|
|
 |
|
 |
Brády Zoltán a jelenlegi helyzetről
|
-----------------------------------
Washington, 1989. október 23. (Amerika Hangja, Világhíradó) -
Itt Washington, Amerika Hangja, a 18-as stúdió mikrofonjánál Bognár
Vera köszönti kedves hallgatóinkat. Budapesti beszélgetőpartnerem a
telefon jóvóltából Brády Zoltán, a Kapu főszerkesztője, akivel már
nagyon sokat találkoztunk az éter hullámain:
- Tavaly még feszült volt az az 1956. október 23., és más volt
még akkor a rendszer. Akkor még az MSZMP-nek az volt az álláspontja,
hogy az bizony nem népfelkelés, hanem ellenforradalom volt, és akkor
már nem voltak nagy, kemény randalírozások a rendőrök részéről.
Tehát nem volt annyira feszült a helyzet, de azért elég kemény volt
a szituáció. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Interjú Brády Zoltánnal - 1. folyt.
|
- Vannak, akik szkeptikusak, én nem tudom, hogy ön azok közé
tartozik-e, de hallani olyan véleményeket is, hogy azok, akik ellen
folyt a forradalom, azok, akik eltiporták a forradalmat, most a
saját propagandacéljaikra használják fel.
- Igen. Itt egy ilyen pálfordulásoknak a korát is éljük. Tehát a
novemberi számunkban nagyon sokat fogunk ezzel foglalkozni, és fel
fogunk villantani néhány urat, elvtársat, nevet, tehát, hogy a
damaszkuszi úton mennyire és miként változtak meg emberek és
nézeteik.
Az még nem baj, hogy ha valaki karrierből vagy hatalomvágyból -
hogy mondjam - vesz pufajkát, de utána belátta tévedését. Én azoktól
félek, akik még mindig makacsul ragaszkodnak ahhoz a teoriához, hogy
ne legyen megbékélés, és hogy az ellenforradalom volt, s ezért nem
tetszik az embernek, hogy eltűnik x mennyiségű gyutacs egy bányából,
meg rémhírek kelnek szárnyra, hogy itt-ott fegyverek vannak. Tehát a
félelem az emberben benne van, de ezt megbékélésként kell és kellene
felfogni.
Én mint független, semleges ember néhány dologban az ellenzékkel
sem értek egyet, mert túl gyorsak, és nagyok néha a követeléseik.
Tulajdonképpen abban az egyben egyetértek velük is, hogy nemzeti
megbékélésre, van szükség, és erre azt mondom, felejtsük el a
múltat, s a jövőnkre gondoljunk csak és a jelenünkre. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Interjú Brády Zoltánnal - 2. folyt.
|
- Igen.
- Lesz egy ország, amelyet népköztársaság helyett köztársaságnak
hívnak - innen már három betű ment el.
- Igen.
- És van egy kétszázezer aláírással ellátott petíció, amelyik
népszavazást kér, és amelynek a fele elég volna a népszavazás
kiírásához, s amellyel kapcsolatban Nyers Rezső azt mondta: hát
Istenem, legfeljebb az történik, hogy egy időben lesz az
elnökválasztás elleni népszavazás és az elnökválasztás.
- Igen. Ez megint egy faramuci helyzet. Itt az embernek ismét
illik elgondolkodnia. Ahogy mondtam az előbb is: én egy kicsit félek
a felgyorsulástól, mert ugye a szép számban meglevő konzervatívoknak
vajon meddig tart a visszafogottsága és a türelme, mert a süllyedő
hajóról menekülő patkány veszélyes - merek így fogalmazni. De arra
is kell gondolni, hogy ez a kormány szerintem átmeneti kormány, nem
sokáig marad meg, s Németh miniszterelnöknek sem jósolok hosszú
időt. Itt rövid időn belül lesz egy koalíció.
A népet tulajdonképpen könnyű még - hogy úgy fogalmazzak -
manipulálni. A kommunistáknak valahol itt van egy picit igazuk, mert
valóban az a kétszázezer aláírás nagyon komoly állásfoglalás.
Nemcsak a köztársasági elnöki választásokról volt szó, hanem más
témákat is összehordtak, illetve összeraktak - bocsánat -, és ezt
írták alá az emberek. Bár lehet, hogy meg lett volna a kétszázezer
aláírás akkor is, ha csak a népköztársaság elnökének, a köztársaság
elnöki választásról esik szó. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Brády Zoltánnal - 3. folyt.
|
Én úgy érzem, hogy egy kicsit a Fidesz meg az SZDSZ részéről
gyors akció volt, ezzel még várni kellett volna. Idővel úgyis
kihullanak a régi emberek, csak fokozatosan szabad elfoglalni az új
álláspontokat, a hátteret mindig - hogy úgy mondjam - le kell
rendezni. Az ember nem rohanhat túl gyorsan előre. Ezt egy egyszerű
tábornok is meg tudja állapítani.
- Én is azt hiszem, csakhogy itt talán azért volt ez a rohanás,
mert ez a köztársasági elnöki pozíció, ami itt kockán forog, nagyon
hatalmas, nagyon befolyásos pozíció, nemcsak magas rang, hanem
tényleges hatalom. Abból, amit látok, hogy milyen jogai vannak a
köztársasági elnöknek - a parlament feloszlatásától kezdve a
hadsereg vezényletén keresztül -, úgy tűnik, itt valóban tényleges,
komoly hatalomról van szó, ami nem mindegy, hogy esetleg kinek a
kezébe kerül.
- Ebben van valami. De megjegyezni szeretném, hogy nem olyan
lesz a hatalma mint mondjuk Mitterrand elnöknek Franciaországban,
mert azért az Országgyűlésnek több pouvoirja lesz majd, de jön a
megmérettetés.
Kicsit korainak tartom én is a választásokat. Nem véletlen, hogy
a kommunisták vagy az MSZP-sek sürgetik a választás időpontját, mert
még nem ismerik túlzottan az ellenzék jelöltjeit. Tehát ebben igaza
van azoknak, akik azt mondják, hogy kellene még várni a köztársaság
elnökével. Ráadásul az ellenzéknek nincs meg még szerintem - és ezt
én, mint egy független lap főszerkesztője nyugodtan mondhatom - az a
politikai kultúrája, pláne az a kormányzó képességük és készségük
esetleg, mint ami szükségeltetik egy ilyen poszt eléréséhez.
(folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Brády Zoltánnal - 4. folyt.
|
Először tényleg meg kellene tanulnunk a demokráciát és a
demokráciával élni. Tehát valóban helyesebb lenne, ha ez mondjuk
később történne meg, és versengjen érte több ember, de több olyan
ember, akikkel módjuk van a választóknak megismerkedniük. Ez még
hiány tulajdonképpen, ezért tünhet úgy a dolog - és hát ebben van
valami -, hogy most gyorsan áthajtjuk a köztársasági elnöki
választást, és akkor mindenki boldogan adja a voksát, mert most
mindenki elsősorban annak örül, hogy túl vagyunk a múlton. Ezért
kellene megfontoltabban gondolni a jövőnkre. Teljesen egyetértek
azzal, hogy bizony ezt kihasználják a volt MSZMP-sek, akik most
MSZP-sek, meg azért nagyon sok helyen vannak bújtatott párttagok más
tömegszervezeteknél.
- Hallom, hogy az év végéig ezeknek a bújtatott vagy nem
bújtatott párttagoknak el kell hagyniuk a munkahelyeket, ki kell
vonulni a szép kis irodákból.
- Meg a fizetésből és a juttatásokból. Most jöttem a Balatonról,
ott beszéltük, hogy hány ház lesz üres, hány üdülő. Jöttek a
titkárok, az szb-titkárok, meg ilyen funkcionáriusok, olyan
funkcionáriusok. Ott beszéltem egy vadász emberrel. Azt mondja: most
már nem nagyon járnak vadászni sem, ezek mind megszűnnek. Azért
mondom, hogy félek, amikor vidéken veszik el a hatalmat, el kell
hagyja a párnázott irodáját, hogyan fog lezajlani. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Interjú Brády Zoltánnal - 5. folyt.
|
- A munkásőrséget - úgy tudom - azonnali hatállyal oszlatták
fel. A munkásőrök egy szálig szépen letették a fegyvert, pufajkát,
mindent, és hazamentek?
- Na látja, ez az érdekes. Vannak nekem is munkásőr ismerőseim,
és hát valóban váratlan volt, hogy Németh Miklós hipp-hopp
bejelentette. Az Országgyűlés ugyan megszavazta, de az MSZP nem erre
gondolt, hanem egy áthidaló megoldásra. Az embernek olyan érzése
támadt, hogy a honvédelem létszáma most egy kicsit megduzzadt, és
oda adták le a fegyvert.
És tényleg olybá tűnik, hogy már a szomszédom sem, aki szintén
munkásőr - egyébként nagyon becsületes öreg bácsi -, már ő sem jár
be, és itt szomorkodik, mert egyedül él, a fia és a volt felesége
Amerikába települt ki, és itt van egyedül, s a munkásőrség amolyan
otthona volt. Megszűnt neki is a munkásőrség.
Azért én úgy tudom, hogy nem ment az olyan gyorsan, nem lehet 24
óra alatt megszüntetetni egy ekkora céget. Lehet, hogy de jure
megszüntették, de azért még van. És reméljük, fél év múlva már csak
az emlékük lesz meg, és a pufajkát majd egy múzaumban fogjuk látni,
amire nagyon rossz emlékkel és szörnyű módon emlékezünk vissza.
Legalábbis ebben hiszünk.
Nagyon érdekes, hogy a párt részéről ejtőernyősöknek hívják
azokat, akiket valahova helyeznek. Most a rendőrség szervezkedik és
tiltakozik, hogy a volt pártfunkcionáriusok ne a Belügyminisztérium
munkahelyeire ejtőernyőzzenek. Emiatt a minap tiltakoztak a Zala
megyei rendőrök, mert oda akartak elhelyezni sok pártfunkcionáriust.
De ahogy a múltkor is mondtam, hogy nehéz lesz az elhelyezésük, akár
a munkásőröknél is. Egy fő foglalkozású munkásőrrel mit tudnak
csinálni, hiszen az egyrészt nem is volt katona. Volt marxista
iskolája, meg SZKP-iskolája, meg ilyesmi, azzal már nem fog ő sokra
menni. És végül neki is van családja, amit el kell tartania.
(folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Brády Zoltánnal - 6. folyt.
|
- Igen és ezért is mondom, hogy lasabban kellene egy kicsit
menni. Én borzasztóan örülök mindannak, ami történik ebben az
országban. Amióta élek, tehát főleg ötvenhat óta, amióta láttam azt
a terrort, meg amiben felnőttem, a szellemi terrort, meg amit én
kaptam ettől a rendszertől, alig vártam, hogy ez megváltozzék. De
most - mondom - aggódom, egy kicsit gyorsnak tartom, de viszont
ígéretesnek.
- Brády Zoltán, nagyon szépen köszönöm az érdekes beszélgetést.
- Én is köszönöm, hogy meghallgatott. +++
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
" - Erdélyiné, Gyula, 62-514: Szeretném, amennyiben más néző kérésével ís egyezne kérésem, a Ki fizeti a révészt c. TV-sorozatot szíveskedjenek megismételni.
- 848-441: Nem birom már ki az adás végéig, köszönteni szeretném a Törőcsik művésznőt, akinek hódolója vagyok. Én egy idősebb nagymama vagyok de csodálom őt, még ebben a régi filmjében is. hogy szólnia sem kell, csak a nézésével. Csodálatos. Szeretném Őt köszönteni.
- A folyton folyvást c. műsort ne részletekben adják le, hanem egész filmeket adják le. Pl. úgy mint a Gregory Peck sorozatot. Miért éjjelre kerülnek a jó filmek. Aki reggel kel, az nem tudja megnézni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|