Rendszerváltás és az MTI

	Rendkívüli ülésszak - rendhagyó plenáris ülés (3. rész)
A délutáni plenáris ülésen Antall József személyesen terjesztette elő a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot, amelyet mind a Kulturális, mind az Alkotmányügyi Bizottság egyhangúlag elfogadott. Az előterjesztés lényege, hogy ezen médiák vezetőinek kinevezéséről és felmentéséről - a miniszterelnök javaslatára az illetékes országgyűlési bizottság véleményének figyelembe vételével - a köztársasági elnök dönt. A miniszterelnök előterjesztésében kitért arra is, hogy a kormány nincs ellene a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága felállításának, viszont ennek módjáról, a bizottság feladatairól célszerű lenne folytatni a hatpárti tárgyalásokat. Mivel senki nem kívánt hozzászólni, s módosító indítvány sem érkezett, a Parlament ez alkalommal rekord gyorsasággal, 271 igenlő és 3 tartózkodó szavazattal elfogadta a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot. Már a hétfői munkanap végén - nem kívánván megzavarni az ülés menetét -, de még mindig e témához kapcsolódva Antall József újra szót kért, s felszólalásában hangsúlyozta: szeretné, ha a médiák vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvény véget vetne annak az áldatlan állapotnak, amely a sajtó és a politika, a sajtó és az Országgyűlés, ha úgy tetszik, a sajtó és a kormány között kialakult. Ezzel kapcsolatban kifejtette: - Úgy gondolom, közös nemzeti felelőssége az országnak, hogy milyen képet alkotnak róla, és milyen képet alkottat magáról. Úgy vélem: az olyan lépések, amikor felelős szervezetek külföldi segítséget, külföldi döntőbíráskodást kérnek annak eldöntésére, hogy Magyarországon sajtószabadság van-e vagy sem, meglehetősen furcsának tűnhetnek. Ha ezt egy banánköztársaság teszi akkor meg lehet érteni. De, Magyarországon, ahol a sajtószabadság olyan méretű, nyugodtan mondhatom, mint sehol jelenleg a világban, egy ilyen lépés kizárólagosan Magyarország külső képének a megrontását szolgálja, s az irántunk való bizalmat csökkenti. Ezt követően a miniszterelnök feltette a kérdést: volt-e egyetlen olyan lépés, amivel bármelyik újságírót akadályozta munkájában vagy volt-e olyan lap, amelyik ellen eljárást indítottak, írt bármit is a kormány tagjai, az Országgyűlés elnöke vagy akár a köztársasági elnök ellen? (folyt.köv.) 1990. július 30., hétfő 17:39
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »