|
|
 |
|
 |
Emberi jogok - genfi üléssszak - befejezés (3. rész)
|
A bizottság különmegbízottja hivatalos román közreműködés nélkül
is el fogja készíteni a határozatban előírt jelentést, a testület
jövő évi ülésszakán megint részletesen napirendre kerül majd ez a
fontos európai ügy.
A most véget ért 45. ülésszak nemcsak általánosságban, hanem
magyar szemszögből is hasznosnak, eredményesnek mondható. Erről
Varga István nagykövet, a genfi állandó magyar ENSZ-képviselet
vezetője a következőket mondta az MTI tudósítójának:
- A hathetes vitában többször esett szó Magyarországról és
mindig kedvező formában: a felszólalóktól jó ,,osztályzatot,, kaptak
az emberi jogokkal összefüggő nemzeti és nemzetközi magyar lépések,
a társadalom demokratizálására és a jogállamiság kifejlesztésére
irányuló hazai változások. A megújulást szolgáló politikai
reformokat illetően Magyarországot egy sorban emlegették a
Szovjetunióval és Lengyelországgal. Elismerően beszéltek arról, hogy
Magyarország humanitárius szellemben gondoskodik a romániai
menekültekről, s csatlakozott a nemzetközi menekültügyi
konvencióhoz, valamint, hogy a magyar kormány hivatalosan kötelezte
magát az emberi jogok ügyeiben saját állampolgáraitól és más
országokból hozzáérkező panaszok kivizsgálására és elintézésére. Az
emberi jogokkal foglalkozó ENSZ-bizottság ülésszakán Horn Gyula
államtitkár személyében most először szólalt fel magyar külügyi
vezető. Február 27-én elhangzott beszéde a résztvevők között igen
kedvező visszhangot keltett, különösen azért, mert kifejtette: az
emberi jogok megsértése ellen az ENSZ-nek mindenütt erélyesen fel
kell lépnie, függetlenül attól, hogy a visszásságok melyik és milyen
társadalmi rendszerű országban történnek.
- A magyar küldöttség az ülésszakon élénk tevékenységet fejtett
ki. A már említett román vonatkozású határozaton kívül társszerzője
volt azoknak a határozatoknak is, amelyek a politikai jogokkal
kapcsolatban a rendszeres és szabad választások elvének
megerősítéséről, a katonai szolgálat lelkiismereti okokból való
megtagadásának jogáról, valamint az egyetemes emberi jogok
érvényesülésének előmozdításáról jöttek létre. Lehetséges, hogy az
emberi jogok ENSZ-bizottságában való magyar részvételnek hamarosan
még nagyobb szerepe és súlya lesz. Magyarország ugyanis bejelentette
igényét a bizottság rendes, szavazati joggal járó tagságára, és van
rá esély, hogy a tagok körének most esedékes időnkénti változtatása
során e ,,pályázat,, az illetékes ENSZ-fórumon kedvező elbírálást
kap.+++
1989. március 10., péntek 18:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Gyors jelentés a hullámhosszak állapotáról, abban a reményben,hogy valami történik is ennek a lehetetlen helyzetnek a megszüntetésére, ami most már napok, vagy hetek óta igy van, de legalább is mióta a nyári időszámítást bevezették.Tehát 6 és 7 között a kizárólag a 4l-es hullámhosszon lehet hallani, tehát sem a 49, sem a 31, sem a 25 méteres hullámhossz nem működik. Egyszerűen nem hallani sem jól, sem rosszul. Azután 7 óra előtt nem 5 perccel, hanem 10 perccel kikapcsolják a 41-est, addigra már a 31-es annyira felerősödik, hogy valamennyire lehetett hallani. Most kizárólag az működik. Ugyanis visszacsavarva 7 óra után a 41-és hullámhosszra azt kell tapasztalni, hogy egyáltalán nem szól."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|