|
|
|
|
Európai Parlament - Románia - 2
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. március 16. csütörtök (MTI-TUD) - Frans Andriessen a Romániáról rendezett sürgősségi vita végén szólalt fel, kifejtve a közösség bizottságának álláspontját. Románia volt az első KGST-ország, amely - még 1980-ban - kereskedelmi szerződés kötött az Európai Közösséggel, akkor, amikor a KGST még elzárkózott a brüsszeli székhelyű szervezettel való párbeszédtől. A viszonylag szűkkörű szerződés helyébe lépő új megállapodásról való tárgyalásra a közösség bizottsága 1986-ban kapott a miniszteri tanácstól felhatalmazást - ám éppen az emberi jogok romániai helyzete miatt ezek a megbeszélések abbamaradtak. Ugyanezzel magyarázható, hogy Románia mindmáig - egyedül a KGST-országok közül - nem vette fel a diplomáciai kapcsolatot az Európai Közösséggel.
A csütörtöki közlés így azt jelenti, hogy az eddig csendben abbamaradt kétoldalú tárgyalások felújítása lekerült a napirendről, s ezt hivatalosan Bukarest tudomására hozták. A közösség bizottságához közel álló forrás szerint a testület ilymódon kívánja kifejezni szolidaritását a román néppel, amely ,,egy zsarnoki rendszer uralma alatt él,,. Az Andriessen felszólalása után elfogadott határozat szilárd fellépést sürget azért, hogy az emberi jogokat tiszteletben tartsák a román hatóságok, de mérsékeltebb nyelvezetet használ, mint az Európai Parlament politikai bizottsága, amely a tervezetet kidolgozta. Az eredeti javaslat annak a meghallgatásnak nyomán született, amelyet a politikai bizottság emberi jogi albizottsága február 21-én rendezett Brüsszelben erről a kérdésről. Ezen számos drámai tanúvallomás hangzott el a romániai helyzetről tudományos kutatók, emigrációban működő romániai emberjogi szervezetek, romániai menekültek részéről - az erdélyi magyarság és a romániai zsidóság sorsáról Ara-Kovács Attila, az erdélyi magyar hírügynökség Budapesten élő szerkesztője beszélt. A szavazáson, ahogy a sürgősségi vitákban szokásos, az 518 tagú testület száz tagja vett részt, a jelenlevők aránya tükrözte a parlament összetételét. (Erre az eljárásra azért van szükség, mert közben párhuzamosan intenzív munka folyik a bizottságokban és igen sűrű a napirend). A szöveget csak azért nem fogadták el egységesen, mert a liberálisok és kereszténydemokraták, valamint egy szocialista képviselő szerint még erőteljesebb fogalmazásra lett volna szükség. Három brit konzervatív képviselő tartózkodott a szavazásnál. +++
1989. március 16., csütörtök 18:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Gyors jelentés a hullámhosszak állapotáról, abban a reményben,hogy valami történik is ennek a lehetetlen helyzetnek a megszüntetésére, ami most már napok, vagy hetek óta igy van, de legalább is mióta a nyári időszámítást bevezették.Tehát 6 és 7 között a kizárólag a 4l-es hullámhosszon lehet hallani, tehát sem a 49, sem a 31, sem a 25 méteres hullámhossz nem működik. Egyszerűen nem hallani sem jól, sem rosszul. Azután 7 óra előtt nem 5 perccel, hanem 10 perccel kikapcsolják a 41-est, addigra már a 31-es annyira felerősödik, hogy valamennyire lehetett hallani. Most kizárólag az működik. Ugyanis visszacsavarva 7 óra után a 41-és hullámhosszra azt kell tapasztalni, hogy egyáltalán nem szól."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|