Rendszerváltás és az MTI

	Sajtótájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűléséről (1. rész)
1990. február 1., csütörtök - A Magyar Tudományos Akadémia február 6-ára összehívott rendkívüli közgyűlésén megvitatják az akadémia új Alapszabályainak tervezetét és nyilatkozatban összegzik a tudomány művelésének és az akadémia megújításának legfontosabb tennivalóit - tájékoztatta a sajtó képviselőit Tigyi József, az MTA alelnöke csütörtökön, az MTA székházában. Elmondta: az akadémia - miként tavalyi közgyűlésén és más fórumokon kinyilvánította - úgy ítéli meg, hogy szükséges a nagymúltú nemzeti intézmény radikális megújítása. Ezért is szorgalmazta az akadémia szervezeti és működési rendjét szabályozó törvény megalkotását. A törvény koncepciótervezetének vitájában azonban javasolták: készüljön egyetemi törvény is, és az akadémiai törvényt azzal együtt terjesszék az Országgyűlés elé. A hazánkban végbemenő társadalmi folyamatok viszont megkövetelik, hogy már most - az érvényes törvényen belül - megalkossák az akadémia új Alapszabályait. Ennek tervezetében rögzítették egyebek között: az akadémia független, örkormányzattal rendelkező autonóm köztestület. Maga alakítja ki alapszabályait, szervezetét, működési elveit, önállóan választja meg tagjait és tisztségviselőit, maga határozza meg feladatait. Együttműködik a tudomány működésére hivatott minden intézménnyel, szervezettel, elsősorban az egyetemekkel. Az akadémia síkraszáll a tudományos élet szabadságának érvényesítéséért, demokratizálásáért. A tervezetbe foglalt új előirányzat: külföldön működő kiváló magyar tudósokat is választhassanak az akadémia tagjai közé. A rendes és rendkívüli közgyűlés mellett tartsanak kibővített, úgynevezett nagygyűlést, amelyen a tudományos élet minden fórumának képviselői is részt vehetnek. Az akadémia elnökségében képviseltethessék magukat az egyetemek is. Javasolják azt is, hogy hozzanak létre tudományos etikai, valamint az akadémia anyagi ügyeit felügyelő bizottságot, alakítsák át a tudományos minősítés rendszerét. Úgyszintén kezdeményezték, hogy a jelenlegi szabályoktól eltérően, 75. helyett már a 70. életévét betöltő akadémikus, minden jogát megtartva, a továbbiakban ne tartozzék az akadémia 200-as taglétszámába. Így több fiatal tudóst választhatnak az akadémia tagjai közé. A közgyűlés elé terjesztik azt a nyilatkozatot, amelyben hangsúlyozzák: a magyar tudomány jelentős eredményeket ért el annak ellenére, hogy évek óta létfeltételeiért küzd. A magyar kutatók a nemzetközi tudományos szervezetek háromnegyedében vezető tisztséget töltenek be. (folyt.köv.) 1990. február 1., csütörtök 17:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Sajtótájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűléséről (2. rész)
A Magyar Tudományos Akadémia - várhatóan - még ebben az évben az európai közösség országainak tudományos integrációit szervező Európai Tudományos Alap tagjává válhat - elsőként ebből a térségből. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az akadémia a hazai tudományosság, a nemzeti gyarapodás érdekeit képviseli. Országunk számára létkérdés a kutatás feltételeinek megteremtése, a kutatási infrastruktúra megújítása. Fontos, hogy az akadémia kutatóintézeteinek hálózata fennmaradjon, és növekedjék azok önállósága. A tudományos alapkutatás bürokratikus államigazgatási módszerrel nem irányítható - szögezi le a nyilatkozat. Szükséges, hogy az alapkutatást főleg a versenypályáztatási rendszer alapján finanszírozzák, s a követelmények szerint alakítsák át az Országos Tudományos Kutatási Alapot. A kutatás szabadsága feltételezi a tudományos közösségek, az akadémiai intézetek, egyetemek, tudományos társaságok autonómiáját. A közgyűlés felkéri az újonnan megválasztandó Országgyűlést, hogy tűzze napirendre a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló új törvény megtárgyalását. (MTI) 1990. február 1., csütörtök 17:15
Vissza »