|
|
|
|
Mit csinál az Európa Tanács? (1.rész)
|
1989. november 12. vasárnap (MTI-PRESS) - Nemrég még csak a kulturális konvencióhoz - szerződéshez - való magyar csatlakozás szerepelt a Strasbourgban működő Európa Tanács november 16-iki ülésének napirendjén Magyarországot érintő pontként, s már ezt is nagy horderejű fejleményként értékeltük. Azóta, drámai ugrásként, lehetővé vált az, hogy hazánk magához a tanácshoz való csatlakozásra nyújtson be kérelmet: a feladat Horn Gyula külügyminiszterre hárul ezen a napon.
Mi hát az Európa Tanács, amelynek ajtaja szélesre tárul demokratikus megújulást átélő hazánk előtt - előbb, mint bármely más nyugat-európai nemzetközi testületé? Ha röviden akarnánk összefoglalni, azt mondhatnánk, hogy az 1949-ben alapított tanács, amelyhez mára földrészünk valamennyi demokráciája - számszerint 23 - csatlakozott, az európai élet minőségét meghatározó legfontosabb értékek őre és építője. Vagyis az emberi jogok, a pluralista demokrácia tiszteletben tartásának fóruma, az európai egység munkása. Talán éppen ezért vádolták oly gyakran a múltban: mivel felemelte szavát a kelet-európai jogsértések és a népakarat elfojtása ellen, ott a hidegháború ügynökének minősítették. Valójában, mondotta Anders Björck, a tanács parlamenti közgyűlésének elnöke e sorok írójának, a testület legjobb meggyőződése szerint járt el, kötelességét teljesítette, amikor állást foglalt ezekben az időkben. Hozzáfűzhetjük: mára a hazai megítélés is igazat ad az egykori strasbourgi figyelmeztetéseknek. A tagállamok befizetéseiből fedezett mintegy 60 millió dolláros évi költségvetéssel működő Európa Tanács fő tevékenységi területét a különböző konvenciók - szerződések - kidolgozása jelenti. Fennállásának négy évtizede alatt mintegy 130 konvenciót hozott létre, ezek témaköre igen változatos: az emberi jogok biztosítása, a szociális és gazdasági jogok védelme, a terrorizmus-, a kínvallatás, a futballhuliganizmus elleni küzdelem, a kulturális együttműködés, a helyi önkormányzat fejlesztése, a gyógyszerek standardja, a kamionforgalom gyorsítása, a mesterséges holdas, az államhatárokon túllépő televíziózás, a kábítószerkereskedelem-, illetve a dohányzás elleni küzdelem, stb. E szerződések egy része csak a tagállamokra vonatkozik, mások nyitottak további európai országok csatlakozása előtt is - így kerülhetett sor hazánk meghívására a kulturális egyezménybe. (folyt.)
1989. november 12., vasárnap 11:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
" - Erdélyiné, Gyula, 62-514: Szeretném, amennyiben más néző kérésével ís egyezne kérésem, a Ki fizeti a révészt c. TV-sorozatot szíveskedjenek megismételni.
- 848-441: Nem birom már ki az adás végéig, köszönteni szeretném a Törőcsik művésznőt, akinek hódolója vagyok. Én egy idősebb nagymama vagyok de csodálom őt, még ebben a régi filmjében is. hogy szólnia sem kell, csak a nézésével. Csodálatos. Szeretném Őt köszönteni.
- A folyton folyvást c. műsort ne részletekben adják le, hanem egész filmeket adják le. Pl. úgy mint a Gregory Peck sorozatot. Miért éjjelre kerülnek a jó filmek. Aki reggel kel, az nem tudja megnézni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|