|
|
|
|
Tanjug - romániai délszláv kisebbség
|
Belgrád, 1989. március 19. vasárnap (Tanjug) - Hosszú évek közömbössége után a jugoszláv közvélemény kezd nagyobb érdeklődést mutatni a szomszédos Romániában élő délszláv kisebbség iránt - olvasható a Tanjug hírügynökség ,,a romániai délszláv kisebbségek nehéz helyzete,, című kommentárjában. A szerző, Predrag Tolpa rámutat, hogy az érdeklődést különösen Miodrag Belodedics szerb nemzetiségű labdarúgó esete keltette fel, aki a Steaua Bucuresti játékosaként szerzett hírnevet magának. Belodedics turistaútjáról nem tért vissza Romániába, s most a belgrádi Crvena Zvezda játékosaként szeretné folytatni pályafutását, de nem valószinű, hogy kívánsága teljesülni fog.
A jobb élet reményében Belodedicshez hasonlóan a jugoszláv kisebbség más tagjai is gyakran hangot adnak áttelepülési kívánságuknak, annál is inkább, mivel a romániai nemzetiségieknek jóval kisebb esélyeik vannak arra, hogy bekapcsolódjanak a politikai életbe, vagy hogy előléptessék őket munkahelyükön. Az 1979-es népszámlálás adatai szerint Romániában 24 037 szerb, 7 167 horvát, 1200 macedon és 700 szlovén nemzetiségű él. A délszláv kisebbségek tagjai azonban meg vannak győződve arról, hogy sokkal többen vannak. A szerb nemzetiségűek szerint számuk eléri az ötvenezret. Románia formálisan valamennyi jogot biztosítja a jugoszláv kisebbségnek - az anyanyelvi oktatást, könyvkiadást, szinházat, az anyanyelv használatát a bíráság előtt. A törvény és a gyakorlat között azonban széles szakadék tátong - mutat rá a Tanjug. A kisebbségek sérelmezik, hogy a hivatalosan ,,különleges kulturális-nyelvi csoportoknak minősítik őket az ,,egységes szocialista nemzeten,, belül, azaz ,,magyar, német, szerb származású románokként,, kezelik őket. Az ,,egységes szocialista nemzet,, elméletének megfelelően a nemzetiségek lakta városoknak és falvaknak már csak a román nevét szabad használni. A kisebbségek szerint a települések összevonásának programja, a kisebb települések azzal járó felszámolása is ebbe az elméletbe illeszkedik - írja a Tanjug. A nemzeti kisebbségek számát az asszimiláció csökkenti - írja a Tanjug. Megemlíti, hogy a hivatalos adatok szerint 1985-ben Temes megyében 1600 szerb gyerek járt óvodába és iskolába, 1988-ban már csak 702. Sok gyermek román nyelvű iskolába jár, mert csak így reménykedhet a továbbtanulásban, hiszen az egyetemeken nem oktatnak nemzetiségi nyelveken. Az elmúlt években egyetlen délszláv nemzetiségűnek sem engedték meg, hogy jugoszláviai egyetemen folytassák tanulmányaikat - mutat rá a jugoszláv hírügynökség. +++
1989. március 19., vasárnap 18:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Gyors jelentés a hullámhosszak állapotáról, abban a reményben,hogy valami történik is ennek a lehetetlen helyzetnek a megszüntetésére, ami most már napok, vagy hetek óta igy van, de legalább is mióta a nyári időszámítást bevezették.Tehát 6 és 7 között a kizárólag a 4l-es hullámhosszon lehet hallani, tehát sem a 49, sem a 31, sem a 25 méteres hullámhossz nem működik. Egyszerűen nem hallani sem jól, sem rosszul. Azután 7 óra előtt nem 5 perccel, hanem 10 perccel kikapcsolják a 41-est, addigra már a 31-es annyira felerősödik, hogy valamennyire lehetett hallani. Most kizárólag az működik. Ugyanis visszacsavarva 7 óra után a 41-és hullámhosszra azt kell tapasztalni, hogy egyáltalán nem szól."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|