Rendszerváltás és az MTI

	A Magyar Tudományos Akadémia reformja - rendkívüli közgyűlés 1.
1990. december 3., hétfő - Az akadémia reformkoncepciója szerint szükséges, hogy helyreállítsák a hazai tudományosság autonómiáját, szabad fejlődését. Tegyék lehetővé, hogy a politikai hatalomtól függetlenül, saját normái szerint végezhesse munkáját. Igazi funkciójának betöltésével szolgálhassa a társadalom, a nemzet ügyét - hangsúlyozta Kosáry Domokos a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a tudós társaságnak hétfőn, az MTA kongresszusi teremben kezdődött rendkívüli közgyűlésén, amelyen az Akadémia reform alapelveit vitatják meg. Elmondta, hogy a magyar tudományos életnek és intézményeinek - így az Akadémiának - nemcsak az újjáalakuló alakuló hazai struktúrában kell megtalálnia méltó helyét, hanem a gyorsan fejlődő nemzetközi tudományos világban is. Fontos, hogy az Akadémia ismét egyre több szállal kapcsolódjon a tudományok nemzetközi műhelyeihez, szervezeteihez. A reformkoncepció a kutatóintézeti hálózat fenntartását, korszerűsítését és hatékonyabbá tételét tűzte ki célul. Ez azzal is elősegíthető, hogy a tudományos továbbképzés új egyetemi szervezetét az egyetemek és az akadémiai kutatóintézetek együttműködéséval kívánja létrehozni. Íly módon hídat épít az egymástól szétválasztott kutatás és felsőoktatás, az Akadémia és az egyetemek között. Ez az intézményes együttműködés lehetővé teszi a tudományos fokozatok új, korszerű, a nemzetközi követelményeknek is megfelelő rendszerének kialakítását. Az akadémiai hivatal szervezetét olymódon kívánják átalakítani, hogy az ne irányítsa, hanem hozzáértéssel szolgálja a tudományos kutatást. A továbbiakban kérte, hogy a közgyűlés segítse elő az akadémiai reform-folyamatot, foglaljon állást, hogy az Akadémia visszanyert szabadságával élve képes legyen előrelépni. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke az egész magyar nép nevében kívánt felelősségteljes eredményes munkálkodást a közgyűlésnek, ezután Kosáry Domokos köszöntötte a közgyűlésen résztvevő Teller Ede világhírű fizikust, akit ez év májusában, távollétében választottak a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává. Munkásságát méltatva hangsúlyozta: tudására és tanácsára nagy szükség lehet. Jelenléte annak is jelképe - mondotta, hogy a hazai és külföldi magyar tudósok sok nehéz évtized után végre kezet nyújthatnak egymásnak. Az Akadémia elnöke átadta Teller Edének az MTA tiszteleti tagságáról szóló oklevelet. (folyt.köv.) 1990. december 3., hétfő 16:39
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »