Rendszerváltás és az MTI

	Megkezdődött a budapesti négyoldalú találkozó (3. rész)
A külügyminiszter hangoztatta: Magyarország üdvözölné, ha Csehszlovákia - amely Közép-Európának hagyományosan fontos országa - a későbbiekben bekapcsolódna a négyoldalú együttműködésbe. Ami a kelet-európai változásokat illeti, úgy vélte: a Varsói Szerződésben új helyzet jött létre a viharos gyorsasággal lezajló NDK-beli események kapcsán. Ennek lényege, hogy a szövetségi rendszeren belül túlnyomó többségbe kerültek az úgynevezett reformországok. Ez a fejlemény Magyarország számára kedvező, hiszen szövetségi rendszerében a reformok egyik elindítója volt. Horn Gyula véleménye szerint ezek a változások Csehszlovákia helyzetére is nagy hatással lesznek, s az ottani események várhatóan felgyorsulnak majd. E kérdések rendezése azonban Csehszlovákia belügye. Gianni De Michelist a többi között arról kérdezték az újságírók: elképzelhető-e, hogy a távolabbi jövőben Albániát is bevonják az együttműködés rendszerébe. Az olasz külügyminiszter azzal válaszolt, hogy a négyes keret nyitott az együttműködésre más országokkal is, s Olaszország érdekelt a kapcsolatok fejlesztésében Albániával. Alois Mock több kérdést is kapott a magyar-osztrák kapcsolatok távlatairól. Az osztrák külügyminiszter értékelése szerint Magyarország és Ausztria kapcsolatai valóban kitűnőek. Ennek példája nyomán Ausztria más országokkal is szívesen együttműködne a kapcsolatépítés gátjainak, korlátainak leépítésében. Budimir Loncsart arról kérdezték: a négyoldalú együttműködés segíti-e a jugoszláviai reformok kibontakozását. A jugoszláv külügyek irányítója ennek kapcsán hangoztatta: országa saját reformcéljait követi, amelynek két fontos összetevője van. Az egyik a gazdasági reform, a másik pedig a politikai pluralizmus létrehozása, a jugoszláv sajátosságoknak megfelelően. Jugoszlávia arra törekszik, hogy a társadalom demokratizálódásával lépésről lépésre közelebb kerüljön a közös európai házhoz. Kérdés hangzott el azzal kapcsolatban is, a külügyminiszterek miként ítélik meg az esetleges német újraegyesítés gondolatát. Horn Gyula véleménye szerint a két német állam kettéosztottságának felszámolása egyszer európai realitássá válik, ez azonban hosszabb folyamat eredménye lesz. (folyt.köv.) 1989. november 11., szombat 20:09
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »