Rendszerváltás és az MTI

	Pro Renovanda Cultura Hungariae: alapítványrendszer az oktatás, a művészetek, a közművelődés megújítására (1. rész)
1990. április 3., kedd - Pro Renovanda Cultura Hungariae elnevezésssel 36 szakalapítványból álló alapítványrendszert hívott életre a művelődési kormányzat. Az oktatás, a kutatás és a művészetek különböző ágainak támogatására, a közművelődés megújítására, valamint a környezetvédelmi szemlélet kialakítására hivatott, 1,1 milliárd forint tőkéjű rendszer létrehozását Glatz Ferenc művelődési miniszter kedden a minisztériumban jelentette be az újságíróknak. Glatz Ferenc - utalva arra, hogy feltehetőleg utolsó alkalommal tart tárcavezetőként a minisztériumban sajtótájékoztatót - visszatekintett az elmúlt évi tevékenységükre, amikoris a minisztérium kialakította új kultúrpolitikai porgramjának alapelveit. Célul tűzték ki, hogy az állam adja fel ellenőrző szerepét a kultúra területén is. Elképzelésük volt továbbá, hogy kialakítják a kultúra menedzselésnek új formáit, lehetőséget adva az egyéni képességek mind jobb kibontakoztatásához. Mindezt pályázatrendszerrel akarták megvalósítani, amelyben megfelelően biztosíthatják a nyilvánosságot, a mindenki számára való hozzáférhetőséget, az odaítélt összegek nyomonkövethetőségét, s - független kuratóriumok felállításával - az értékelésbe, elosztásba mindinkább bevonhatják a társadalmat is. E célok érdekében mozgósították a minisztérium rendelkezésére álló alapokat és összegeket, s az eddig is rendelkezésre álló pénz szétosztási módszerét megváltoztatva létrehozták az alapítványrendszert. Az alapítványrendszert kuratórium irányítja, amelynek tagjai: Csoóri Sándor, Csurgay Árpád, Enyedi György, Glatz Ferenc, Király TIbor, Konrád György, Kosáry Domokos, Szentágothai János, Tigyi József; elnöki teendőit Glatz Ferenc látja el. A Kuratórium - amely már megalakult - az első félév végén az elnököt tagjai közül választja meg. Emellett - várhatóan április folyamán - valamennyi részalapítvány saját kuratóriumot hoz létre, amelyek a továbbiakban önállóan működnek; az alapítványok nyitottak, támogathatóak. Várhatóan májusban hirdetik meg a pályázatokat, aemlyeken egyének, intézmények, adott munkára alakult team-ek egyaránt részt vehetnek. (folyt.köv.) 1990. április 3., kedd 16:58
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Pro Renovanda Cultura Hungariae: alapítványrendszer az oktatás, a művészetek, a közművelődés megújítására (2. rész)
A pályázati feltételeket és űrlapokat önálló füzetként is megjelentetik, valamint közlik a Köznevelés című folyóiratban és a napilapokban. A nevelés-oktatás területén létrehozott 23 részalapítvány közül több segíti az idegen nyelvek oktatását, illetőleg a magas szintű technika - high-tec - elterjesztését. Támogatják az általános iskolai alternatív kísérleteket, az egyházi és a nemzetiségi iskolákat, továbbá a környezetvédelmi nevelést. A Kemény Zsigmondról elnevezett alapítvány pedig a határainkon túli magyarság magyarországi felsőfokú intézményekben való tanulását szolgálja. A tudományt, a művészeteket és a közművelődést szolgáló 11 részalapítvány többsége aktuális társadalompolitikai kérdések kutatását támogatja - például az osztrák-magyar közös múltat, amelynek feltárásához az osztrák kormány máris évi 1 millió schillinget ajánlott fel, öt évre. Egy másik a népfőiskolai mozgalom újraélesztését segíti. Emellett két alapítvány is finanszírozza a színvonalas folyóiratok fenntartását, s újak kiadását. - Az alapítványrendszer életre hívásával a művelődési tárca lemondott a pénzeszközök felhasználásáról, odaítéléséről. Megkezdte viszont a kultúra menedzselés új formáinak létrehozását , s megkísérelte feloldani az eddigi egycélú, tervgazdaságba szorított kulturális intézményrendszert - mondotta végül a miniszter. (MTI) 1990. április 3., kedd 17:11
Vissza »