Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 04.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Panoráma

"Magyarországon a független közvéleménykutatók által végzett felmérés azt mutatta ki, hogy az emberek 35 százaléka szavazna továbbra is az MSZMP-re, 51 százalékát a szavazatoknak a függetlenek kapnák. Szenté Péter pontosan azt hangsúlyozta ebben, hogy ez az 51 százalék erősen megoszlana a különböző új szerveződések között, és ha például Magyarországon egy angol típusú választási rendszer lenne érvényben, akkor az MSZMP változatlanul kormányt alakíthatna."

Elnéptelenedtek a magyar-jugoszláv határátkelők (1.rész)

Belgrád, 1990. április 26. (MTI-Press) - Elnéptelenedtek az átkelőhelyek Jugoszlávia Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával közös határán, miután a belgrádi kormány elszánta magát és a nemzetközi turizmus évében, amikor a 200 dolláros, drasztikusan nagy összegű beváltási kötelezettség elrendelésével gyakorlatilag lezárta az országot a kelet-európai turisták előtt. A nyugati állampolgárok ezzel szemben májustól útlevél és vízum nélkül látogathatnak déli szomszédunkhoz.


Vajon mi késztette az Ante Markovics vezette szövetségi kormányt
erre a lépésre? Hivatalos magyarázat szerint az, hogy idén január
1-e, a konvertibilis dínár bevezetése óta hirtelen megnövekedett a
bóvlipiacokon adó-vevő, üzérkedő kelet-európai, főként a román,
bolgár, szovjet és lengyel állampolgárok száma. ,,Ezek mind
kliringesek - mondják - csak azért jönnek, hogy keményvalutához
jussanak,,.

    A magyar turisták azonban nem ,,kliringesek,,, hiszen országaink
között már több mint egy évtizede mind kereskedelmi, mind egyéb
területen a tényleges dollárelszámolás gyakorlata érvényesül. Az is
felettébb különös, hogy Kuba viszont, amely viszont valóban
,,kliring-állam,, valahogy kimaradt a rendelet hatálya alól.

    Belgrádi hivatalos magyarázat szerint a jugoszláv állampolgárok
az év első negyedében 817 millió dollárt vásároltak meg dínárért az
ország bankjaiból. Ebből csak 234 millió dollárt helyzetek el
devizabetét számláikon a hazai bankokban. A következtetés: 583
millió dollárt feketén eladták a kelet-európai turistáknak. Ha tehát
ez igy folytatódik, akkor egy év alatt a kelet-európaiak 2,5
milliárd dollárt ,,kivisznek,, Jugoszláviából, s ezzel igen
érzékenyen csökkentik jelenleg 8 milliárd dollárnyi keményvaluta
tartalékát. Nincs azonban semmiféle bizonyíték arra, hogy a
jugoszláv állampolgárok elfeketézték a fenti 583 millió dollárt.
Ebből ugyanis az következne, hogy a jugoszláv bevásárló turisták egy
fillért sem költöttek el Olaszországban, Ausztriában,
Magyarországon, Törökországban és másutt. Márpedig köztudott, hogy
olyan tömegesen még sohasem utaztak a szomszédos országokba, mint
éppen az idén. Hiszen a jugoszláviai belső árszint még az
olaszországinál is jóval magasabb. A jugoszláv állampolgárok
tömegesen utaznak Olaszországba konfekcióért, cipőért, kávéért,
élelmiszerért stb., Ausztriába műszaki árukért - köztük a szlovén
gyártmányú ,,Gorenje,, hűtőszekrényekért, amelyek 50 százalékkal
olcsóbbak, mint Szlovéniában - és még tucatnyi cikkért,
Magyarországra főként élelmiszerért. (folyt.)



1990. április 26., csütörtök 13:16


Vissza »


Elnéptelenedtek a magyar-jugoszláv határátkelők (2.rész)


A helyzetét érzékelteti, hogy Jugoszláviában jelenleg 1 liter
tej 65 cent, 1 vekni (80 dekás) fehér kenyér 50 cent, 1 kg. Sertés
vagy marhacomb 5 dollár, 1 kg szalámi 8-10 dollár. A tejtermékek
pedig valóban igen drágák. Igy aztán nem véletlen, hogy még a
belgrádi piacok is tele vannak a ,,feketézők,, által olcsón kínált
magyar vajjal, margarinnal, sajttal, téli szalámival, stb.

    A ,,200 dolláros rendelet,, életbe léptetésének egyik lényeges
oka tehát a Jugoszlávia és a környező országok közötti nagy
árkülönbség.

    Aligha kétséges azonban az, hogy a legdöntőbb szerepet a dínár
konvertibilitása körüli problémák játszák. A konvertibilis dínár
árfolyamat a nyugatnémet márkához kötöttek. Hivatalosan 1 NSZK márka
7 dínárt ér. Az utóbbi hetekben már számos jugoszláv közgazdász és
pénzügyi szakember is kifejtette azt a véleményét, hogy az árfolyam
akkor lenne reális, ha 1 márkáért 12 dínárt fizetnének. Ezt a
nézetet támasztja alá az a tény is, hogy a kelet-európai üzletelő
turisták a jelenlegi hivatalos árfolyamnál 30 százalékkal magasabb
árat adnak a Jugoszláviában vásárolt kemény valutakért. Ezért
valóban elképzelhető, hogy sok jugoszláv állampolgár a hivatalos
árfolyamon csak azért vált ki dínárért dollárt, vagy márkát, hogy
utána nyomban felárral eladják. De azt senki sem tudja, hogy
ilymódon mennyi keményvaluta kerül ki az országból
,,Kelet-Európába,,. (folyt.)



1990. április 26., csütörtök 13:18


Vissza »


Elnéptelenedtek a magyar-jugoszláv határátkelők (3.rész)


A jugoszláv nemzeti valuta konvertibilitása körüli gondok közé
tartozik az is, hogy a dínár külföldön nem konvertibilis, a nyugati
bankok árfolyamlistáin nem is jegyzik. Feltételezhető, hogy a ,,200
dolláros rendelet,, bevezetését szorgalmazták egyes nagyüzemek
vezetői. A bolhapiacokon lebonyolított hatalmas forgalom nyomán
ugyanis megcsappant egyes textil-, vegyi-elektromos-élelmiszeripari
stb. üzemek drága termékei iránt a kereslet.

    Közeleg a fő idegenforgalmi idény. A zágrábi piackutató intézet
kimutatása szerint a déli szomszédunkhoz látogató nyugati vendégek
személyenként és naponként csak 4 dollárral költenek átlagosan
többet, mint a kelet-európaiak. Ez a tény a szövetségi kormány
rendelete ellen szól.

    Miután Bukarest ellenintézkedést tett és kötelezte a jugoszláv
állampolgárokat, hogy Romániába történő belépésükkor szintén 200
dollárt váltsanak be lejre, kiderült, hogy sokezren a saját
kormányukat kezdik hibáztatni. Érdekes a Borba című belgrádi napilap
véleménye: ,,Úgy látszik, hogy a szövetségi kormányban egyes
miniszterhelyettesek és tanácsadók lassan megkaparintják a hatalmat
és folytatják a régi gyakorlatot: tiltanak, ellenőríznek,
parancsolnak, szabályoznak. Bízunk abban, hogy Ante Markovics
kormányelnököt ezúttal azok ugratták be, akiktől mielőbb meg kellene
szabadulnia, ahelyett, hogy eszközükké váljék,,.

Márkus Gyula (Belgrád), MTI-Press



1990. április 26., csütörtök 13:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

" - Erdélyiné, Gyula, 62-514: Szeretném, amennyiben más néző kérésével ís egyezne kérésem, a Ki fizeti a révészt c. TV-sorozatot szíveskedjenek megismételni. - 848-441: Nem birom már ki az adás végéig, köszönteni szeretném a Törőcsik művésznőt, akinek hódolója vagyok. Én egy idősebb nagymama vagyok de csodálom őt, még ebben a régi filmjében is. hogy szólnia sem kell, csak a nézésével. Csodálatos. Szeretném Őt köszönteni. - A folyton folyvást c. műsort ne részletekben adják le, hanem egész filmeket adják le. Pl. úgy mint a Gregory Peck sorozatot. Miért éjjelre kerülnek a jó filmek. Aki reggel kel, az nem tudja megnézni."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD