Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 04.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Panoráma

"Magyarországon a független közvéleménykutatók által végzett felmérés azt mutatta ki, hogy az emberek 35 százaléka szavazna továbbra is az MSZMP-re, 51 százalékát a szavazatoknak a függetlenek kapnák. Szenté Péter pontosan azt hangsúlyozta ebben, hogy ez az 51 százalék erősen megoszlana a különböző új szerveződések között, és ha például Magyarországon egy angol típusú választási rendszer lenne érvényben, akkor az MSZMP változatlanul kormányt alakíthatna."

Magyar Bálint az ellenzékről Washingtonban

------------------------------------------


Washington, 1989. október 28. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Az
amerikai fővárosban a Kossuth Házban a Szabad Demokraták
Szövetségének egyik vezetője: Magyar Bálint szociológus tartott
előadást, amelynek részleteiről Csernus Ákos munkatársunk számol be.

    - Magyar Bálint szociológus, akinek 8 évvel ezelőtt a kommunista
hatóságok bevonták az útlevelét, Washingtonban van, és jelenleg a
Woodrow Wilson Center ösztöndíjas kutatója. Budapesten egy időben a
magyar falusi társadalom és az agrárszocializmus 1945 és 1965
közötti időszakának tárgykörét taglalta. A szociológus arra is
szakít időt, hogy az amerikai sajtó képviselőivel és közéleti
vezetőivel is összejöjjön. Pár nappal ezelőtt a Kossuth Házba is
ellátogatott, hogy amerikai magyarok előtt a hazai helyzetet
ismertesse. Magyar Bálint némi sajnálkozással utalt arra, hogy ami a
nyugati közvélemény figyelmét illeti, Magyarország az utóbbi
hetekben háttérbe szorult Lengyelország mögött. Ezt mindenekelőtt
azzal indokolta, hogy Magyarországon végbement változások nem
öltöttek olyan drámai formát mint Lengyelországban. A magyarok
emellett nem küszködnek olyan súlyos gazdasági nehézségekkel, mint a
lengyelek. A kommunista párt - hovatovább az ország
- névcseréjével
persze az amerikai lapok is első oldalakon foglalkoztak.
Tudósításaikkal azonban - mint Magyar Bálint jelezte -, nincs
különösebben megelégedve. A szociológus - ha nem is szó szerint
idézve - nagyjából a következőket hozta tudomásunkra:

    - A nyugati sajtótudósítók jönnek-mennek, pár napot töltenek
Budapesten, és idő hiányában nem tudnak eligazodni tisztességesen a
hazai intézmények és frakciók között. A nyugati sajtó emellett abban
a tévhitben van, hogy Magyarországon a kommunista párt elkötelezett
reformszárnya kezdte meg az átalakulást. Ez a képlet csak az elmúlt
hónapokban vesztette érvényét, miután az SZDSZ az év elején
kidolgozta azt a tervezetet, hogy milyen feltételek mellett lehet
tárgyalásokba bocsátkozni az MSZMP-vel - amely végül is
rákényszerült: egységes tárgyalópartnerként ismerje el az
ellenzéket. (folyt.)


1989. október 28., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar Bálint előadása - 1. folyt.

Az Ellenzéki Kerekasztal lehetővé tette az ellenzék koalícióját.
Az MDF és az SZDSZ ideiglenes koalíciója már olyan erőt képvisel,
amelyet más pártok már nem tudtak volna felülmúlni. Ugyanakkor
meghiúsult az MDF-nek az a terve, hogy 40 ezer tagot toborozzon -
állította a szociológus -, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a
koalíció megszülethessen. Mindenesetre a két csoport
rákényszeríthette a hatalomra a feltételeit, és Grósz, valamint
Fejti elgondolása érvényét vesztette. Komolyabb ellentétek az
alkotmánytervezettel és a köztársasági elnökség intézményével
kapcsolatban merültek fel -, minthogy a kommunisták az
Alkotmánybíróságot és az elnöki pozicíót saját embereikkel akarták
betölteni. Végülis belementek, hogy a rendes bíróságra tartozzon a
politikai pártok regisztrálása. Az elnökválasztást azonban a
keresztény-nemzeti centrum már támogatta -, amíg az ellenzék
szociál-liberális szárnya: az SZDSZ és a FIDESZ - ellenezte.

    Magyar Bálint megállapította: Pozsgay szoros kapcsolatban állt a
Fórummal és a Bajcsy-Zsilinszky Társaság tagjaival. Az SZDSZ azonban
nem akart asszisztálni olyan tárgyalásokhoz, amelyekkel nem értett
egyet. Ezzel az MSZMP reformszárnya és a Fórum között alakult ki egy
koalíció - ami esetleg hasznos lehet abban az esetben ha az oroszok
netán ragaszkodnának ahhoz, hogy az elnök Magyarországon is egy
kommunista legyen, mint Lengyelországban, és hogy a koalícióban a
kommunisták is bent legyenek. Pozsgay azt ígérte, hogy az
esélyegyenlőséget tiszteletben fogják tartani a
tömegkommunikációban.

    A SZDSZ-től azonban azt az egyetlen telefonvonalat is el akarták
venni, amellyel rendelkezett. A postahivatal pedig visszatartotta az
ellenzéki párt leveleit - nem tudni kinek az utasítására. A
FIDESZ-től el akarták venni a nyomdáját. A kommunisták ígéreteiben
tehát hinni nem lehet, és intézményes garanciát kell kicsikarni az
esélyegyenlőség érdekében. (folyt.)


1989. október 28., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar Bálint előadása - 2. folyt.

- Jó egynéhány kérdés azóta persze - ha nem is minden
szempontból megnyugtató kimenetellel - de megoldódott. A washingtoni
Kossuth Házban a közönség soraiban valaki mindenekelőtt arra volt
kíváncsi: nem e nyugtalanítja-e az ellenzéket annak kilátása, hogy a
magyar reformmozgalmat esetleg megtorpedózzák? Magyarország és
Lengyelország végeredményben csak két kis csepp a kommunista
tengerben, amely Nicaraguától, Észak-Koreáig és Madagaszkártól
Kínáig terül el. Nem csak magában a Szovjetunióban vannak tíz és tíz
milliók, akinek egy-egy gyarmatosított ország demokratizálódása nem
áll érdekükben, hanem Csehszlovákiában éppúgy mint Kubában,
Etiópiában, pártoligarchiák népes siserehadai sem nézhetik jó
szemmel azt, hogy magyar és lengyel megfelelőik hatalmukat és
előjogaikat vesztik. A pártoligarchiák nem nézhetik jó szemmel a
magyar és a lengyel példát: hogy békés úton demokratikus eszközökkel
vissza lehet szorítani, és le lehet szerelni egy kommunista
rezsimet. Már eddig is torzsalkodtak Magyarországgal: a bukaresti, a
prágai, a havannai sajtó kirohanásokat intézett a budapesti
fejlemények ellen, és elképzelhetően az intrika-hadjárat folytatódni
fog. Egyesek minden lehetőt megtesznek a jövőben is Moszkvánál, hogy
a magyar reformmozgalmat elgáncsolják.

    Magyar Bálint azonban azt a véleményét fejezte ki, hogy nincsen
ok ilyen jellegű aggodalomra, mivel Moszkva teljes mértékben a maga
bajaival van elfoglalva. Sevardnadze szovjet külügyminiszter is
jelezte, hogy fölösleges lenne drámainak tekinteni a kelet-európai
fejleményeket, és olyan célzások láttak napvilágot a világsajtóban,
miszerint Moszkva igyekezni fog olyan kapcsolatokat alakítani ki
Kelet-Európával, mint amilyeneket jó ideje fenntart Finnországgal -
ahol Gorbacsov elnök háromnapos látogatása során kihangsúlyozta: a
Szovjetuniónak nincs morális és politikai joga beavatkozni a
kelet-európai demokratizálódási folyamatokba. (folyt.)


1989. október 28., szombat


Vissza »


- Magyar Bálint előadása - 3. folyt.

Külügyi szóvivője: Geraszimov hasonló hangnemben nyiltkozott,
amikor azt mondta, hogy a most folyó kelet-európai események
kizárólag a térség népeire tartoznak, amelyekbe nem avatkozhatunk
be. Amikor egy másik amerikai magyar megkérdezte, hogy a választások
révén lehetséges-e egy teljes mértékben ellenzéki politikusokból
álló kormány megalakitása? - Magyar Bálint így vélekedett

    - Az SZDSZ nem szándékozik koalícióra lépni a kommunistákkal,
vagy azok jogutódjaival. Az állam és a párt különválasztását nem
lehet végrehajtani, amíg a koalíciónak a kommunisták is tagjai -
akik egyébként pártjuk megalakítása óta a pillanatnyi stratégiai
kívánalmaknak megfelelően már többször megváltoztatták a nevüket. A
kommunistákra három nyomás is nehezedik. Az ipari lobbi, a
pártapparátus, és a lakosság nyomása. A kommunisták soha nem lesznek
eléggé erősek ahhoz, hogy az ipari lobbikat: a paksi, a vízügyi, az
olefin- vagy a mezőgazdasági lobbikat le tudják győzni. Az MSZMP
emberei nagykoalícióban gondolkodnak, és azt szeretnék elérni, hogy
aki ebből kiesik, az egyben a hatalomból is kimarad. Az MSZMP vagy
jogutódja nem lehet normális párt, amíg ellenzéki státuszát át nem
éli. Az viszont kétségtelen - és ezt nem lehet letagadni - hogy a
kommunisták valóban nagyarányú minőségi változáson mentek keresztül.
Nem azzal, hogy szocialistáknak kezdték magukat nevezni, hanem
azzal, hogy nem lövetnek ellenfeleikre.

    - Egy újabb kérdés megint a Szovjetunióra vonatkozott - minthogy
a Szovjetunió szerepét a térségben nem lehet egykönnyen kiiktatni.
Milyen mértékű a szovjetellenesség Magyarországon?

    - Nem olyan acsarkodó mint Lengyelországban, sokkal
tárgyilagosabb, és Moszkva is tett jóirányú lépéseket. Budapesten a
szovjet nagykövet az ellenzék képviselőivel is összejött.

    - Majd valaki azt kérdezte: az adott esetben a maximalista
hozzáállás, vagy pedig a lassan haladás, az engedékenység, a
kompromisszum biztosíthatja-e az előrehaladást? (folyt.)


1989. október 28., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar Bálint előadása - 4. folyt.

- Lényeges kérdés: ebben az ellenzék nem lehet engedékeny. Az
SZDSZ a párttagokat is fel akarja szabadítani. Mindazokat tehát,
akik eddig akár túszai voltak. Az SZDSZ nem akar bélistázni -,
ugyanakkor ragaszkodik a jogi garanciákhoz az érzékeny új
intézmények védelmére. Magyarországon más a helyzet mint
Lengyelországban. A lengyel munkások kezében fegyver volt a sztrájk.
Magyarországon a nép március 15-ikén mutatta meg az erejét, Nagy
Imre temetésén, vagy az 56-os forradalom évfordulóján. De nem lehet
hetente újratemetni Nagy Imrét, és nem lehet bármikor százezer
embert utcára vinni.

    - És mi lesz a bürokrata réteggel ha az ellenzék győz?

    - Magyarországon a kontraszelekció nem volt olyan méretű, mint
Lengyelországban vagy Kelet-Németországban. Ennek az apparátusnak
jelentősebb része csak az alkalmat várja, hogy lelépjen. Különbséget
kell tenni a jövőben persze, ha valakit megválasztanak, vagy
kijelölnek-e egy posztra. A békés átmenetnek egyik feltétele, hogy a
bürokrácia ne érezze magát fenyegetve. Nem akarjuk követelni a
felelősségre vonást, de jutalmazni sem akarjuk azokat, akik oda
vitték az országot, ahol most állunk. Mert ilyen jutalmazásokra is
volt példa - hogy csak mást ne mondjak: a zalai pártvezért
kinevezték Magyarország párizsi nagykövetségére.

    - És mi lesz a szakszervezetek jövője?

    - A SZOT meg akar szabadulni vörös színeitől. Az újabb sztrájkok
jó része már a SZOT égisze alatt folyt. Kivéve például az
aratósztrájkot - ezt már az agrár-manager réteg szervezte, amikor
magasabb búza-árat követeltek. A mezőgazdasági dolgozóknak irodákban
ül a 30 százaléka. A búza árát leginkább ez drágítja. A SZOT és a
Hazafias Népfront persze igyekszik átjátszani magát a
rendszerváltozás utáni időkre.

    - És mi lett a KISZ-ből?

    - A KISZ-ből már régen DEMISZ lett, és 700 millió forintos
székházát igyekezett eladni a Magyar Hitel Banknak. (folyt.)


1989. október 28., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar Bálint előadása - 5. folyt.

- Ha magyarországi hallgatóink nagy részének nem is mond sok
újat Magyar Bálint tájékoztatója, és a jelenlévő amerikai magyarok
nem is nyerhettek teljes képet a rohamosan változó magyarországi
helyzetről - a rátermett fiatal politikus szavaiból legalább az
egyik oldal szemszögéből, és legalább a hangulatát megérezhették
ezeknek a változásoknak. És ha netán majd a Magyar Demokrata Fórum,
vagy a Magyar Szocialista Párt, vagy más csoportosulás valamelyik
vezetője tesz látogatást Washingtonban hogy véleményt nyilvánítson a
magyarországi helyzetről - hasonlóképpen igyekezni fogunk
beszámolójának ismertetésére helyet szorítani műsorainkban. +++


1989. október 28., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

" - Erdélyiné, Gyula, 62-514: Szeretném, amennyiben más néző kérésével ís egyezne kérésem, a Ki fizeti a révészt c. TV-sorozatot szíveskedjenek megismételni. - 848-441: Nem birom már ki az adás végéig, köszönteni szeretném a Törőcsik művésznőt, akinek hódolója vagyok. Én egy idősebb nagymama vagyok de csodálom őt, még ebben a régi filmjében is. hogy szólnia sem kell, csak a nézésével. Csodálatos. Szeretném Őt köszönteni. - A folyton folyvást c. műsort ne részletekben adják le, hanem egész filmeket adják le. Pl. úgy mint a Gregory Peck sorozatot. Miért éjjelre kerülnek a jó filmek. Aki reggel kel, az nem tudja megnézni."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD