. A jelentés emlékeztet
arra, hogy a jugoszláv küldöttségnek más esetekben is ez volt az
elvi álláspontja, amikor vád merült fel valamelyik ország ellen.
Belgrád szerint az Albániát elmarasztaló határozat nem fejezi ki
az emberi jogok albániai helyzetének valóságos állapotát, és nem
adott a kisebbségeknek lehetőséget arra, hogy kifejtsék
véleményüket. Jugoszlávia alapvető érdeke - mutat rá a dokumentum -
az, hogy az Albániában élő kisebbségek, köztük a macedonok, szerbek
és crnagorácok jogainak védelmére megfelelő körülmények jöjjenek
létre. Belgrád reméli, hogy a jugoszláv tartózkodás Albániát
együttműkődésre sarkallja az ENSZ Emberi Jogi Bizottságával.
Jugoszlávia azzal sem értett egyet, hogy a határozat felszólítja
a bizottságot egy külön jelentés megszerkesztésére az emberi jogok
romániai helyzetéről. Belgrád azt kifogásolja, hogy a szavazást az
úgynevezett titkos ügyrend keretében nem előzte meg vita. A helyzet
áttekintésének hiánya azzal fenyegethet, hogy ,,nem kívánatos
politizálás alakul ki a bizotsság munkájáról, és visszaélés
történhet,,. Emellett a határozat több pontja kisérlet a más
országok belügyeibe való beavatkozásra, vélekedik a jugoszláv
külügyminisztérium.
A jugoszláv küldöttség támogatta viszont a határozatnak azokat a
pontjait, amelyek szükségesnek tartják a kisebbségek jogainak
tiszeteletben tartását. A külügyi dokumentum leszögezi, hogy a
romániai intézkedések kedvezőtlenül hatnak a kisebbségek jogaira, és
a nemzetiségek eltünéséhez vezethetnek. +++
1989. március 23., csütörtök 20:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Gyors jelentés a hullámhosszak állapotáról, abban a reményben,hogy valami történik is ennek a lehetetlen helyzetnek a megszüntetésére, ami most már napok, vagy hetek óta igy van, de legalább is mióta a nyári időszámítást bevezették.Tehát 6 és 7 között a kizárólag a 4l-es hullámhosszon lehet hallani, tehát sem a 49, sem a 31, sem a 25 méteres hullámhossz nem működik. Egyszerűen nem hallani sem jól, sem rosszul. Azután 7 óra előtt nem 5 perccel, hanem 10 perccel kikapcsolják a 41-est, addigra már a 31-es annyira felerősödik, hogy valamennyire lehetett hallani. Most kizárólag az működik. Ugyanis visszacsavarva 7 óra után a 41-és hullámhosszra azt kell tapasztalni, hogy egyáltalán nem szól."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|