Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 04.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Panoráma

"Magyarországon a független közvéleménykutatók által végzett felmérés azt mutatta ki, hogy az emberek 35 százaléka szavazna továbbra is az MSZMP-re, 51 százalékát a szavazatoknak a függetlenek kapnák. Szenté Péter pontosan azt hangsúlyozta ebben, hogy ez az 51 százalék erősen megoszlana a különböző új szerveződések között, és ha például Magyarországon egy angol típusú választási rendszer lenne érvényben, akkor az MSZMP változatlanul kormányt alakíthatna."

Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (1. rész)

1990. október 30., kedd - Az Országgyűlés keddi ülésnapjának kétségkívül legfontosabb - a válságos napokat átélt ország feszült belpolitikai helyzetét tekintve egyenesen szenzációs - eseménye volt Antall József váratlan megjelenése és megnyilatkozása a Ház tanácskozásán. Az orvosai engedélyével betegágyából rövid időre elbocsátott kormányfő józan megfontoltságot, körültekintő nyugalmat sugárzó szavai nemcsak a heveny válságon átesett társadalomra, de szemmel láthatóan a személyeskedő vitába ismét csak belefeledkező honatyákra is csillapítóan hatottak. A kormányfő váratlan megjelenésének súlyát különösen megnövelte, hogy a Házat kedd reggel ismét elérték a hétvégi országos rengések utórezgései.


A taxisblokád megítélésével kapcsolatos vitát Szabad György
házelnöknek az a hétfőn este elhangzott bejelentése váltotta ki,
miszerint elnöki jogköréből adódóan az Alkotmánybírósághoz kíván
fordulni tisztázandó: hol húzódnak a polgári engedetlenség
alkotmányos határai.

    Erre a bejelentésre reflektált kedd reggel Fodor István. A
független képviselők nevében hangsúlyozta: azért választotta a
napirend előtti felszólalás lehetőségét, mert a házelnök az előző
napon már nem adott szót.

    Fodor István úgy vélekedett, hogy Szabad György az
Alkotmánybírósághoz fordulhat állampolgárként, országgyűlési
képviselőként, de házelnökként semmiképp. E formainak tűnő kérdésen
túl arra is rámutatott, hogy az érdekegyeztető tárgyalások sikeres
lezárásával a kormány magától értetődőnek tartotta - s ilyen értelmű
nyilatkozatot is tett -, hogy nem kíván semmiféle eljárást
kezdeményezni a megmozdulás résztvevőivel szemben. Éppen ezért
megfontolásra ajánlotta, hogy a Parlament ne tanúsítson a kormány
szándékával és nyilatkozatával ellentétes magatartást. Arra kérte
Szabad Györgyöt: mielőtt az Alkotmánybírósághoz fordul kérje ki a
Ház véleményét.

    Szabad György a kritikára azzal válaszolt, hogy magánál az
Országgyűlésnél vagy valamely parlamenti bizottságnál fogja
kezdeményezni: forduljanak az Alkotmánybírósághoz. Szándéka az, hogy
az Alkotmánybíróság értelmezze, tegye egyértelművé az alkotmány
vonatkozó paragrafusait, illetve a gyülekezési jogról szóló törvény
rendelkezéseit. Lépése mögött azonban semmiféle, retorzióra
lehetőséget adó szándék nincs. (folyt.köv.)



1990. október 30., kedd 15:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (2. rész)


Az egyre terebélyesedő vitában Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) arra
hívta fel a figyelmet, hogy bár a polgári engedetlenség önmagában
jogszerűtlen, eleve törvénysértő, azt az emberek lelkiismeretükre
hallgatva tudatosan hajtják végre, vállalva a következményeket is.
Ezért - hangoztatta - a polgári engedetlenség nem jogértelmezési
kérdés. Így talán nem lenne szerencsés, ha valamennyi állampolgár
szabad döntésére vonatkozó morális kérdésekben az Alkotmánybíróság
hoz jogértelmező határozatot.

    A Ház munkájába ismét ,,visszacsempészett,, konfrontációs
hangulat csak erősödött a társadalombiztosítási
költségvetésmódosítás folytatódó általános vitájában. Helyenként a
hisztéria határait súroló reakciókat váltott ki a kormánykoalíció
pártjainak képviselőiből a Szocialista Párt szakértőinek érvelése,
miszerint nagyobb arányú nyugdíjkompenzációra van lehetőség, hiszen
a tervezettnél nagyobb arányú bérkiáramlás nyomán a
társadalombiztosítás bevételei is szükségszerűen növekednek. Az
eltérő számadatok felsorakoztatásával megvívott szócsatákból kitűnt,
hogy a konszenzus kialakítását nagy mértékben hátráltatja a
megbízható, megközelítően pontos adatszolgáltatás hiánya. Az
elmérgesedni látszó vitát érezhetően lecsillapította Antall József
megjelenése és felszólalása.

    A kormányfő mindenekelőtt arra a közös felelősségre utalt, amely
kormánypártokat és ellenzéket egybefűz. A magyarországi békés
átalakulásért vállalt együttmunkálkodás arra kötelezi a politikai
erőket, hogy - bármely oldalon álljanak is - megteremtsék az
alkotmányos kormányzás és a parlamentáris rendszer működésének
feltételeit.

    Antall József hangsúlyozta, hogy a válság tanulságokkal szolgált
minden párt, a Parlament és a kormány, továbbá azoknak az
érdekképviseleti szerveknek a számára, amelyek eddig egymás
legitimitását vonták kétségbe, most azonban egymással egyetértésben
ültek tárgyalóasztalhoz. Ez pedig azt jelenti, hogy a kormánynak már
van partnere. (folyt. köv.)



1990. október 30., kedd 15:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (3. rész)


Antall József úgy ítélte meg: véget ért egy korszak a parlamenti
pártok viszonyában. Erre figyelemmel felajánlotta: a politikai élet
meghatározó erői közös erőfeszítéssel keressék a krízisből kivezető
utat, s a magyar társadalom minden tagja előtt tegyék világossá, mi
vár az országra. Ennek kapcsán leszögezte: az ország valós
helyzetéről mindent a közvélemény elé fog tárni, még akkor is, ha ez
esetleg a kormány bukását idézné elő. Ha a többség úgy gondolja -
folytatta a gondolatmenetet -, hogy személy szerint alkalmatlan a
kormányzásra, akkor távozni fog posztjától. Ám ha úgy ítélik meg,
hogy a kormány képes ellátni tisztét, akkor - alapvető kérdésekben
nemzeti egységet alkotva - tartsák fenn az ország alkotmányos
kereteit annak érdekében, hogy ne veszítsék el sem az ország, sem a
magyar nép bizalmát.

    Antall József arra kérte az ellenzéket: ha úgy gondolják, hogy
túl vannak a legitimációs problémákon, akkor keressék meg együtt a
közös utat. Eljött ugyanis az ideje annak, hogy az elkövetkezendő
egy-két évben, ha viták közepette is, de a pártpolitikai szempontok
háttérbe szorításával kivezessék az országot válságos helyzetéből.

    A kormányfő felszólalása után némileg gördülékenyebben
folytatódott társadalombiztosítás költségvetésmódosításának
tárgyalása. A törvényhozás nagy szótöbbséggel a szociális bizottság
kompromisszumos javaslatait hagyta jóvá, amelyek lényege, hogy a
kormány elképzeléseivel szemben differenciált összegű
nyugdíjkiegészítést folyósít a társadalombiztosítás. Ennek
megfelelően az Országgyűlés döntése nyomán még az idén egyszeri
nyugdíjkiegészítést kapnak mindazok, akiknek nyugdíja nem haladja
meg a 13 ezer 800 forintot. A differenciált szétosztás elve szerint
az egyszeri kiegészítés összege az 5 ezer forint alatti nyugdíjak
esetében 4 ezer forint, az 5001 és 8000 forint közötti nyugdíjaknál
3.200 forint. A 8001 és 13.800 forint közötti nyugdíjjal rendelkezők
pedig 2.400 forintos egyszeri kiegészítésben részesülnek.

    A törvényhozás a kifizetéseknek megfelelően módosította a
Társadalombiztosítási Alap idei költségvetését is. Eszerint a most
elfogadott egyszeri kifizetések nyomán 10 milliárd 620 millió
forinttal növekednek a társadalombiztosítás kiadásai. Remények
szerint a kiadás növekményét fedezhetik a terven felüli bérkiáramlás
nyomán várhatóan a társadalombiztosítás kasszájába is bővebben
csordogáló befizetések. További hatalmas tartalék az a mintegy 12
milliárdos hátralék, amellyel a vállalatok tartoznak a
társadalombiztosításnak. Ennek bahajtására elhangzott az a javaslat,
hogy hathatósabban kezdeményezzék a legnagyobb adósok ellen a
felszámolási eljárást. (folyt.köv.)



1990. október 30., kedd 16:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (4. rész)


Ezután a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására tértek át a
képviselők. Elsőként Surján László népjóléti miniszter ismertette a
kormány előterjesztését. Megvilágította, hogy a törvénymódosításra
azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek
minősítette, és október 30-i hatállyal megsemmisítette a törvény
végrehajtásra vonatkozó miniszteri rendeletnek egy kitételét. Így
szabályozatlanná vált a táppénzkifizetés, s a táppénzszabályokra
épülő más keresetpótló ellátások - köztük a terhességi és
gyermekágyi segély, a gyed, a baleseti táppénz - területe. E
joghézagot szünteti meg és szabályozza törvényi szinten a kormány
javaslata.

    Kis Gyula a szociális bizottság elnökeként kijelentette:
támogatják az előterjesztett törvényjavaslatot, bizonyos
pontosításokkal. Módosító indítványuk szerint ugyanis a táppénz
összegét nem a keresőképtelenség első napját megelőző naptári évben
elért kereset napi átlaga szerint kellene megálapítani, miként a
kormány szándékozik tenni, hanem a betegség első napját közvetlenül
megelőző 12 hónapban elért, legalább 20 napi kereset napi átlaga
alapján. Mindez elejét venné annak, hogy - az időközbeni infláció
miatt - kedvezőtlenebb helyzetbe kerüljenek az év végén táppénzre
menők az év elején megbetegedetteknél.

    Az általános vitában felszólaló Balogh Gábor (KNDP) úgy
vélekedett: bár a kormány által előterjesztett javaslat valóban nem
veszi figyelembe az infláció mértékét, s a jövőben e tekintetben
változtatásra szorul, mégis azt kellene elfogadni.

    A szociális bizottság indítványának életbe lépése - a
rendelkezések visszamenő hatályú alkalmazása miatt - ugyanis maga
után vonja az utóbbi öt esztendő több milliós táppénzes esetnek a
felülvizsgálatát - erre pedig nincsen kapacitás. Solt Ottília
SZDS-es képviselő ezzel szemben a szociális bizottság javaslata
mellett érvelt. Hiszen a kormány tervezetéből adódóan az inflációs
veszteség a beteget büntetné; ez pedig mindenképp elkerülendő. Az
elhangzottakra reagálva Kis Gyula beszámolt arról: az Országos
Társadalombiztosítási Főigazgatóság szakemberei, akik együttműködtek
a bizottsági javaslat kidolgozásában, jelzésük szerint vállalják a
táppénzes esetek felülvizsgálásával járó többletmunkát. Ami
egyébként, mivel más területeken csökkenne tevékenységük, nem lenne
annyira megterhelő.

    A törvényjavaslat általános vitájának bezárása után délután
interpellációk és kérdések meghallgatásával folytatta munkáját az
Országgyűlés. ( folyt. köv.)



1990. október 30., kedd 16:58


Vissza »


Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (5. rész)


Az Országgyűlés munkájában bevezetett új gyakorlatnak
megfelelően délután két órát szenteltek az interpellációkra és
kérdésekre.

    Az interpellációk sorában Kőrösfői László (MSZP) a magyar sport
működőképességének megőrzése érdekében tette fel kérdéseit a
művelődési és közoktatási miniszternek. Például azt firtatta:
mikorra várható döntés a magyar sport számára kért gyors segélyről?
Hogyan fordulhat elő az, hogy az Országgyűlés sport-albizottsága
által kidolgozott tervezetet a minisztérium a kormány döntése
ellenére nem terjeszti a kormány elé? Nem volna-e szükség arra, hogy
a sport az állami költségvetés önálló fejezetévé váljék? Nem lenne-e
indokolt önálló pénzalap megteremtése, s az, hogy a sportfogadásból
származó nyereség ebbe a központi pénzalapba kerüljön? Nem
bővíthetné-e ezt a nemzeti sportalapot a társadalombiztosítás
bevételeinek egy vagy két százaléka?

    Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter
válaszában leszögezte: a tárca nem tekinti másodrendűnek a sportot,
a testedzést. A kormány szándéka az, hogy egy egészséges, edzett,
fizikailag is jól felkészült, továbbá művelt, a kultúra értékei
iránt fogékony nemzedék felnevelésének feltételeiről gondoskodjék.
Rövid távon azonban csak a sportélet még meglévő értékeinek
megőrzésére törekedhetett. Hangsúlyozta: a tárca szükségesnek tartja
a magyar sport önálló pénzalapjának megteremtését. Kezdeményezni
fogja nemzeti sportalap létesítését, amelyet gyarapítanának a
gazdálkodó szervek, vállalkozók adókedvezménnyel ösztönzött
befizetései, a szerencsejátékokból, a sportfogadásból származó
bevételek. Tárgyalni lehet arról, hogy ide kerüljön a
társadalombiztosítási bevételek egy része is.

    A miniszter kitért arra: a tárca az idén a sportintézmények
fenntartására 30,5 millió forintot pótlólagos előirányzatként,
további 10 millió forintot egyéb tartalékokból biztosított. Ahhoz
azonban, hogy a sport ezt a évet átélje, összesen 70 millió forintra
van szükség. A hiányzó 30 milliót a tárca minden forrásának
igénybevételével teremtette elő. A miniszter egyetértett azzal, hogy
a sportot az állami költségvetésnek is finanszíroznia kell. A
választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyaránt
elfogadta. Oláh Sándor kisgazdapárti képviselő az alkotmányból, az
Alkotmánybíróság földtörvénytervezettel kapcsolatos határozatából,
valamint a nemzeti megújhodási programból idézve úgy ítélte meg,
hogy azok a reprivatizáció kérdésében ellentmondásosak. Véleménye
szerint csak egy tisztességes rendező elv létezik, nevezetesen: az
elbírálható igénnyel jelentkező volt tulajdonost természetben kell
kártalanítani államosított vagyonáért. (folyt. köv.)



1990. október 30., kedd 17:04


Vissza »


Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (6. rész)


Csak az ezután megmaradó gazdasági egységeket lehet értékesíteni.
Ezért kérte az előprivatizációs törvény módosítását.

    Balsai István igazságügy-miniszter - ugyancsak idézve a nemzeti
megújhodás programjából - kijelentette: semmiféle ellentmondást nem
lát, így az előprivatizációs törvény módosítását sem tartja
indokoltnak.

    Viszontválaszként Oláh Sándor egy kirívó, konkrét példát
említett meg igaza alátámasztásául. Tudomása szerint ugyanis egy
Matolcsy György nevű személy - akinek személyi számát is felolvasta
- 30 ezer forintért jutott hozzá igazgatótanácsi tagsághoz egy ,,jó
bulinak,, látszó vállalkozásban. A személyi szám ismertetésével
egyébként a képviselő az említett állampolgár személyiségi jogait
sértette, erre Pusztai Erzsébet (MDF) hívta fel a plénum figyelmét,
s az elnöklő Vörös Vince figyelmeztette is Oláh Sándort.

    Mindezek után a miniszteri választ sem a képviselő, sem pedig az
Országgyűlés nem fogadta el.

    Tabajdi Csaba (MSZP) a határokon túl élő magyar nemzeti
kisebbségek jogainak szavatolása érdekében tett kormányzati
intézkedésekről, lépésekről kért részletes tájékoztatást, amelynek a
megszabott válaszadási időt bőségesen túllépve eleget is tett
Jeszenszky Géza külügyminiszter. Elsősorban nyugat-európai
tárgyalások, tanácskozások, javaslatok, konvenciók, szerződések
sorát ismertette. Mindezek ellenére az interpelláló szocialista
párti képviselő csak azzal a fenntartással fogadta el a választ,
hogy a kormány mielőbb kidolgoz egy átfogó cselekvési programot.

    Ezután a képviselők kérdésekkel fordultak a tárcavezetőkhöz.
Sipos Imre (FKgP) arról érdeklődött, mi lesz a Nemzeti Színház
építésére befolyt adományok sorsa, s várható-e egyáltalán, hogy
felépítik a teátrumot. Andrásfalvy Bertalan művelődési és
közoktatási miniszter válaszában emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti
Színház felépítésére elfogadott pályamű szerint az 1000 férőhelyes
épület az Erzsébet (volt Engels) téren kapna helyet, s 8 milliárd
forintba kerülne. A felajánlásokból napjainkig 450 millió forint
gyűlt össze. A kormány döntése szerint a költségvetés támogatásával
fel kell építeni a színházat, de erre csak a világkiállítás
megrendezése után kerülhet sor.

    Becker Pál (MDF) a pornográfia széles körű és korlátlan
elterjedése miatt fordult az igazságügy-miniszterhez kérdésével:
mikor készül el a pronográf termékek forgalmazását szigorúan
szabályozó törvény? Annak hiányában ugyanis valóra válhatnak a
nyugati jóslatok, s ,,Magyarország Európa bordélyháza lesz.,,
(folyt.köv.)



1990. október 30., kedd 17:22


Vissza »


Az országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (7. rész)


Balsai István rámutatott, hogy az érvényben lévő jogszabályok
kategorikusan tiltják a pornográf termékek forgalmazását; igaz, a
rendelkezések a jelek szerint nem tűnnek hatékonynak. Ezért
korszerűsítik az idevágó jogszabályokat. A szükséges
törvénytervezetek előkészítését a minisztériumban már megkezdték.

    Fodor András Attila MDF-es képviselő eredetileg az ,,SZDSZ
különítmény garázdálkodása tárgyában,, kívánt a belügyminiszterhez
fordulni; a kérdés feltevésétől azonban elállt.

    A képviselői kérdések után az Országgyűlés megkezdte a
társadalombiztosításról szóló törvény módosítására benyújtott
törvényjavaslat részletes vitáját. Balogh Gábor (KDNP) ismételten
rámutatott, hogy amennyiben elfogadják a szociális bizottság
módosító indítványát, és a munkaadókat visszamenőleg kötelezik a
táppénzes esetek felülvizsgálatára; túlságosan nagy terhet rónak
rájuk. Solt Ottília (SZDSZ) pedig újólag figyelmeztetett arra, hogy
újra sürgős döntést várnak a képviselőktől, mert amennyiben
késlekednek, másnaptól jogszabály híján már nem tudják a táppénzeket
folyósítani.

    Surján László miniszter a vitát lezáró válaszában kiemelte, hogy
pillanatnyilag a kormány javaslatában látja a kérdést minden
tekintetben rendező megoldást. Kétségtelen tény, ismerte el, hogy az
inflációs ráta ily módon a táppénzre terhelődik. Kérte azonban a
honatyákat: vegyék figyelembe, hogy a táppénz - amely nem lehet
kevesebb a kereset 65 százalékánál - nem adózik. Ily módon a kereset
,,visszapótlása,, végeredményben magasabb a 65 százaléknál.

    Az Országgyűlés végül szavazással elutasította a szociális
bizottság módosító indítványát, és a kormány által benyújtott
törvényjavaslatot teljes egészében elfogadva módosította a
társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt. A döntéssel
végső soron nem tartalmában, hanem jogi formájában változtattak az
eredeti szabályokon. A joghézagot megszüntető törvénymódosítás
október 31-től, szerdától lép életbe. (folyt. köv.)



1990. október 30., kedd 18:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (8. rész)


Utolsó napirendi pontként tárgyalta az Országgyűlés azt a
parlamenti határozattervezetet, amely Magyarország csatlakozásáról
intézkedik az Európa Tanács Alapszabályához, illetve az Európa
Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló Általános
Egyezményhez. A törvényhozás rövid vita után ellenszavazat nélkül
elfogadta a történelmi jelentőségű határozatot, s ezzel
gyakorlatilag megtette az utolsó lépést Magyarország csatlakozásának
irányába az európai integrációs szervezethez. Ugyanezen határozat
részeként döntött a törvényhozás arról is, hogy Magyarország aláírja
az Európai Emberi Jogi Egyezményt.

    Az országgyűlési határozat vitájában felszólalók - pártállástól
függetlenül - hangsúlyozták az Európa Tanácshoz való csatlakozás
rendkívüli jelentőségét. Rámutattak, hogy e lépéssel Magyarország
visszatér ahhoz az Európához, amelybe évezredes múltja ágyazódik, s
amelyből önhibáján kívül szakadt ki. Katona Tamás külügyi politikai
államtitkár különös örömmel nyugtázta, hogy a közép-kelet-európai
térség államai közül elsőként Magyarországot érdemesítették arra,
hogy tagjává váljon az európai integrációs szervezetnek. Ez nem
valamiféle kegy Magyarország számára, hanem annak elismerése, hogy
hazánk maradéktalanul teljesítette mindazon feltételeket, amelyeket
a felvételre jelentkezőkkel szemben támasztanak. Ilyen követelmény a
többpártrendszerű szabad választások lebonyolítása, az önkormányzati
szabadság érvényesítése, az emberi jogok tiszteletben tartása, a
kisebbségek egyéni és kollektív jogainak szavatolása. Igaz ugyan,
hogy Magyarország elsőként csatlakozhat az Európa Tanácshoz, ám ezt
nem valamiféle előnyszerzésre fogja használni; éppen ellenkezőleg az
úttörőszerep kötelezettséget ró Magyarországra szomszédai irányába
is. Hazánknak érdeke, hogy a szomszédban élő nemzetek megtalálják
boldogulásuk útját, s ne szigetelődjenek el Európától. Ezért hazánk
szószólója lesz annak, hogy valamennyi szomszédos állam felvételt
nyerhessen az Európa Tanácsba, amennyiben teljesíti a tagság iránt
támasztott feltételeket. Ezen elkötelezettségét hazánk gyakorlati
lépésekkel fogja igazolni, hiszen Európa nem ígéreteket, hanem
tetteket vár Magyarországtól.

    Az Országgyűlés felhatalmazása nyomán hazánk az Európa Tanács
miniszteri bizottságának november 6-i római ülésén kap alkalmat
arra, hogy csatlakozzék a két egyezményhez, illetve aláírja az
emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai
egyezményt.

    Az országgyűlési határozat meghozatalával a Parlament röviddel
este 6 óra előtt befejezte munkáját. (MTI)



1990. október 30., kedd 18:31


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

" - Erdélyiné, Gyula, 62-514: Szeretném, amennyiben más néző kérésével ís egyezne kérésem, a Ki fizeti a révészt c. TV-sorozatot szíveskedjenek megismételni. - 848-441: Nem birom már ki az adás végéig, köszönteni szeretném a Törőcsik művésznőt, akinek hódolója vagyok. Én egy idősebb nagymama vagyok de csodálom őt, még ebben a régi filmjében is. hogy szólnia sem kell, csak a nézésével. Csodálatos. Szeretném Őt köszönteni. - A folyton folyvást c. műsort ne részletekben adják le, hanem egész filmeket adják le. Pl. úgy mint a Gregory Peck sorozatot. Miért éjjelre kerülnek a jó filmek. Aki reggel kel, az nem tudja megnézni."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD