|
|
 |
|
 |
Kőszeg Ferenc a népszavazásról
|
------------------------------
Washington, 1989. október 24. (Amerika Hangja, Panoráma) -
Bognár Vera budapesti beszélgetőpartnere Kőszeg Ferenc, a Szabad
Demokraták Szövetségétől:
- Úgy tudom, hogy az elnökválasztás körül vannak problémák.
Nemrég beszélgettem valakivel az amerikai kongresszusból, Radványi
Miklóssal, talán hallotta a nevét. Vele kizárólag erről a petícióról
volt szó, a 200 ezer aláírással ellátott népszavazási kérelemről, az
elnökválasztás elhalasztását illetően. Arról beszéltünk, hogy ez
alkotmányjogi krízis, mert hiszen az alkotmány kimondja, hogy 100
ezer aláírás már elég, ahhoz hogy ezt a referendumot kiírják.
Mégis mi történik most?
- Hát ez megint egy próbaköve annak, hogy ez a parlament
komolyan veszi-e azokat a törvényeket, amelyeket saját maga hozott.
Ezt a népszavazási törvényt ez a parlament szavazta meg, méghozzá
nem is régen, néhány hónappal ezelőtt a Bős-Nagymarossal kapcsolatos
népszavazási kérelem ügyében. Akkor arra hivatkozva nem tartottak
népszavazást - annak ellenére, hogy több mint 100 ezer aláírás volt
-, mert a 100 ezer aláírás összegyűltéig nem volt még meg a törvény.
Gyorsan meghozták a törvényt, amely kimondta, hogy 100 ezer aláírás
esetén népszavazást kell tartani, mert ez a sajátos stílusa, vagy
politikai rövidlátása ennek a kormányzatnak, parlamentnek - a
kormányzatnak, mert a kormányzat többé-kevésbé megmondja a
parlamentnek, hogy mit szavazzon meg, meg mit csináljon meg ennek
kormányzatnak. Valahogy azt képzelik, hogyha valamit elhatároz,
abban a pillanatban megáll az idő és a határozatának sosem lesznek
következményei. (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kőszeg Ferenc a népszavazásról - 1. folyt.
|
Így történt akkor, amikor Magyarország bejelentette a
csatlakozását a genfi menekültügyi konvencióhoz. Akkor valószínűleg
azt gondolta a Belügyminisztérium, hogy most már nem történik semmi,
ezzel minden el van intézve - holott nyilvánvaló volt, hogy a
menekültprobléma probléma lesz néhány hónap múlva, amikor az
egyezmény hatályba lép.
Ugyanígy mikor megszavazták, és hát ez meg is történt, és súlyos
gondokat és konfliktusokat okozott, a menekültkérdés, melyek
szerencsére jól megoldódtak. A fejtörés akkor kezdődött, amikor már
az orrukkal ütköztek a problémába, holott nyilvánvaló volt, hogyha
valaki elindul egy fal felé és nem hajlandó megállni, akkor neki fog
menni a falnak.
Ugyanez történt ezzel a népszavazási üggyel. Akkor látványosan
megszavazták a népszavazási törvényt azért, hogy a Nagymaros ügyben
elégedetlen közvéleményt kielégítsék és most meg vannak lepve, hogy
ezt a törvényt működtetni kellene. Teljesen egyértelmű jogi helyzet,
a népszavazást ki kell írni. Nem tudom, hogy milyen trükköt tudnak
kitalálni annak a meggátolására, hogy ezt kiírják.
- Kulcsár Kálmán azt állította, hogy az aláírások esetleg nem
hitelesek.
- Minthogy 200 ezer aláírásunk van, tehát beadtunk 140 ezret
körülbelül és a holnapi napon fog az SZDSZ újabb 60 ezret benyújtani
a parlamenthez. Elég nehéz azt mondani, hogy nem hitelesek az
aláírások. Hogyha ez derülne ki - ami egyébként kizárt dolog, mert
nagyon sok esetben voltam tanúja annak, hogy hogyan írták alá az
emberek és hogyan álltak sorban az aláírópultok előtt a budapesti
aluljárókban -, hogy vannak rosszul beírt személyi számok, vagy
olyan okból nem hiteles aláírások, akkor is a meglévő mennyiség a
duplája annak. Kizárt dolog, hogy azt mutatnák ki, hogy az aláírások
fele nem hiteles. Ha ezt tennék, akkor nyilvánvalóan csalnának -
persze a csalásra módjuk van, de nem hiszem, hogy jót tenne a magyar
kormány hitelképességének, hogyha csalnának. (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kőszeg Ferenc a népszavazásról - 2. folyt.
|
- Hadd hivatkozzam megint Radványi Miklósra. Ő azt mondta, hogy
egy ilyen csalás könnyedén ellenőrizhető, hiszen megvan rá a mód,
hogy akármelyik ellenzéki párt, amelyik az új alkotmány, vagy az
alkotmánymódosítás értelmében egyenjogú a kormánypárttal, felkérjen
egy nemzetközi alkotmányjogi bizottságot, egy szakértőkből álló
bizottságot, akik megállapítják, hogy valóban hitelesek-e ezek az
leírások, vagy sem.
- Így nem volt erről még szó, de nyilvánvalóan meg fog történni.
Tehát hogyha netán azt mondanák, hogy azért nem fogadják el az
aláírásokat, mert nem hitelesek, akkor fel fog kérni az SZDSZ egy
nemzetközi bizottságot. Gondolom, ez teljesen kézenfekvő. Nem hiszem
egyébként, hogy ezzel élnének.
Inkább azt hiszem, hogy arra fognak hivatkozni - mint ahogy már
tették is -, hogy a felvetett, tehát a népszavazásra bocsátandó
kérdések közül, mint mondják, a legtöbb már megoldódott. Ugye a
munkásőrséget feloszlatták. A párttörvény kimondja, hogy a
munkahelyeken nem lehet pártszerveződés, és a pártvagyonnal való
elszámolást is kötelezővé teszi a párttörvény.
- Ebben az esetben mik a tervek? Mit tesz az ellenzék?
- Na most én azt hiszem, hogy a népszavazás iránti kérelmet nem
teszi semmissé, hogy erre vonatkozóan parlamenti döntés született -
ugyanis egyrészt a népszavazás sokkal súlyosabb legitimációt ad
ezeknek a döntésekenek, mint a parlament döntése. Különösen ezé a
parlmenté, amelyről tudjuk, hogy mindent megszavaz, amit eléje
tesznek. Többé-kevésbé mindent megszavaz, ha időnként most újabban
vitázik is. Egyszerűen ha most kimondták, hogy a munkahelyeken nem
működhetnek pártok, ezt egy következő döntéssel akár egy hónap múlva
megint megváltoztathatják. Miért ne tehetnék? (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kőszeg Ferenc a népszavazásról - 3. folyt.
|
Ezzel szemben, hogyha egy népszavazás dönt így, akkor ennek a
megváltoztatása - legalábbis morálisan - sokkal nehezebb. Ezért
gondoljuk azt, hogy nem intézte el a parlament az ügyet azzal, hogy
megszavazta, amit feltehetőleg a népszavazás meg fog szavazni. Azt
akarjuk - hogyha a dolog már idáig jutott -, hogy ezekben a
kérdésekben igenis legyen népszavazás, legyen népi döntés, döntsön
az egész társadalom. Szóval sokkal nagyobb súlyú ez a döntés így és
egyszerűen nincs törvényes, alkotmányos alapja annak, hogy ezt a
népszavazási kérelmet elutasítsák.
- Na már most, ez viszont hozza magától értetődően a következő
kérdést, azt, hogy: az MSZMP nevéből kivettek egy M-betűt - a kettő
közül az egyiket - az jelenti-e valóban azt, hogy egy új párttal
állunk szemben? Hogy azok az emberek, akik mostanáig az MSZMP-t
vezették, egyik pillanatról a másikra megváltozott világnézettel egy
megváltozott pártot irányítanak?
- Nem. A pártkongresszus nem szüntette meg a pártnak, a
jelenlegi kormányzó pártnak az állampárt jellegét. Egy kompromisszum
született a pártapparátus és a pártnak a reformértelmisége, vagy
reformvezetői között. A pártapparátus elfogadta azt, hogy a
reformszöveg lett most az aktuális szöveg, tehát hogy hozzá kell
szoknia ahhoz, hogy a többpártrendszer viszonyai között kell
léteznie. A reformvezetés, vagy reformszárny, viszont bevette az
apparátust a maga soraiba. Tulajdonképpen egy ilyen kiegyezés
történt a pártapparátus és a reformszárny között. Ez a lényege a
pártkongresszusnak.
Ugyanakkor történt valami, amivel azt hiszem a pártkongresszus
alatt nem számoltak, nevezetesen, és ez is a népszavazás
követelésnek az eredménye, hogy a parlament megszavazta, hogy a
pártok nem működhetnek munkahelyeken. Ezzel voltaképpen a kormányzó
pártnak egy döntő bázisa szűnik meg, ha ezt a törvényt végrehajtják,
hogyha a pártszervezetek tényleg kivonulnak a munkahelyekről.
(folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kőszeg Ferenc a népszavazásról - 4. folyt.
|
- A törvény hatályba lépett, de a pártszervezetek kivonulására
van egy terminus. Igen, az év végéig szól a haladék, tehát addig
kell a pártszervezeteket felszámolni. Nagyon jellemző, hogy máris
meghosszabbították az új pártba való jelentkezés határidejét,
ugyanis elég nyilvánvalónak tűnik az, hogy az emberek - a volt
párttagok, az MSZMP tagjai - nem akarnak átiratkozni az új pártba.
Ami nem azt jelenti, hogy a régi pártban akartak volna megmaradni,
csak a legtöbb ember számára, aki egzisztenciális okokból lépett be
a pártba, egyszerűen megszűnik az értelme, a funkciója a
párttagságnak. Nagyon könnyen lehet, hogy ez az új párt, az MSZP
nagyon kis párt lesz. Politológusok 100-200 ezer közötti tagságot
jósolnak, de én nagyon valószínűnek tartom, hogy a tényleges tagság
jóval kevesebb lesz ennél és a 100 ezret sem fogja elérni.
Szóval nagyon furcsa módon a párt valóban elkezdte felszámolni
önmagát, és ez a népszavazás-követelés által kikényszerített döntés
- tehát, hogy nem fognak a pártszervezetek a munkahelyeken működni -
ez egy döntő lökést adott ennek, egyszerűen nem lesznek párttagok. A
párt nem biztos, hogy úgy fog elvérezni ezen a választáson, mint
Lengyelországban, hogy a köteles részen kívül nem kapott semmiféle
szavaztot, hanem hogy a választás időpontjára már alig lesz párt -
mert lesz ugye egy, az MSZP-hez tartozó kormány -, de MSZP már alig
lesz.
- És a munkásőrség feloszlatására van valamiféle határidő?
- Azt azonnali hatállyal oszlatták fel. Nagyon fontos azt
figyelembe venni és tudatosítani, hogy bár ezeket a végső döntéseket
a parlament szavazta meg, itt voltaképpen nem arról van szó, hogy a
parlament bölcsen és demokratikusan viselkedett, hanem a parlament
engedett annak a nyomásnak, amely a szabaddemokraták választási,
népszavazási felhívása nyomán öltött formát. (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kőszeg Ferenc a népszavazásról - 5. folyt.
|
Azt hiszem, hogy nem dicsekszünk túlzottan, ha azt mondjuk, hogy
a munkásőrség feloszlatása és a munkahelyi pártszervezetekről való
döntés a szabaddemokraták győzelme.
- Tehát az ön véleménye szerint tulajdonképpen ami történt, hogy
a parlament abban a reményben, hogyha ebben a két fontos kérdésben
enged a szabaddemokratáknak, enged a demokratikus ellenzéknek, akkor
az elnökválasztást megtarthatja, kiírhatja és az MSZP a saját
jelöltjét berakhatja az elnöki pozícióba? Valami ilyesfajta
kulisszák mögötti gondolkodás történt itt és kicsit túl gyors lépés?
- Lehet, hogy ők ezt így gondolják - sőt az is lehet, hogy ezt
meg is teszik, de ha megteszik, akkor ez törvényellenes lesz. Az az
elnökválasztás, ami most úgy zajlik le, hogy nem történt meg előtte
a népszavazás, az egy törvényellenes, egy kierőszakolt
elnökválasztás. Mindenkinek tudnia kell, aki elmegy szavazni az
elnökre, hogy egy törvénytelen aktusban vesz részt. Az
elnökválasztás - legalábbis jogi értelemben - nem érinti a
parlamenti választást, tehát a parlamenti választás remélem, hogy
valóban szabad választás lesz, és akit ez a szabadon választott
parlament, akinek bizalmat szavaz ez a szabadon választott
parlament, az Magyarország törvényes miniszterelnöke lesz. Ebben a
tekintetben remélem, hogy nem áll semmi az útjába a demokratikus
fejlődésnek.
Ettől elkülöníthető kérdés az államfő megválasztása. Nekünk az a
véleményünk - egyébként a most elfogadott alkotmány is ezt mondja -,
hogy az államelnököt a parlamentnek, a szabadon választott
parlamentnek kell megválasztania. Ez most egy kivételes, egyszeri
alkalomra szóló jogszabály, hogy most, ezúttal az elnököt - éppen
azért, bár ez nincs benne az indoklásban, de nyilvánvalóan erről van
szó, mert a mostani parlament által kapott felhatalmazás nem igazán
legitim, nincs hitele a társadalom előtt - most egy alkalommal az
egész nép választja az elnököt. (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kőszeg Ferenc a népszavazásról - 6. folyt.
|
Na de hát ki határozta ezt el? Ez a parlament, amely nem
legitim. Ezt nem tekintjük legitimnek, tehát ezért gondoljuk azt,
hogy nemcsak az elnök személyének a megválasztását kell, vagy lehet
szükséges legitimálni, az adott helyzetben népszavazással, hanem egy
lépéssel előbbről kell kezdeni a problémát. Vagyis azt megszavazni,
vagy népszavazással eldönteni, hogy szükséges-e a szabad választás
előtt elnököt választani bármilyen módon, akár a parlament által,
akár népszavazással. Ez az, amit a társadalom, a szavazók ítéletére
akarunk bízni. +++
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
" - Erdélyiné, Gyula, 62-514: Szeretném, amennyiben más néző kérésével ís egyezne kérésem, a Ki fizeti a révészt c. TV-sorozatot szíveskedjenek megismételni.
- 848-441: Nem birom már ki az adás végéig, köszönteni szeretném a Törőcsik művésznőt, akinek hódolója vagyok. Én egy idősebb nagymama vagyok de csodálom őt, még ebben a régi filmjében is. hogy szólnia sem kell, csak a nézésével. Csodálatos. Szeretném Őt köszönteni.
- A folyton folyvást c. műsort ne részletekben adják le, hanem egész filmeket adják le. Pl. úgy mint a Gregory Peck sorozatot. Miért éjjelre kerülnek a jó filmek. Aki reggel kel, az nem tudja megnézni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|