Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 04.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Panoráma

"Magyarországon a független közvéleménykutatók által végzett felmérés azt mutatta ki, hogy az emberek 35 százaléka szavazna továbbra is az MSZMP-re, 51 százalékát a szavazatoknak a függetlenek kapnák. Szenté Péter pontosan azt hangsúlyozta ebben, hogy ez az 51 százalék erősen megoszlana a különböző új szerveződések között, és ha például Magyarországon egy angol típusú választási rendszer lenne érvényben, akkor az MSZMP változatlanul kormányt alakíthatna."

Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (1. rész)

1990. október 29., hétfő - A hét végén lezajlott, országos demonstrációval, annak tanulságaival foglalkozott elsőként az Országgyűlés hétfői munkanapján.


Szabad György házelnök megnyitójában indokoltnak tartotta, hogy
az Országgyűlés rendes ülésén napirend előtt szó essék a kirobbant
válságról. Kifejtette: minden felelős tényező egyetértett abban,
hogy a fejlemények ismeretében nincs, nem volt szükség rendkívüli
ülés összehívására. Szólt arról, hogy a Házbizottság hétfő délelőtti
rendkívüli ülésén megállapodott abban: a plenáris ülésen, a napirend
előtt, a kormány nyilatkozatának elhangzását követően minden
parlamenti párt és a független képviselők csoportja nevében egy-egy
képviselő kap szót, majd lehetőséget két perces esetleges
reagálásra.

    Horváth Balázs belügyminiszter - a miniszterelnököt
helyettesítve - ismertette a kormány nyilatkozatát. Ebben köszönetet
mondott a kormány nevében az ország lakosságának azért, mert
türelmesen, fegyelmezettségét megőrizve viselte az eltelt három
napot, s köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukat a nehéz
körülmények közepette is ellátták. Kiemelte: a kormány szigorúan
tartja magát a jogállamisághoz, és a törvényességhez és ezt a
társadalom minden csoportjától, szerveződésétől elvárja. Kitért a
vasárnapi érdekegyeztető tárgyalásokon megszületett megállapodásra,
kifejezve a kormány elégedettségét, s hangsúlyozva együttműködési
szándékát az érdekképviseleti szervekkel, az önkormányzatokkal, a
politikai pártokkal a Parlament és a kormány jövendő munkájában, az
ország előtt álló feladatok megoldása érdekében.

    Leszögezte: a kormány tudatában van annak, hogy jobb
előkészítéssel, hathatósabb tájékoztatással csökkenthette volna a
konfliktus mélységét. Az elmúlt 40 év súlyos örökségéhez az is
hozzátartozik, hogy a társadalom nincs felkészülve a rá váró súlyos
megpróbáltatásokra, s az azokból származó konfliktusok megelőzésére,
kezelésére. Ennek következtében robbant ki olyan méretű
demonstráció, amely felidézte a társadalmi összeütközések közvetlen
veszélyét. Emellett károkat okozott a gazdaságnak, s ártott az
ország eddig kedvező nemzetközi megítélésének. Noha a kormány
támogatást érzett maga mögött, nem kívánt erőszakot alkalmazni, mert
tudatában volt annak, hogy csak konszenzus teremtheti meg a
stabilitást. (folyt. köv.)



1990. október 29., hétfő 19:25


Vissza »


Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (2. rész)


A parlamenti képviselőcsoportok sorra ismertették a helyzetről
kialakított álláspontjukat, amelyek lényegében összecsengtek a hét
végén nyilvánosságra hozott pártnyilatkozatokkal.

    Elsőként Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője kapott szót.
Kijelentette: az MDF képviselőcsoportja megnyugvással vette
tudomásul, hogy az egész országot megrázó válsághelyzet mindennemű
erőszak alkalmazása nélkül befejeződött. A nyilatkozatból kitűnt: a
frakció a válság közvetlen okát abban látja, hogy az ország
gazdasági helyzetéből szükségszerűen következő népszerűtlen
intézkedés nem megfelelő előkészítéssel párosult. A tiltakozók
érzéseit az MDF képviselői megértették és elfogadták, de a
tiltakozás törvénytelen módját nem, mert az a lakosságot legelemibb
jogának gyakorlásában akadályozta, az ország életét megbénította, a
gazdaság katasztrofális helyzetét tovább súlyosbította.
Sajnálatosnak tartották, hogy egyes politikai erők nemcsak a
tiltakozókkal, hanem az általuk választott törvénytelen módszerrel
is azonosultak.

    Az MDF-frakció annak a meggyőződésének adott hangot: az a tény,
hogy a válság az érdekegyeztetés törvényes fórumán zárult le, a
társadalmi közmegegyezésnek és a konfliktusok kezelésének kiinduló
pontjául szolgál. Elmondta azt is: az MDF-frakció biztos abban, hogy
az ország túlnyomó többségé nek véleményét képviselték a vasárnapi
kormány melletti tüntetés résztvevői.

    Végezetül leszögezte: válságos helyzetből törvénytelen akciókkal
nem lehet kijutni. A kilábalás csak akkor lehetséges, ha minden
politikai erő háttérbe szorítja saját pártérdekeit, azokon
felülemelkedve mindent megtesz az ország talpraállítására.

    A Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának véleményét
Pető Iván frakcióvezető tolmácsolta. Rögvest kijelentette:
Magyarországon a múlt héten nyílt politikai válság zajlott le, s az
SZDSZ megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy a megoldás
tárgyalóasztalnál, erőszak alkalmazása nélkül született meg. Arra
figyelmeztetett: senki ne higgye, hogy a politikai válság lezárult.
Ebben az országban az elmúlt évtizedek alatt ugyanis még soha nem
fordult elő, hogy a kormány megszorító intézkedéseire tömeges utcai
tiltakozás legyen a válasz. Ennek következményeivel szembe kell
nézni, mert a kormány szavahihatőségébe vetett hit megrendüléséről
tanuskodik. A társadalom sok áldozatot elvisel, ha hisz abban, hogy
van értelme. Ez a hit ingott meg és omlott össze a benzináremelés
bejelentésekor, s ezért a kormányt rendkívüli felelősség terheli -
hangsúlyozta. (folyt. köv.)



1990. október 29., hétfő 19:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (3. rész)


Rámutatott: a mostani súlyos politikai megrázkódtatás kellett
ahhoz, hogy a miniszterelnök - utólag - teljes egyértelműséggel
beszéljen arról, amit már az országgyűlési választások idején, de
legalább a kormány megalakulásakor el kellett volna mondania. A
kormány ugyanis még a helyhatósági választások két fordulója között
is úgy tett, mintha az ország mozgósítható tartalékokkal
rendelkezne, és különféle nehezen teljesíthető ígéretekkel állt elő.
Emellett még a pénzügyminisztériumi államtitkár kétségbe vonta a
Gazdaságkutató Intézet mérsékelten borúlátó jóslatait, továbbá
minden illetékes tagadta, hogy ok lenne a benzin árának emelésére.
Amikor pedig a kormány mégis elhatározta a drasztikus áremelést, úgy
tett, mintha szokványos lépésről lenne szó. Nem számolt azzal, hogy
olyan, a köznyugalmat erősen próbára tevő intézkedést hoz, amelyről
előzetesen tanácskoznia kellene az érdekképviseletekkel, az
ellenzéki pártokkal.

    Az SZDSZ szerint a megmozdulás megelőzhető lett volna akkor is,
ha a kormány azonnal felismeri: mi történt és mik a várható
következmények. Ehelyett azonban kezdetben kizárólag azt firtatta: a
blokád szervezése során nem tartották meg a törvény előírásait.
Ebből arra következtetett, hogy esetleg karhatalmi eszközöket kell
alkalmazni, s ennek határidejét is megjelölte. Az SZDSZ csak ekkor
jelentette be, hogy támogatja a békés megmozdulást. Elismerte, hogy
az akció szervezői figyelmen kívül hagyták a törvényes előírásokat,
de az is kétségtelen, hogy végső elkeseredésükben cselekedtek. S
akkor, amikor egy demokratikus kormánynak a békés, tárgyalásos
kibontakozás útját kellett keresnie, némely politikus azt a
látszatot próbálta kelteni, hogy egy törpe minoritással áll szemben.
A kormány sokáig csak az időt húzta, a polgári engedetlenségi
mozgalom, a lakosság kifárasztására használta fel a megkezdődött
tárgyalásokat is. Két nap telt el, amikor a kormány egyik
képviselője nyilvánosságra hozta, hogy a tárgyalófelek nem is
rendelkeztek valódi felhatalmazással.

    Végezetül Pető Iván arról beszélt, hogy a kormánynak vissza kell
nyernie a társadalom bizalmát oly módon, hogy lépései
kiszámíthatóak, a gazdasági változást szolgálják.

    A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt frakciójának
nevében Vincze Kálmán szólalt fel. Mindenelőtt leszögezte: a
kirobbant válság valódi okát abban látják a kisgazdák, hogy a teljes
rendszerváltás nem ment végbe, mert nem rendeződtek a
tulajdonviszonyok, elmaradt a reprivatizáció és a földkérdés
megoldása is. A Parlament mind a mai napig a szükséges gazdasági
törvényeknek csak egy töredékét alkotta meg. (folyt.köv.)



1990. október 29., hétfő 19:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (4. rész)


Megítélésük szerint a nehezebb életkörülmények miatti jogos
elégedetlenség túlnőtt az eredeti célon, a kezdetben még gazdasági
indíttatású tiltakozást jól szervezett politikai erők saját
érdekükben próbálták kihasználni. A kisgazdák határozott
álláspontja, hogy mindenkinek le kell vonnia a tanulságot. A
kormánynak az eddigieknél sokkal körültekintőbben kell döntéseit
előkészítenie és a lakosság elé tárnia. Ezért szükségesnek tartják,
hogy intézményesüljön hazánkban is a szociális partneri viszony. Fel
is kérték a kormányt: kezdeményezze a szociális partnerség
intézményét bevezető jogalkotást.

    Összességében a kisgazdák úgy látták: a kormány
kompromisszum-készsége hozzájárult a helyzet konszolidálásához,
ezzel is bizonyította, hogy a döntő pillanatokban képes felismerni a
stabilitáshoz fűződő érdekeket. Az elégedetlenség pedig nem adhat
erkölcsi és jogi alapot arra, hogy a kormányt erőszakos eszközökkel
próbálják lemondásra kényszeríteni. Az FKgP koalíciós felelőssége
tudatában felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul lásson hozzá
a politikai és gazdasági rendszerváltás megvalósításához.

    A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának állásfoglalását
Horn Gyula ismertette. Ahogyan az elmúlt napokban, ezúttal is
hangsúlyozta: a további drámai fejlemények megakadályozása érdekében
összefogásra van szükség. Egyetértett azzal a miniszterelnöki
megállapítással, hogy ennek az ügynek csak vesztesei vannak, de
mindjárt hozzátette: az ország három napnyi bénultságából fakadó
károkért nem szabad a taxisokat felelőssé tenni. A károkat ugyanis
sajnos a rossz kormányzati döntés következményei okozták.
Emlékeztetett rá: a szocialisták kezdettől fogva elfogadhatatlannak
tartották az áremelés mértékét és módját. Ugyanakkor - szögezte le -
a blokád nem alkotmányos módszer, alkalmazását nem szabad
gyakorlattá tenni. Az viszont fontos lenne, hogy a kormány a
jogalkotásról szóló törvényben megfogalmazott kötelezettségének
eleget téve, az egész társadalmat érintő döntések előtt kérje ki az
érintett társadalmi szervezetek, érdekképviseletek véleményét. Újra
felhívta a figyelemet a Szocialista Párt korábbi javaslataira,
amelyek válságkezelő rendszer kialakítását szorgalmazzák, s
amelyekre alig-alig reagáltak. Elmondta, hogy a szocialisták
javasolják egy érdekegyeztetési rendszer jogszabályi alapjainak
kimunkálását, mert e nélkül a célként elfogadott szociális
piacgazdaság nem valósítható meg.

    Végezetül arra szólított fel: mindenkinek, a Parlamentnek is
abba kell hagynia a múltba merengést, s a közhangulatot szító
szélsőséges kirohanásokat. (folyt. köv.)



1990. október 29., hétfő 19:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (5. rész)


A Fiatal Demokraták Szövetsége parlamenti képviselőcsoportjának
vezetője, Orbán Viktor kijelentette: ,,a kormány hazudott,,, amikor
a benzináremelést megelőző napokon még hallgatott, amikor az
áremelést a világpiaci árakkal indokolta, hiszen valójában az
államháztartásban keletkezett réseket kívánta befoltozni. Az a tény,
hogy a kormány sokadszor vezette félre a közvéleményt, nemcsak azért
baj, mert elvesztette a presztízsét, hanem azért is, mert a
kormánnyal szembeni állampolgári bizalmatlanságnak kézzelfogható
gazdasági következményei is vannak.

    A Fidesz szerint el kell oszlatni a kormányzati megszorító
intézkedésekhez kapcsolódó tévhitet. Mert bár ezek
elkerülhetetlenek, önmagukban nem elegendőek a gazdaság talpra
állításához. Az intézkedések mögött átgondolt gazdasági
elképzeléseknek kellene meghúzódniuk, ám ezekkel a kormány nem
rendelkezik. Ezt támasztja alá az MDF nyilatkozata is.

    Tanulság az is - hangsúlyozta -, hogy ,,a válság kezdetekor a
kormány előbb fejét vesztve látványosan szétesett, és napokba telt,
amíg képes volt összeszedni magát. Az erőszak elszabadulásával
fenyegető pillanatot kellett átélni. Igaz, nem a kormány, csak az
MDF szervezte a kormány melletti tüntetést - mondotta -, de a
kormány a Parlament ablakaiból kitörő örömmel fogadta a felmentő
sereget. A kormány nemcsak az erkölcsi, de a jogi alapját is
elvesztette arra, hogy a politikai erőket azzal vádolja: letértek az
alkotmányosság útjáról.

    Orbán Viktor ugyanakkor, annak a meggyőződésének is hangot
adott: óriási felelősséget vesz magára, aki mégoly jogos követelések
alátámasztására az utcára vonul. Ezt csak azoknak szabad megtenniük,
akik biztosak lehetnek abban, hogy az eseményeket mindvégig
ellenőrzésük alatt, a törvényesség és a humánum keretei között
tudják tartani. Hiszen nem tagadható: voltak olyan pillanatai a
válságnak, amikor senki sem tudta, mi fog történni a következő
pillanatban, és uralja-e bárki is a helyzetet? Úgy vélte, nagy
szükség lenne független és erős érdekképviseleti szervekre.

    A Fidesz reméli, hogy a kormány levonja a megfelelő
következtetéseket, s a jövőben, hasonló esetben minden politikai
erő, a parlamenti ellenzéki pártok is arra törekszenek: a
konfliktusokat az alkotmányosság keretein belül tartják, a
kompromisszum szándékával.

    A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, Füzessy Tibor azt
fejtegette: hogyan viszonyultak az ügyhöz a demonstráció
főszereplői. (folyt. köv.)



1990. október 29., hétfő 20:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (6. rész)


Mint kiderült: a párt képviselőcsoportja és intéző bizottsága a
hét végén vidéken, távol az események középpontjától továbbképzésen
vett részt, s így talán az értékelése tárgyilagosabb lehet -
legalábbis a frakcióvezető szerint.

    A párt megítélése szerint a kormány számára örök tanulság: a
tömegek életébe, sorsába és zsebébe nem lehet úgy belenyúlni, hogy
nem tesz meg mindent az intézkedés szükségességének megértetése,
előzetes elfogadtatása érdekében. A megmozdulásról az a
kereszténydemokraták véleménye: sztrájkolni minden állampolgárnak
jogában áll, de a megfelelő formalitások betartásával teheti csak,
és mindenképpen úgy, hogy mások jogait ne sértse, kárt senkinek se
okozzon. Az erőszakkal kikényszerített eredmény nem hozhat
megnyugvást az erőszaknak engedőknek, mert megmarad bennük a
félelem, hogy a siker újabb hasonló lépésekre ösztönözhet. S nem
hozhat megnyugvást az erőszakosan fellépőknek sem, mert megmarad
bennük a félelem a retorzióktól, s attól, hogy a megállapodás
megkérdőjelezhető. Azoknak a magatartását a parlamenti politikus nem
kívánta minősíteni, akik saját népszerűségük növelésére vagy
érdekeik érvényesítésére használták fel az eseményeket.

    A kereszténydemokraták bíznak abban, hogy mindenki a
megállapodás betartására fog törekedni.

    A független képviselők véleményét Fodor István foglalta össze.
Arra hívta fel elsősorban a figyelmet, hogy az ország jövő évi
költségvetésének előkészítése során számos vitás kérdés merül majd
fel, újabb társadalmi feszültségekkel kell számolni. Ezért szükség
van a legszélesebb körű társadalmi egyeztetésre. A legfontosabb
tanulságnak azt tartotta: a társadalomban ma nincs olyan politikai
erő, amely egymaga elegendő politikai tőkével rendelkezne ahhoz,
hogy hatalmi pozícióból meghozott intézkedésekkel kormányozzon.

    A kétperces felszólalások során Torgyán József kisgazdapárti
frakcióvezető kifogásolta Orbán Viktor kijelentését ,, miszerint a
kormány hazudott.,, Úgy vélte, ilyenkor a Ház elnökének rendre kell
utasítania a tűrhetetlen hangot használó képviselőt, adott esetben
pedig kizárhatja az ülésről. Javasolta, hogy Orbán Viktort utasítsák
rendre, ő pedig kérjen elnézést a kormánytól, és többet ilyen
kifejezést ne használjon. Ezzel a véleménnyel értett egyet Inotay
Ferenc (KDNP) hozzátéve: ,,a képviselőtárs szókincse nem európai,
ezért ne is várják el tőle, hogy másként fogalmazzon.,,

    Orbán Viktor csak Torgyán Józsefnek válaszolt: kifejezése teljes
egészében fedi a valóságot, továbbá a legenyhébb volt, amit
használni lehetett. (folyt. köv.)



1990. október 29., hétfő 20:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (7. rész)


Csengey Dénes (MDF) ezek után azt javasolta, hogy zárják le ezt
a vitát, és kezdjék meg a Parlament eredetileg tervezett munkáját.

    A vita lezárása előtt egyedül Palotás János (MDF) kapott még
szót, aki azt kívánta tisztázni, hogy a megállapodás szerint az
elfogadott benzinár nem átmeneti, az megfelel a világpiaci
követelményeknek, ezért további emelése nem várható.

    Végezetül Szabad György, lezárva a hozzászólások sorát
bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordul annak tisztázása
érdekében: az állapolgári engedetlenségnek melyek az alkotmányos
határai.

    Ezután a Parlament rövid idő alatt elfogadta napirendjét. Az
elfogadott napirendnek megfelelően a képviselők folytatták a
honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes
vitáját. Balogh György kisgazda képviselő, a honvédelmi bizottság
elnöke ismertette a bizottság állásfoglalását az elmúlt ülésen
elhangzott, illetőleg az azóta kidolgozott kompromisszumos
javaslatokról. Az általuk tárgyalt 41 módosító javaslatból 29-et - a
kormánnyal is egyetértésben - támogattak; köztük a katonai, az
alternatív és a polgári szolgálat idejének egybevetését is. Ezzel
összefüggésben megjegyezte: 11 NATO ország közül 8-ban hosszabb a
katonai szolgálati idő a magyar tervezetben foglaltnál, s mindenütt
meghaladja az alternatív szolgálati idő a fegyveres katonai
szolgálatét. A bizottság nevében a törvényjavaslat elfogadását
ajánlotta. Ezt kérte Für Lajos honvédelmi miniszter is.

    A vitában felszólaló Szili Sándor az MSZP nevében kijelentette:
támogatják a 12 hónapos fegyveres sorkatonai szolgálatot emellett,
ugyanakkor a tartalékosi szolgálatban a 6 hónapot; a polgári
szolgálatban pedig a 18 hónapot vélik megfelelőnek.

    A képviselők hosszadalmas szavazási procedúra után - minthogy 41
módosító indítványról kellett állást foglalniuk- úgy döntöttek: a
fegyveres, a fegyver nélküli és a polgári szolgálat összidőtartama
egyaránt 22 hónap legyen. Ezen belül a fegyveres sorkatonai
szolgálat idejét 12 hónapban, a tartalékos szolgálatot pedig 10
hónapban jelölték meg. A fegyver nélküli katonai szolgálatban
döntésük szerint 15 hónap a sorkatonai és 7 hónap a tartalékos
szolgálatban eltöltendő idő. A polgári szolgálat időtartama
ugyancsak 22 hónap lesz. (folyt. köv.)



1990. október 29., hétfő 20:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az országgyűlés hétfői első munkanapja (8. rész)


A képviselők úgy határoztak továbbá: maradjon el a honvédelmi
feladatok közül a nevelő tevékenység; az ifjúság nevelésében való
részvétel helyett a tényleges állomány oktatása és képzése legyen
a honvédelem feladata. Elhagyták továbbá a fegyveres erők feladatai
közül a népgazdasági feladatok végrehajtásában való közreműködést.
Megszüntették a polgári szolgálat engedélyezését véleményező
bizottságot, ugyanakkor külön bekezdésben szabályozták, mely esetekben
kell megtagadni az engedélyt. Elfogadták azt a kitételt is: gyakorló
szolgálatra ne lehessen a tartalékos hadköteleseket behívni.

    Az országgyűlés végül 328 igen szavazattal, 1 ellenében, 3
tartózkodással módosította a honvédelemről szóló 1976. évi I.
törvényt. Az új rendelkezések - a kihirdetés napjától - azokra a
hadkötelesekre vonatkoznak, akik 1990. augusztus 1. után kezdték meg
katonai szolgálatukat, valamint azokra is, akik sorkatonai
szolgálatukat félbeszakították, de azt a hatályba lépés után
folytatják.

    A honvédelmi törvény vitája után a képviselők döntöttek arról,
hogy sürgősséggel megtárgyalják a fogyasztói adók módosításáról
szóló törvényjavaslatot, elsősorban annak érdekében, hogy az
árliberalizáció az üzemanyagárak esetében is mielőbb érvényesüljön.
A kormány sürgősségi tárgyalást kérő indítványának elfogadása után a
Tisztelt Ház rátért a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi
kölségvetéséről szóló törvény módosításának megtárgyalására.

    A törvénytervezetről - amely a kormány által már korábban
beígért egyszeri nyugdíjkiegészítést tenné lehetővé - Surján László
népjóléti miniszter elmondta: a kormány úgy döntött, hogy a
Társadalombiztosítási Alap rendelkezésére álló összeget kiegészíti a
költségvetés keretéből. A TB Alap erre a célra fordítható
pénzeszközeiről szólva a miniszter tájékoztatásképpen azt is
felvázolta: - annak ellenére, hogy a megnövekedett bérek nyomán
nagyobb bevételhez jutott a társadalombiztosítás - a kintlevőségek
miatt jelentős anyagi gondokkal küzd az alap. Mint mondotta: e
behajthatatlannak tűnő kintlevőségek miatt állt elő az a helyzet,
hogy a TB Alap csak 1,9 milliárd forintot fordíthat a tervezett
nyugdíjkiegészítésre.

    Végezetül - a kormány álláspontját tolmácsolva - Surján László
bejelentette: tekintettel arra, hogy a legalacsonyabb nyugdíjakat
ebben az évben már két alkalommal emelték, a mostani egyszeri
kiegészítés összege egységesen 2400 forint legyen valamennyi
nyugdíjas számára, kivéve azokat, akiknek nyugdíja a jelenlegi
minimum háromszorosánál - azaz 13.800 forintnál - magasabb.
(folyt.köv.)



1990. október 29., hétfő 20:35


Vissza »


Az Országgyűlés hétfői ülésnapja (9. rész)


A vitában szót kérők egyetértettek az egyszeri
nyugdíjkiegészítéssel, ám többen feszegették a Társadalombiztosítási
Alap gazdálkodását, s a kintlevőségek miatt felhalmozódó hiány
kezelésének mikéntjét. Kis Gyula, a Szociális, Családvédelmi és
Egészségügyi Bizottság vezetője e hiányt 30 milliárd forintban
jelölte meg, ám Csehák Judit (MSZP) arra hívta fel képviselőtársai
figyelmét, hogy ezzel a jelentős összeggel voltaképpen az állami
költségvetés tartozik a társadalombiztosításnak. Ugyancsak a
képviselőnő javasolta, hogy a régi nyugdíjak szociális
karbantartására adókból és egyéb járulékokból képezzen fedezetet a
költségvetés.

    Ezen a ponton az elnöklő Dornbach Alajos - pontban este hét
órakor - felfüggesztette a törvénymódosítás vitáját, amelyet a keddi
ülésnapon folytatnak a képviselők. (MTI)



1990. október 29., hétfő 20:38


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

" - Erdélyiné, Gyula, 62-514: Szeretném, amennyiben más néző kérésével ís egyezne kérésem, a Ki fizeti a révészt c. TV-sorozatot szíveskedjenek megismételni. - 848-441: Nem birom már ki az adás végéig, köszönteni szeretném a Törőcsik művésznőt, akinek hódolója vagyok. Én egy idősebb nagymama vagyok de csodálom őt, még ebben a régi filmjében is. hogy szólnia sem kell, csak a nézésével. Csodálatos. Szeretném Őt köszönteni. - A folyton folyvást c. műsort ne részletekben adják le, hanem egész filmeket adják le. Pl. úgy mint a Gregory Peck sorozatot. Miért éjjelre kerülnek a jó filmek. Aki reggel kel, az nem tudja megnézni."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD