|
|
 |
|
 |
Európai Parlament (2.rész)
|
154 vokssal 45 ellenében fogadta el a testület Jan Penders
holland kereszténydemokrata képviselő jelentését a NATO és a
közösség viszonyáról - ez állást foglal amellett, hogy biztosítsanak
nagyobb szerepet a kilenc országot tömörítő Nyugat-európai Uniónak,
amely a katonai kérdések megvitatására is jogosult egyedüli
nyugat-európai testület. Elutasították azonban a képviselők azt a
javaslatot, hogy a Nyugat-európai Unió parlamenti testületét az
Európai Parlament 50 tagjával bővítsék ki, s így közvetlen kötelék
jöjjön létre a két testület között. A Penders-jelentés az európai
biztonság elemeit a katonai tényezőkön kívül az ökológiai,
gazdasági, szociális és kulturális faktorokban, továbbá az emberi
jogok biztosításában látja. Állást foglal a dokumentum a védelmi
képesség fenntartása és egyben az enyhülés politikájának
kiterjesztése mellett is. A vita során a nyugatnémet
szociáldemokrata képviselők azt hangoztatták, hogy a jelentésnek
állást kellett volna foglalnia az európai rövid hatótávolságú
rakéták modernizálása, illetve a modernizált fegyverek telepítése
ellen.
Az Európai Parlament ünnepélyes keretek között tett hitet a faji
megkülönböztetés és az idegengyűlölet elleni eltökéltségéről - az e
témáról rendezett nemzetközi strasbourgi találkozó keddi befejezésén
a közösség bizottsága, miniszteri tanácsa és az Európai Parlament
egyaránt képviseltette magát, s jelen voltak a tagállamok
parlamentjeinek küldöttségei is. Ugyanakkor a nemzetközi kollokvium
résztvevői megállapították, hogy az erről a témáról elfogadott 1986
évi strasbourgi nyilatkozat előírásai korántsem valósultak meg, az
egyéni raszista megnyilvánulások ugyanúgy gyakoriak még, mint az
ilyen programmal fellépő politikusok, politikai szervezetek akciói.
Legutóbb éppen a fajgyűlölő jelszavakkal színre lépett politikai
erők választási sikerei váltottak ki aggodalmat.
Az emberi jogok megsértése ellen készül fellépni csütörtökön is
a strasbourgi testület, miután sürgős jelleggel interpellációs
vitájának napirendjére tűzte politikai bizottsága javaslatát a
Ceausescu-rendszer elszigeteléséről. A bizottság Brüsszelben
Romániáról rendezett február 21-ikei meghallgatásának tapasztalatain
alapszik a javaslat, amely egyebek között indítványozza, hogy
nemzetközileg minősítsék nemkívánatos személynek, persona non
grata-nak Nicolae Ceausescut. +++
1989. március 15., szerda 18:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Gyors jelentés a hullámhosszak állapotáról, abban a reményben,hogy valami történik is ennek a lehetetlen helyzetnek a megszüntetésére, ami most már napok, vagy hetek óta igy van, de legalább is mióta a nyári időszámítást bevezették.Tehát 6 és 7 között a kizárólag a 4l-es hullámhosszon lehet hallani, tehát sem a 49, sem a 31, sem a 25 méteres hullámhossz nem működik. Egyszerűen nem hallani sem jól, sem rosszul. Azután 7 óra előtt nem 5 perccel, hanem 10 perccel kikapcsolják a 41-est, addigra már a 31-es annyira felerősödik, hogy valamennyire lehetett hallani. Most kizárólag az működik. Ugyanis visszacsavarva 7 óra után a 41-és hullámhosszra azt kell tapasztalni, hogy egyáltalán nem szól."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|