Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának ülése (1. rész)
1990. május 21., hétfő - Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága megkezdte a hazai kisebbségek képviselőinek meghallgatását a nemzetiségek parlamenti képviseletéről. A bizottság hétfői ülésén három cigány szervezet - a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége, a Magyarországi Cigányok Nemzetiségi Kulturális Szövetsége és a Phralipe - véleményét hallgatta meg. Mindhárom szervezet ellenzi, hogy a nemzetiségek parlamenti képviseletét behívásos módszerrel oldják meg. Rádai József (MCDSZ) és Lakatos Menyhért (MCNKSZ) nem támogatta a nemzetiségi ombudsman intézménye bevezetésének gondolatát sem. Mindketten a cigányság létszámarányos képviseletének elve mellett törtek lándzsát, ám egyikük sem tudott konkrét megoldást ajánlani a kérdés megoldására. Lakatos Menyhért mindenesetre felvetette, hogy célszerű lenne nemzetiségi kerekasztalt összehívni a téma megvitatására. Osztojkán Béla, a Phralipe képviseletében a független cigány szervezet testületi álláspontját ismertette, amit írásban is átadott a bizottságnak. A Phralipe egyetért a nemzetiségi szószóló intézményének felállításával, s célszerűnek tartaná, hogy minden nemzeti kisebbséget egy-egy ombudsman képviseljen. A szervezet véleménye szerint a szószólót csak most válassza meg a Parlament, ám amint létrejönnek a kisebbségi önkormányzatok, az ombudsman kijelölésének joga őket illesse meg. Hasonló gondolatot fogalmazott meg a meghallgatás során Kálmán Attila (MDF) képviselő is, aki felvetette: a helyhatósági választások után a kisebbségi képviselők maguk közül válasszanak ombudsmant. A Phralipe ugyancsak megfontolásra érdemesnek tartja, hogy a kisebbségi önkormányzatok hozzák létre a Kisebbségek Házát. Elképzelésük szerint ez kvázi szenátusi jogosítvánnyal rendelkezne, azaz javaslati és interpellációs joggal ruháznák fel. A képviselők támogatták, hogy bizottsági előterjesztésként, sürgősséggel kerüljön az Országgyűlés elé Lukács Tamás (KDNP) indítványa a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok elidegenítésének és terhelésének tilalmáról. Fodor Gábor (Fidesz), a bizottság elnöke az ülésen ismertette annak a levélnek a tartalmát, amelyet Szabad Györgynek, az Országgyűlés megbízott elnökének juttattak el, kifogásolván, hogy a bizottság - igénye és bejelentése ellenére - nem hallgathat meg minisztert. (folyt. köv.) 1990. május 21., hétfő 20:21
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »