Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 04.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Panoráma

"Magyarországon a független közvéleménykutatók által végzett felmérés azt mutatta ki, hogy az emberek 35 százaléka szavazna továbbra is az MSZMP-re, 51 százalékát a szavazatoknak a függetlenek kapnák. Szenté Péter pontosan azt hangsúlyozta ebben, hogy ez az 51 százalék erősen megoszlana a különböző új szerveződések között, és ha például Magyarországon egy angol típusú választási rendszer lenne érvényben, akkor az MSZMP változatlanul kormányt alakíthatna."

Interjú Juhász Pállal

London, 1989. április 19. (BBC, Heti gazdasági rovat) - Interjút
közvetítünk Juhász Pállal, a magyarországi Szabad Demokraták
Szövetségének vezetőségi tagjával, aki munkatársunknak Siklós
Istvánnak kérdéseire válaszolva tájékoztat az ellenzék javasolt
alternatív gazdaságpolitikáról:
- Gyakran felmerül a vád vagy mindenképpen elképzelés, az ellenzék
akkor, amikor változásokat akar nem fogalmazza meg elég világosan,
hogy milyen gazdasági változásokat szeretne. A stúdióban Juhász Pál
a Szabad Demokraták Szövetségének egyik vezetője és őt kérdezem,
hogy a szabad demokratákkal szemben is érvényes-e ez az elképzelés,
hogy gazdasági reform gondolatokkal nem foglalkoznak kellőképpen?
    
    Nem kínálnak más kiutat a magyar gazdasági válságból, mint amit a
kormány is megtesz.
    
    Nyilván legkevésbé a szabad demokratákra lehet igaz, hogy gazdasági
dolgokkal nem foglalkoznak összefüggően, az egész strukturális és
berendezkedési válság meghaladására nem alkotnának összefüggő
eszméket, hiszen sem az MSZMP, sem a többi mozgalom nem is
rendelkezik olyan ideológiailag összefüggően gondolkozó közgazdász
szakértő réteggel, mint éppen a Szabad Demokraták Szövetsége.
    
    Mondhatnánk azt is, hogy a mi mozgalmunkon belül a radikális
reform, a közgazdászok közt volt radikális reformmozgalom örökösei
vagy tagjai nagy számban vannak jelen, így természetesen újabb
társadalmi problémák adta újabb leckéket is mi elég gyorsan és
összefüggően tudjuk asszimilálni. Másrészt hát szakmánknál fogva is
összefüggően kell, hogy fogalmazzuk a dolgokat.
    
    - A mi programunk sok eleme megtalálható az MSZMP-n belüli újabb
javaslatokban, aminek az az oka, hogy végül is ez egy szakmai
iskola elképzelés rendszere, és ez a szakmai iskola nem politikai
pártok szerint tagolódik, és ennek a szakmai iskolának sok tagja,
ugye az MSZMP tanácsadó testületben dolgozik.
    
    Míg azonban az MSZMP-n belül a javaslatok nem összefüggően jelennek
meg, nem is tudni, hogy majorálni(?) tudják-e az MSZMP
gazdaságpolitikai képzetrendszerét, addig a mienk kifejezetten a
radikális reformiskola képzet illetve elveiből építkezik.
    
    - Ennek a reformiskolának kik a vezetői, vagy kik a szellemi
irányítói?
    
    - Különböző közgazdasági iskolákhoz tartoznak, azok is, akik
Magyarországon a gazdasági radikális reformiskolába egységesnek
tűnnek. Részben vannak olyanfajta (...?) Bauer Tamás, akik ugye
mindig a magyar vállalatrendszer magába zártságot kényszerpályáit
és hasonlókat vizsgálták és ebből jutottak oda, hogy radikális
reformeszméket termeljenek. Vannak olyanok, mint Tardos Márton, aki
makro szabályozás vállalkozáselmélet oldaláról közelítette meg a
dolgokat. Vannak olyanok, mint a Pénzügykutató Intézetben valaha
létezett vagy ma is létező "fordulat és reform csoport" tagjai,
akik többen is voltak, akik mindig azokat a politikai eszközöket
keresték, amelyekkel a vállalatrendszert és a gazdasági nyitást
mozgató szereplő indítékai megváltoztathatók lennének, egy másféle
magatartásba sorolhatók legyenek. Tehát, mint közgazdasági ágazat
sokféle van itt köztünk jelen és az is mondható, hogy méltatlan a
nevekben felsorolás, hiszen éppen ez a csodálatos a radikális
reformmozgalomban, hogy egészen más problémákból induló emberek is
nagyon hasonló tanulsághoz jutottak, akik a végén kerültek ide
egymás közelébe és nem a mozgalom elején.
    
    Még ahhoz a radikális tanulságoshoz, hogy tőkepiac kiépítése nélkül
a menedzselés a tulajdon, a pénzpiac kezelésének a teljes
különválasztása nélkül egyszerűen nem is lehet összefüggően kezelni
a problémákat. Nem lehet egy vállalatszervezési ügyet sem rendesen
megoldani, nem lehet egy antiinflációs politikát rendesen csinálni,
nem lehet egy logikus költségvetést felépíteni, nem lehet az
iskolakérdést kezelni, nemzetgazdasági struktúrát változtatni.
    
    Tehát, a mi programunk közepében éppen az áll, hogy hogyan lehet
Magyarországon viszonylag gyorsan egy tőkepiac integrálta
társadalmat kialakítani, és olyan gazdasági intézményeket, amelyek
tudják segíteni, hogy egy tőkepiac körülményei között átszervezzék
az országot.
    
    - Tőkepiac az jelent külföldi tőkét vagy magyarországi tőkére
támaszkodnék elsősorban.
    
    - Egy piac az mindig nyitott. Tehát, noha természetes, hogy egy
magyarországi tőkepiacnak a legfontosabb szereplői a magyarországi
tőke tulajdonosok, de mivel a piachoz a nyitottság hozzátartozik
nem lehet megmondani a külföldi tőke milyen részt vehet, amennyit
érdemesnek lát, hogy részt vállaljon belőle. Az országnak
nyilvánvalóan jót tesz, ha minél nagyobb részben jelenik meg ez a
tőkepiacon a külföldi tőke. Nem csak azért, mert a fizetési
problémákat enyhíti, hanem azért is, mert egy másféle tudást hoz
be.
    
    A Szabad Demokraták Szövetségének a programpontjai között szerepel
az a gazdasági igény is a gazdasági reformok között, hogy európaivá
tenné az országot. Mit jelent ez, hogy európaivá tenné?
    
    - Ez egy nagyon egyszerű dolgot, hogy a mi szervezeteink, nem
csupán vállalataink, hanem az egyéb szervezeteink is. Tehát
akármelyik még az egyházak is. Olyan formák között vegyenek részt a
közösség életében, amelyek az európai polgári jog intézményeire
alapulnak. Nem valamilyen sajátos, harmadik utas, szocialista
játékszabály rendszerben dolgozzanak, hanem olyan játékszabályok
közt, amelyeket már kifejlesztett az európai kultúra.
    
    - Tehát tulajdonképpen erre azért van szükség, hogy a nyugati tőke
is otthonosabb legyen Magyarországon, mint mondjuk eleddig.
    
    - Nyilvánvalóan pragmatikus oka is. A nyugati tőke akkor tud,
kapcsolódni ha tud tájékozódni, ha a játékszabályok nem
ismeretlenek és a következményeik ezért kiszámíthatóak számára. De
hát nem a pragmatikusok a legfontosabb ok. Egyszerűen az a hitünk,
hogy illúzió azt hinni, hogy legalábbis pár éves horizonton képes
egy társadalom kiizzadni magából eredeti és új intézményeket,
amelyek megbízhatóan működni tudnak.
    
    Milyen intézményekről van szó?
    
    - Akár a vállalat intézménye...
    
    - Miért ne lehetne olyan formát és vagy egy kifejlett polgári jogú
államban vállalatok működnek, miért kéne erre mást kitalálni, akár
mondjuk egy színház menedzselés vagy egy színházi alapítvány
intézménye, akár egy területi önkormányzat, egy tanács
költségvetésének és vagyonának kezelése, miért kéne ehhez más
formákat találnunk, amit már kiizzadt a történelem.
    
    - Ami a nagy beruházásokat illeti, amelyek a jelen pillanatban
Magyarországon folynak. Ezzel kapcsolatban van-e valamilyen
elképzelése a szabad demokratáknak?
    
    - A nagyberuházások zöme végül is egy, mert hisz ez egy elég nagy
teher az ország gazdasági élete számára. Ennek a zöme egy olyan
szorongásra épültek fel, amelyek a hagyományos gazdasági
szerkezetből fakadnak. Arra a szorongásra, hogy a gazdaságot
leállás fenyegeti, energiahiány miatt, ha nem tesznek meg mindent
azért, hogy az energiáját hosszútávra biztosítsák.
    
    - Ez a rögeszme rendszer, azon kívül, hogy borzasztó veszélyes,
mert sokba kerül, hisz az energiacsinálás Magyarországon a
legdrágább dolog. Ez a rögeszme rendszer azért is veszélyes, mert
egyfajta beletörődést fejez ki, hogy ebbe (...?) gazdaságba éljünk,
hogy ezt termeljük újjá ahelyett, hogy szakítanánk ennek a
hagyományaival, és azért is veszélyes, mert legnagyobb pénzköltővé,
azokat a szervezeteket teszik az országba, amelyeknek még a világ
egyéb részein sincs igazi érzékenysége arra, hogy hogyan kell pénzt
kezelni, egy szocialista országba aztán végképp nincs érzéke.
    
    Tehát itt végül is, ugye az eocén program, azok a szervezetek,
amelyek a Szovjetunióval együttműködésbe a gázprogram
ellenszállításait adják, az atomerőmű Pakson, a vízügyi társaság, a
vízi erőmű építésnél újabb bányászati képződmények a felszíni
bányászat fejlődésénél. Ezek mind olyan technokrata csoportok,
akiktől távol állt teljesen a pénzforgatásos szemlélet, mind csak
naturáliákban tudnak gondolkozni, csak abban tudnak gondolkozni,
hol milyen kapacitásaik vannak, azokat hogy kéne kihasználni, hogy
hogy tudják fontossá tenni magukat a társadalom életében. Tehát a
cselekvési motívum rendszerükben semmi olyan nincs, amit egy
közgazdász el tudna fogadni józan döntési szempontnak.
    
    Ráadásul nagyon veszélyes helyzetet teremtenek, azért is mert
konkrét terveik, még az energiastratégia szempontból is ostoba
tervek. Például egy olyan atomerőmű terv, amelyik tovább építené
még magát 1000 megawattal, ugyanabban a komplexumban, ahol van
nemcsak azért ostoba, mert rengeteg pénzt kidob az ablakon, olyan
energiaforrás, amire nincs szükség. Legfeljebb azzal lehet
magyarázni, hogy aztán majd lehet exportálni az áramot, de miért
kéne Magyarországnak erre berendezkednie, ugye? Hanem (...?)
veszélyes, hiszen egyetlen (...?) körbe hozná a kétharmadát a
magyar energiatermelésnek. Ugye bármilyen kínos nem óhajtok én nagy
katasztrófákba gondolni, csak egyéb kínosságokba. Egyszerre
veszélyeztetné a magyar elektromos áramellátás kétharmadát vagy még
nagyobb részét, ha megvalósulna egy ilyen ostobaság. Ennek semmi
értelme. Ugyanígy ostobaság lekötni magunkat ezredfordulós és
további kőolaj, földgáz és hasonló miatt. Egyáltalán nincs az
ország abban a helyzetben, hogy megtakarításait úgy helyezze el,
minimalizálja annak a veszélyességét. Mert mondjuk, ilyen esetekben
lenne értelmes egy ilyen beruházás, még ha okosan is csinálnák.
    
    Ennek az országnak az a baja itt, hogy sürgősen honnan szerezzen
forrásokat, nem az, hogy nem létező megtakarításait, hogy helyezze
el. Ezek teljesen őrült dolgok.
    
    - Ami a szabad demokratákat illeti, van tehát olyan gazdasági terv,
amelyik kivezetné az országot ebből a válságból, és gondolom, hogy
valóban súlyos válsággal kell számolnunk, amikor a magyar gazdasági
helyzetet szemléli az ember. Mi a legfontosabb teendő a gazdasági
reformokat illetően, tehát a válság megoldásához mi az első lépés?
    
    - Intézményi reformokat, ezen belül a tulajdonreformot és a
tőkepiacon működni tudó szervezetek megteremtését tartom a
legsürgősebbnek és hát ez sugalmazza programunk is mint
legsürgősebb, legfontosabb feladat. Egyszerűen azért, hogy új
késztetésű szereplők jelenjenek meg a gazdaságban. Azért, hogy a
vállalat menedzser réteg külső tulajdonosokkal kerüljön szembe.
    
    Külső és befektetésben érdekelt tulajdonosokkal kerüljön szembe, és
így ne a saját hálózati logikájában és a saját uralmi posztjainak
újra termelése érdekében végezze a munkáját, hanem valóban egy
gazdasági jövő érdekében.
    
    Ha nem tudunk olyan tőkepiaci intézményrendszert csinálni, amelyik
integrálja a gazdaság és a társadalmi élet legkülönbözőbb részeit,
hogy azok közt a pénz, a megtakarítások vagy éppen a szükségletek
közvetlenül kapcsolatba tudjanak lépni és ne csak költségvetési
mesterséges körökön át, akkor részben nincs olyan rendszerünk,
amelyik érzékelni tudná a zavarokat, a gazdasági szerkezetben,
(...?) rendszerünk, amelyben lehet gyorsan szerkezetváltozást
lebonyolítani, és akkor intézmények híján csak irányelveket tudunk
mondani arról, hogy jobb lenne ha ez kevesebb lenne, ha az több
lenne, ha ezt jobban csinálnák, ha azt másképp csinálnák. Nincsenek
szereplők, akik a mást kihajtsák a gazdaságból.
    
    - És ha, és amennyiben a szabad demokraták nem tudnak beleszólni a
dolgok intézésébe közvetlenül. Ezeknek a válságból kivezető
intézkedéseknek, terveknek a megvalósítására milyen lehetőség van?
    
    - Én azt hiszem, hogy nem annyira a szabad demokraták politikai
sikerén múlik egy ilyen program. Egy ilyen programnak én hiszem,
hogy intellektuális ereje van. Tehát mindenképpen kihívás a többi
szervezet és a kormány számára, hogy a problémákkal olyan
összefüggésben próbáljon birkózni, ahogy egy ilyen tervezet
sugallja. Mindenképpen az itt elmondott intézmények, már csak azért
is modellé válnak a többi mozgalom és a kormány számára is, mert a
problémák kezelésére nem nagyon vannak már lehetséges intézmények,
melyeket mi sugalltunk. Ha valaki kiáll velük a porondra ezzel
kényszeríti a többit is, vagy kitaláljon másik szintén jót vagy
elfogadja függetlenül attól, hogy politikailag hol áll.
    
    Az igazi gond nem a szervezetek vetélkedésében van, hanem abban a
tényben, hogy egy kialakult vállalatrendszer menedzser gárdája
hírközlést, a parlamentet, a közgondolkodást alakítja borzasztó
erősen. Nemcsak szántszándékkal alakítja, hanem önkéntelenül is
alakítja azzal, hogy milyen szemléletbe tárja a világ, a kormányzat
egymás elé álproblémákat. Egy magyar parlamentről borzasztó nehéz
elképzelni akármilyen parlament az, akár a mostani, akár a
múltbeli, akár a jövőbeli, hogy abba többségben legyenek azok, akik
függetlenek egy mai vállalati vezetőgárda szemléletétől.
    
    Így a legnagyobb gond az, hogy a magyar menedzser társadalom és a
magyar közélet, politikai közéletben résztvevő értelmiség képes-e
önmagával szembenézni. Belátni azt, hogy bizony a saját státuszát
kell kockáztatni ahhoz, és saját magának kell új szerepeket keresni
ahhoz, hogy túljuthassunk a magyar gazdaság gondjain.
    
    - Juhász Pál köszönöm szépen. +++
    


1989. április 19., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

" - Erdélyiné, Gyula, 62-514: Szeretném, amennyiben más néző kérésével ís egyezne kérésem, a Ki fizeti a révészt c. TV-sorozatot szíveskedjenek megismételni. - 848-441: Nem birom már ki az adás végéig, köszönteni szeretném a Törőcsik művésznőt, akinek hódolója vagyok. Én egy idősebb nagymama vagyok de csodálom őt, még ebben a régi filmjében is. hogy szólnia sem kell, csak a nézésével. Csodálatos. Szeretném Őt köszönteni. - A folyton folyvást c. műsort ne részletekben adják le, hanem egész filmeket adják le. Pl. úgy mint a Gregory Peck sorozatot. Miért éjjelre kerülnek a jó filmek. Aki reggel kel, az nem tudja megnézni."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD