Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 04.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Panoráma

"Magyarországon a független közvéleménykutatók által végzett felmérés azt mutatta ki, hogy az emberek 35 százaléka szavazna továbbra is az MSZMP-re, 51 százalékát a szavazatoknak a függetlenek kapnák. Szenté Péter pontosan azt hangsúlyozta ebben, hogy ez az 51 százalék erősen megoszlana a különböző új szerveződések között, és ha például Magyarországon egy angol típusú választási rendszer lenne érvényben, akkor az MSZMP változatlanul kormányt alakíthatna."

A Fidesz kongresszusa

---------------------


München, 1989. október 18. (SZER, Kommentár nélkül) - Mai
műsorunkban az elmúlt hét végén tartott Fidesz-kongresszus
hanganyagából sugárzunk részleteket. Orbán Viktor a Nemzeti
Kerekasztal tárgyaláson kialakított Fidesz-álláspontot elemzi,
ismerteti, előbb azonban a választmány nevében Szelényi Zsuzsa vonja
meg a Fiatal Demokraták Szövetségének legutóbbi kongresszusa óta
eltelt egyéves mérlegét:

    - A választmány valamiféle elvi koncepció alapján próbált meg
dolgozni. Ezek közül csak kettő fontosat emelnék ki. Egyrészt a
döntéshozatali mechanizmusában próbált valamiféle jó értelemben vett
radikalizmust képviselni, másodszor pedig az egész évi munkát végig
kísérte az az elv, hogy olyan módon döntsünk, hogy rövid távú,
hasznos eredményekért, célokért semmiképpen ne kelljen belemennünk
egyáltalán bármiféle elvtelen kompromisszumba, amihez úgy érezzük,
hogy nincsen semmi közünk.

    A választmány technikailag hetente találkozott, szükség esetén,
ami elég gyakran előfordult, hetente többször is. A választmány
működésének feltétele az volt, hogy legalább 8 szavazó választmányi
tagnak kellett ott lenni ahhoz, hogy ott bármiféle hasznos munka
folyhasson. A tevékenység irányát egyrészt meghatározták a tagság és
a szervezet igényei, másodszor pedig azok a napi politikai
események, amiknek a kihívásával a Fidesznek állandóan szembe
kellett néznie.

    Többeket kijelöltünk arra, hogy a különböző szervezetekkel
tartják a kapcsolatot, illetve, hogy az Ellenzéki Kerekasztalnál
képviseljék a Fideszt. A választmány szerencsére nemcsak saját
erejére szorult, hanem elég hamar, spontán módon különböző
bizottságok szerveződtek a választmány körül. Ezek közül az egyik
nagyon fontos - a jogi bizottság, ami a tagságot ért jogi
problémákkal foglalkozott, tehát a tagság jogi védelmét látta el,
amire különösképpen az első időben, de még az elmúlt hónapokban is
esett példa. (folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza »


- A Fidesz kongresszusa - 1. folyt.

Ezenkívül a jogi bizottság szakértői csoportként már az elmúlt
télen is véleményezte a törvénytervezeteket és a különböző
törvénymódosításokat.

    A másik, ami leghamarabb megalakult, a külügyi bizottság volt -
elég népes tábort sikerült összegyűjteni. Elég komoly külföldi
kapcsolatrendszert épített ki mostanra a külügyi bizottság.
Rendszeresen fogadott újságírókat, különböző politikai szervezetek
képviselőit külföldről. A választmány és tanács ellenőrzése mellett
ellátta a Fidesz külügyi képviseletét is.

    A Fidesz nagy sikerrel rendezett önálló akciókat, mint az
ülősztrájk volt a Belügyminisztérium előtt, a tüntetés a csehszlovák
bebörtönzöttek ellen. Később több alkalommal rendeztünk a kínai
események miatti tüntetést, nyáron részt vettünk a Berlini Fal
felemelésének szomorú évfordulóján egy tiltakozó tünetésen,
szerveztük a sok visszhangot kiváltott tüntetést a szovjet követség
előtt a szovjet csapatok kivonulásáért, és mindenképpen megemlítendő
a prágai akció, ami komoly sajtóvisszhangot keltett a magyar és a
nemzetközi közvéleményben.

    A választmány feladatai közé tartozik, hogy különböző fontos
politikai események kapcsán nyilatkozatokat adott ki. A választmány
igyekezett nem túl sűrűn adogatni ki nyilatkozatokat, hanem a
fontosabb eseményeket kommentálni. Ezek a nyilatkozatok a
Fidesz-Pressben folyamatosan megjelentek, illetve számos országos
terjesztésű politikai lapban is nyilvánosságot kaptak.

    Fontos kérdés a Fidesz vagyoni helyzetéről szóló beszámoló.
Talán nekünk egy kicsit könnyebb dolgunk van, mint az újdonsült
szocialista pártnak, ugyanis a Fidesz rendkívül kicsi vagyonnal
rendelkezik. (folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A Fidesz kongresszusa - 2. folyt.

A működésünk elején, illetve az egész elmúlt év során
tulajdonképpen nem rendszeresen jutott a Fidesz különböző pénzekhez.
Ezeknek egy része a tagdíjakból tevődött össze - amiből körülbelül
150 ezer forint folyt be. Ha ezt kiszámoljuk, az azt jelenti, hogy
jó esetben minden tag egy hónapot fizetett tagdíjat ebben az elmúlt
évben. Ezenkívül különböző adományokhoz jutottunk. Ilyen volt
például Király Béla adománya. Ez 135 ezer forint, amelyet a
Magyarországon megjelent könyvének a tiszteletdíjaként kapott, és
ezt egy összegben nekünk kifizette. Megköszönhetjük Király Bélának,
mert holnap meg fog jelenni köreinkben.

    Ezenkívül több kisebb összeget, ilyen 10 ezer forint
nagyságrendű adományt kapott még a Fidesz, teljesen rendszertelenül
és abszolút jószándékból különböző emberektől. A kiadásaink azonban
ennél sokkal rendszeresebbek voltak.

    Tavaly szeptembertől folyamatosan működtettünk az irodát, aminek
a minimális rezsiköltsége - tehát a lakbér, illetve a bérleti díj és
a rezsi - 18-20 ezer forintot tett ki havonta. Ezenkívül 6 ezer
forintot fizettünk mindig az aktuális irodavezetőnek. A Fidesz
kiadta a Fidesz-Presst januártól, amelyet minden alkalommal
postáztunk a csoportképviselőknek. Ez is komoly összegekbe került.

    Az akciók, amiket korábban említettem, mind komoly pénzbe
kerültek. Ezek nagyságától függően 5, illetve 20 ezer forint körül
váltakozott ez a kiadás.

    Igyekeztünk - amennyire sikerült - a tanácstagoknak az
utiköltségét fedezni, plakátot nyomtunk, s előfordult, hogy olyan
külföldi vendéget fogadtunk - Lengyelországból például -, akiknek az
itteni vendégfogadásához is a Fidesz-kasszából vettünk kölcsön,
illetve a kongresszus előkészületei nagyon komoly összegeket
emésztettek fel. (folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza »


- A Fidesz kongresszusa - 3. folyt.

Most egy kicsit jobb helyzetben vagyunk. Örömmel elmondhatom,
hogy a múlt héten a Soros Alapítvány támogatásának első komolyabb
összege megérkezett. A választmány ugyanis májusban pályázattal
fordult a Soros Alapítványhoz, amelynek eredményeként - ezt nyár
elején megtudtuk - 3 millió 200 ezer forint anyagi támogatást kapunk
a Soros Alapítványtól. Ebből 1 millió 500 ezer forint a múlt héten a
Fidesz számlájára került, úgyhogy várható, hogy egy kicsit jobban
élünk ezután.

    Tehát most kerülbelül így állunk. Most, hogy már ennyi pénzünk
van, abszolút szükségszerű, hogy egy szakértő ember foglalkozzon a
Fidesz pénzügyeivel, úgyhogy a választmány most tárgyalásban van, és
szakértő könyvelőt fog alkalmazni, akit majd nyilvánvalóan az új
választmány fog már majd beiktatni.

    Az információ áramlás fejlesztésének további célkitűzése volt,
hogy egy országos irodahálózatot építsünk ki. A Soros Alapítvány
pályázata, amit a választmány májusban adott ki, ezt a célt
szolgálja. Az az összeg, amit az előbb említettem, arra szolgál,
hogy a Fidesz vidéken felállítandó 5, illetve 6 irodáját, illetve a
budapesti irodáját egy éven keresztül viszonylag nagyobb terhelés
nélkül működtetni tudja. Ezenkívül a Soros Alapítvány megszavazott a
6 irodánknak fénymásológépet, telefaxot és üzenetrögzítő
felszerelést. Ezeknek az irodáknak a megszervezésével Deutsch Tamás
foglalkozott. Az irodák helye: Pápa, Szombathely, Pécs, Szeged,
Debrecen és Miskolc lesz. Ezek közül már négy iroda beindult, és a
felszerelések, amik már megérkeztek, el is jutottak a célhelyekre.
(folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza »


- A Fidesz kongresszusa - 4. folyt.

Külön kiemelném, hogy nemcsak központi támogatással létesültek
irodák, hanem például Pápán, Békéscsabán és Egerben önállóan,
illetve önálló pályázat elnyerése útján a helyi csoportjain is
indítottak saját irodát. Nagyon-nagyon bízunk abban, hogy ez az új
rendszer, ami most kialakulóban van, alapvetően hozzá fog járulni
ahhoz, hogy az információ-áramlás és a véleménycsere megfelelő
legyen az elkövetkezendő időben, és reméljük, hogy ezt a következő
választmány, illetve minden egyes szakcsoport maximális mértékben ki
fogja használni és kamatoztatni fogja.

    - Itt a Szabad Európa Rádió. Kommentár nélkül című műsorunkban a
hét végén tartott Fidesz-kongresszusról sugárzunk részleteket.
Szelényi Zsuzsa, a választmány nevében összegezte az elmúlt egy év
Fidesz-mérlegét.


     x x x


    Most Orbán Viktor a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásról számol be -
természetesen Fidesz szemszögből:

    - Miért kezdett el a Fidesz tárgyalni, és mi volt az az elvi
alapállás, amelyről kiindulva kialakította a tárgyalásokon
folytatott taktikáját?

    - A Fidesz úgy gondolta, hogy a képlet meglehetősen egyszerű:
1989. májusában vagyunk, a hatalom, a politikai hatalom minden
eszköze - a pénztől a fegyveren keresztül a tagságon át - az MSZMP
kezében van, az összes közjogi méltóságot az MSZMP uralja. Ezzel
szemben létezik a társadalom, amely néhány nagyobb demonstráción már
megmutatta, hogy körülbelül hogyan vélekedik arról a politikai
rendszerről, amelyben élni kényszerül, és ennek a társadalomnak a
követeléseit képpviselve felvállalva ül az asztal másik oldalán,
vagy létezik a párttal szemben Magyarországon több ellenzéki
szervezet. (folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza »


- A Fidesz kongresszusa - 5. folyt.

A Fidesz mindig is azon az állásponton volt, hogy az lenne az
ildomos, ha az ellenzék és a párt ennek a képletnek megfelelően,
egymással szemben leülne az asztal két oldalára. A Fidesz számára ez
különösen nehézséget okozott, mert bennünket nem hívtak meg ezekre a
tárgyalásokra, úgyhogy eleinte nemigen értettük, hogy hogyan lesz
ebből valami. Az MSZMP taktikája ugyanis kezdetben abból állt, hogy
április 8-ikán minden ellenzéki szervezetnek meghívókat küldött egy
olyan tárgyalásra, amely egy köralakú asztal körül folyt volna le,
ahova leült volna az ország színe-java, boldog-boldogtalan, s akkor
beszélgettek volna úgy általában arról, hogy kérem, nem jó, ami van.

    Szinte mindenkit meghívtak, a Fideszt és a szakszervezeteket
azonban nem - a Független Szakszervezetek Ligájára gondolok. Az
Ellenzéki Kerekasztal azonban úgy döntött, hogy nem fogadja el,
illetve az abban tömörült szervezetek úgy döntöttek, hogy nem
fogadják el ezt a meghívást, és nem hajlandók eljátszani ezt az
össznépi játékot, hogy úgy teszünk, minthogyha egyetértenénk, és
csak közösen, egy beszélgetés formájában, valamifajta mindenki által
elismert jó megoldásokat kellene találni, hanem az ellenzék és a
Fidesz igenis felvállalja azt, hogy politikai küzdelemről van szó, a
hatalommal rendelkezők a hatalommal nem rendelkezőkkel szemben
foglalnak helyet és küzdenek meg egymással.

    Ennek a nyomásnak a hatására az MSZMP végül is hajlott arra,
hogy ezekre a tárgyalásokra a (...) is és a független
szakszervezeteket is meghívja, arra azonban nem hajlott, hogy a
Fidesz is menjen.

    Gyakorlatilag az előkészítő csatározások során zajlott le az
első politikai küzdelem az ellenzék és az MSZMP között. (folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza »


- A Fidesz kongresszusa - 6. folyt.

Akik most utólag az ellenzéket sok szempontból azért vádolják,
mert úgy ítélik meg, hogy a tárgyalások előkészítésekor a
tárgyalások megkezdésének, feltételeinek a kialakításakor nem volt
elég kemény és határozott, azokat arra kérem, hogy gondoljanak bele
abba, hogy a helyzet nem volt olyan egyszerű, mint ahogyan most, öt
hónap távlatából visszanézve tán annak tünhet. Vagyis az MSZMP-nek
ellensúlyozhatatlanul erős fegyvere volt, az a fegyver volt a
kezében, amit többször is kifejezésre juttatott, hogyha nem ülünk le
tárgyalni az úgynevezett sarkalatos törvényekről - vagyis a
politikai átmenet szempontjából legdöntőbb kérdésekről -, abban az
esetben az ellenzék tehet egy szívességet, és a párt beterjeszti a
maga törvényjavaslatait a parlament elé, amely tudvalevőleg az ő
parlamentje, hiszen 74 százaléknyi kommunista képviselő foglal
helyet a parlamentben.

    Az ellenzéknek egy ilyen szorult helyzetben kellett valahogyan
úgy politizálnia, hogy rászorítsa a pártot a tárgyalásra, de ne is
engedjen olyan feltételeket elfogadni, ne fogadjon el olyan
feltételeket, ne engedje azokat magára kényszeríteni, amelyek a
tárgyalások megkezdésekor eleve vert helyzetbe szorítanák.

    Tulajdonképpen ez volt az a szövegösszefüggés, amelyen belül
értelmezhető az a kívülállók számára talán humoros, sokszor irritáló
és nevetséges vita, ami arról szól, hogy kik üljenek az asztalnál,
és hogy a körnek hány szöge legyen - vagyis a kerekasztal háromszögű
legyen, vagy négyszögű, illetve köralakú vagy kétoldalú. Ugyanis az
MSZMP azt mondta, hogy jó, jó, az ellenzéknek az az álláspontja,
miszerint itt az ellenzéknek az egyik oldalon kell ülni, a pártnak a
másik oldalon, az nem fedi a tényleges magyar helyzetet, mert
szerintük azt a benyomást keltené az emberekben, hogy az ellenzék
áll szemben, illetve a társadalom áll szemben a hatalommal. (folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza »


- A Fidesz kongresszusa - 7. folyt.

Az ellenzék képviselői azt mondták, hogy ez igaz is, a tök fején
van találva, erről van szó, ezért kell így leülni. A párt pedig azt
mondta, hogy ez azonban nem ilyen egyszerű, mert vannak ebben a
társadalomban más, független szervezetek - Nőtanács, antifasiszták,
SZOT, Hazafias Népfront és egyéb szervezetek -, ezeket nem szabad
kiszorítani, tehát nekik is helyük van. És akkor találta ki az
ellenzék azt, hogy na jó, legyen helyük, de egy háromszögletű
asztalnál és a lapok úgy legyenek leosztva, hogy döntés csak akkor
hozható, hogyha mind a három oldal jóváhagyott egy döntést, tehát
nem alakulhat ki az a helyzet, hogy szavazni kell és 2:1 arányban a
függetlenek összefogva a kommunistákkal megvernek bennünket. Ezt
sikerült elkerülni. Ez volt az előkészületi tárgyalások első fontos
kérdése.

    A második fontos kérdés abban állt, hogy miről folyjanak a
tárgyalások. Az ellenzék azt mondta: a tárgyalásoknak azokról a
politikai kérdésekről kell szólniuk, amelyek ahhoz szükségesek, hogy
valamikor a következő év során ebben az országban szabad parlamenti
választásokat tartsanak, és kizárólag erre kell korlátozódni a
tárgyalásoknak. Az MSZMP nem így gondolta. Úgy gondolta, hogy igen
helyes, hogyha a gazdasági kérdésekről is szó van.

    Az ellenzék igyekezett is ellenállni a nyomásnak, megpróbálta
világossá tenni azt, amit én magam is személyes véleményként osztok,
vagyis hogy a párt nem azért nem volt képes jobb gazdaságpolitikát
csinálni ebben az országban, mert nem tudta, hogy mit kellett volna
csinálni - hiszen az ellenzék publikációi az ő számára is elérhetők
voltak ugyanúgy, ahogy a mi számunkra elérhetők voltak -, hanem
nyilván arról van szó, hogy mert nem akart ilyen gazdaságpolitikát
csinálni, és hiába is ülnénk össze és mesélnénk el, hogy szerintünk
mit kell csinálni, attól nem változna semmi. Hiszen ha nem is egy
asztal mellett, de szamizdat publikációban már százszor elmondtuk,
illetve elmondták a szakértőink - az ellenzék szakértői -, hogy mit
kellene csinálni ezzel a gazdasággal. (folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza »


- A Fidesz kongresszusa - 8. folyt.

A nyomás azonban nagy volt, a párt törésre vitte a dolgot. Azt
mondta: ha a gazdasági kérdésekről nincsen tárgyalás, akkor beviszi
a parlament elé a törvényjavaslatokat. Az ellenzék ekkor azt mondta,
hogy akkor tárgyaljunk a gazdaságról is. Így alakult ki az a
helyzet, hogy alakult hat bizottság, amely politikai kérdésekkel
foglalkozott, és hat albizottság, amely gazdasági kérdésekkel
foglalkozott, és mind a politikai, mind a gazdasági albizottságok
fölött egy politikai fórum működött. Így nézett ki körülbelül a
struktúra, és aztán volt legfölül az a plenáris ülés, ami az eredeti
tervek szerint az örömtüzek meggyújtásának időpontját kellett volna
bejelentse a megállapodás aláírása és egyéb ilyen, felemelő aktusok
alkalmával, ami aztán végül is nem így történt, s ez az, amit a
tévében is mindenki láthatott.

    Szeretnék néhány dolgot mondani arról, hogy az MSZMP miért volt
hajlandó és miért mehetett bele teljes nyugalommal egy ilyen
tárgyalásba. Megítélésem szerint az MSZMP úgy ítélte meg, hogy a
szakértői tárgyalások során a magyar ellenzék szakmai vitákban
megverhető. Jó okuk volt ezt gondolni. Elsősorban két érv látszott
alátámasztani a meggondolásukat. Az első az, hogy a pártnak nem volt
szüksége arra, hogy saját szakértőket állítson ki, és a pártnak
sajnálom, de nincsenek szakértői.

    A párt azt tette, hogy az államapparátus szakértőit szépen
átcsaklizta magához és leültette az MSZMP oldalán, úgy mint az MSZMP
szakértőit. Ha megvizsgáljuk az MSZMP szakértői bizottságainak az
összetételét, akkor azt láthatjuk, hogy azokban a bizottságokban a
szakmai tárgyalások során mindig az Igazságügyi Minisztérium, vagy
az éppen érintett minisztérium szakemberi voltak azok, akik a
szakmai érveket kifejtették, az MSZMP jelenlévő egy-egy
apparátusbeli embere pedig a politikai felügyeletet látta el a
tárgyalások során a saját delegációja fölött. Így nézett ki az MSZMP
tárgyalása. (folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza »


- A Fidesz kongresszusa - 9. folyt.

Azt tudnunk kell, hogy a törvényelőkészítési főosztály az
Igazságügyi Minisztériumban és más minisztériumok hasonló
szervezetei is évek óta főállású embereket azért fizettek meg - az
évek óta itt 4-5 évet jelent, de legalább hármat -, szóval azért
fizettek meg, hogy az MSZMP számára, az MSZMP útmutatási alapján
kialakítandó új jogszabályokat fogalmazzanak meg a legfontosabb
kérdésekben.

    A Fidesz és tárgyaló delegációja a tárgyalások megkezdésekor
világosan különbséget tett a kérdések két fajtája között. Az egyik
fajta az, amit én úgy hívok, hogy is-is kérdés, a másik pedig
igen-nem kérdés. A Fidesz úgy ítélte meg, hogy vannak igen-nem
kérdések és az igen-nem kérdésekre vagy igent, vagy nemet lehet
mondani, azaz közbülső megoldások nem fogadhatók el.

    Mik az igen-nem kérdések? Mondok néhány példát, csakhogy
érzékelhető legyen ez a dolog. Szerintünk az, hogy a munkásőrséget
feloszlassák-e vagy nem, az igen-nem kérdése. Ha a Fidesz
álláspontja az, hogy a munkásőrséget jogutód nélkül, azonnal fel
kell oszlatni, akkor ehhez képest az MSZMP javaslata szerint -
miszerint ez nem történhet meg - a két dolog között nincs
kompromisszumos megoldás. Ilyenkor nem kell kompromisszumot keresni.
Aki ilyenkor is kompromisszumot keres, az elvtelen, nem pedig
kompromisszumképes az én megítélésem szerint. Tehát például a
munkásőrség kérdése egy igen-nem kérdés volt.

    Igen-nem kérdés volt az is a megítélésem szerint, hogy a párt
elszámoljon-e a társadalomnak a vagyonával. Ha az ember azt mondja,
hogy a pártnak el kell számolnia, akkor itt nincs igen-nem kérdés.
Mi azt mondtuk, hogy el kell, a párt meg azt, hogy törvényesen
szerezték a vagyonukat 40 éven keresztül. Hol van itt a
kompromisszum lehetősége? Itt kérem nincs kompromisszum, s ezért nem
is volt megállapodás. (folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A Fidesz kongresszusa - 10. folyt.

A Fidesz világossá tette, hogy vannak is-is kérdések is. Ebben
hajlandó kompromisszumot kötni, számára is kielégítő kompromisszumot
az MSZMP-vel és a többi ellenzéki szervezettel is, abban az esetben
ha az elvek nem sérülnek meg. Mondok is-is kérdést. Iilyen is-is
kérdés volt például az, hogy benne legyen-e az alkotmányban a
szocializmus szó. Ez egy hihetlen jelentőségű kérdés, nemcsak
kormányjogi szempontból az, de (...) szimbólumuk miatt hihetetlen
nagy politikai jelentőséggel bíró kérdés is. A Fidesznek az volt az
álláspontja kezdetben, hogy a szocializmus szó az alkotmányban ne
szerepeljen, de mi úgy gondoltuk, hogyha a között a két pont között,
hogy szerepeljen, meg ne szerepeljen, várható egy elvi megoldás,
akkor ebbe hajlandóak vagyunk belemenni még akkor is, ha szakmailag
kifejezetten marhaságot eredményez. Ugyanis az alkotmányban hogy
benne lesz, az szakmailag egy marhaság, mert két ideológiai
kategória fog egymás mellett megjelenni, és egy alkotmány nen arra
való, hogy ideológiai kategóriákat szögezzen le rögtön az első
oldalon. Tehát szakmailag nem kielégítő a dolog, de tartalmában
elfogadható.

    Az MSZMP ragaszkodott ahhoz, hogy a szocializmus szó benne
legyen az alkotmányban. Bár - hozzá kell tennem - többször próbáltuk
megtudni tőlük, hogy ez miért olyan fontos, de ez nem sikerült.
Egyetlen alkalomal kaptunk erre választ Pozsgay Imrétől, amikor azt
mondta, hogy az ellenzék értse meg, hogy ebben az országban
százezrek vannak, akik megrémülnének attól, ha az új alkotmányból
kimaradna a szocializmus szó. (folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza »


- A Fidesz kongresszusa - 11. folyt.

Erre a Fidesz jelenlévő képviselői azt a választ adták, hogy az
arányokat némileg megkérdőjelezhetőnek tartják, de kétségtelen, hogy
vannak ebben az országban nem kevesen olyanok, akik ettől
megijednének, ám jó lenne, ha az MSZMP is tudná, hogy viszont
milliók vannak ebben az országban, akik meg attól félnek, ha benne
van. És akkor megítélésem szerint a Fidesz első alkalommal és még
később többször is világosan kitért a kompromisszumkészségre, és azt
mondta, hogy na jó, ha a párt ehhez ragaszkodik, akkor legyen a
szocializmus szó benne az alkotmámnyban, de mivel a mi szervezetünk
valábában polgári demokrata értékeket valló szervezet, ugyanabban a
mondatban, azonos nyelvtani helyen, azonos mondattani súllyal,
szerepeljen a polgári demokrácia szó is.

    Így lesz az, ami most bele fog kerülni, ha a parlament is úgy
akarja, ami szerint a Magyar Köztársaság olyan jogállam, s akkor itt
következik az a rész, amelyben a polgári demokrácia és a
demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek. Ez egy
olyan példa - s ezt nemcsak a poén kedvéért mondom, mert tényleg ez
egy elég furcsa alkotmányjogi szöveg, de ezt azért próbáltam ilyen
hosszasan és világosan elmagyarázni, hogy megvilágítsam azt, hogy
nem igaz, hogy a Fidesz nem volt hajlandó kompromisszumra. A Fidesz
igenis hajlandó volt minden olyan kérdésben, amelyekben lehet
kompromisszumot kötni, amiben viszont nem lehetett, abban nem
voltunk hajlandóak. (folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza »


- A Fidesz kongresszusa - 12. folyt.

Mik voltak ezek a kérdések, amikben nem voltunk hajlandóak
kompromisszumot kötni? Először arról szeretnék beszélni, hogy az
ilyen fajta kompromisszum-képtelenségünk miatt hogyan szorultunk az
Ellenzéki Kerekasztalon belül a szervezeteknek a perifériájára, és
hogyan kerültünk kisebbségbe fokozatosan más ellenzéki
szervezetekkel szemben. Utána azt próbálom néhány percben elmondani,
hogy ez milyen következményekkel járt az egész tárgyalási folyamatra
nézve, tehát a kommunistákkal folytatott tárgyalásra nézve.

    Világos volt, hogy az ellenzéki szervezetek nagy része - nevesül
öten - nem ugyanazzal az elvi megfontolással álltak hozzá a
tárgyalásokhoz, mint ahogy a Fidesz tette. Ugyanis a számukra nem
voltak igen-nem kérdések. Az ő számukra a politika azt jelenti, hogy
a politikában minden is-is kérdés. Ez eleinte nem volt világos.
Azért nem volt világos, mert nekem azt mondták, hogy vannak is-is
kérdések. Hogy emlékeztessek erre, az egyik ilyen törésponthoz, nem
is egy, hanem két ilyen törésponthoz vezető kérdésben 1989.
júniusában az első plenáris ülésen - amit a tévé közvetített - az
MDF képviselője volt az, amely felolvasta az ellenzék álláspontját,
ahol az ellenzék elvi éllel szögezte le azt, hogy csak olyan
tárgyalásokat hajlandó folytatni, amelyek nem járnak azzal a
következménnyel, amelyeknek nem lesznek az erednményei olyan
döntések, amelyek a szabad választások utáni létrejövő új parlament
müködését befolyásolnák. Éppen ezért mondta az MDF képviselője: "Nem
menetünk bele, hogy ez a parlament alkotmánybíróságot válasszon, és
abba sem mehetünk bele, hogy a szabad választások előtt sor kerüljön
a köztársasági elnök-választásra". - Ezt ők mondták ki. (folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A Fidesz kongresszusa - 13. folyt.

Mi azt hittük - s be kell látnom, hogy ezt a Fidesz háromtagú
delegációjának fel kell rójuk, hogy nem mérték fel jól a velük
szövetséges erőket -, hogy ezek elvi alapállások, úgy ahogyan a
Fidesz számára is elvi kérdések voltak ezek, s ebben tévedtünk. Mi
azt hittük, hogy erről az alapállásról nem szabad lehátrálni. Mások
úgy ítélték meg, hogy le kell hátrálni. Ez a véleménykülönbség, ami
nemcsak véleménykülönbségeket mutat, hanem a politikáról alkotott
felfogások közötti különbségeket is, nagyon világosan mutatja:
mindvégig súrlódásokhoz, összeütközésekhez és végül pedig
szakadáshoz vezetett az Ellenzéki Kerekasztalon belül.

    Az Ellenzéki Kerekasztalon belül csak egyetlen szervezet volt a
politikai szervezetek közül, amely hasonló elvi alapállásból indult
neki a tárgyalásoknak. Ez a Szabad Demokraták Szövetsége volt. Az én
megítélésem szerint tőlünk sok esetben eltérő álláspontokat
képviseltek, de valójában ezeket a kérdéseket ők is elvi kérdéseknek
tekintették. Ezzel szemben kiderült, hogy körülbelül ötre tehető
azoknak a száma, akiknek ez nem így jelentkezik, és amely öt
szervezet hajlandó lehátrálni ezekről az elvi pontokról is. A
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája is a Fidesz és a
szabaddemokraták mellett foglalt állást, és a vitában a
Szociáldemokrata Párt - miután sikerült rendezni a belső harcokat -
ugyancsak a Fideszhez és szabaddemokratákhoz közel álló
álláspontokat foglalt el, ha nem is ilyen vehemensen és
hajthatatlanul, mint ahogy mi tettük. Ezért valójában ez év
szeptemberére az a helyzet állt elő, hogy bármilyen kérdésről is
kellett szavazni, öten így szavaztak, négyen így, és a Fidesz
emebben a négyben volt és minden kérdésben alul maradtunk. (folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A Fidesz kongresszusa - 14. folyt.

Az Ellenzéki Kerekasztalon belül a döntéshozatal rendje olyan
volt, hogy minden szervezetnek vétójoga volt. Tehát ha csak egyetlen
szervezet is nem értett egyet valamely döntéssel, az nem mehetett
közös döntésbe, közös határozatba. Így a Fidesz számára ez garancia
volt arra - a tárgyalásra való bekapcsolódásunk egyik okaként mondom
továbbá még -, ez egy garancia volt a Fidesz számára, hogy ha az ő
véleménye esetleg 1:8 arányban eltér a többi szervezet véleményétől,
akkor sem kényszerülhet olyan döntésekbe, amelyekkel nem ért egyet,
mert hát akkor legfeljebb vétózik. De sajnos, néhány hónap után már
kényessé vált, hogy állandóan nekünk kellett vétózni. És az is
nagyon kényessé vált, hogy az ötök mindig úgy tüntették fel a mi
szerepünket az Ellenzéki Kerekasztalon belül, mintha mi lennénk az
erőszakos kisebbség, amely megakadályozza, hogy a kialakult többségi
álláspont határozattá formálódjék.

    Csak hát az a baj, hogy már a matematika látszólagos igazsága is
ellenünk szólt, miszerint négy az öt ellen valóban ők voltak több
ségben. A helyzet mégsem ez volt, hanem itt van a fordítottja.
Ugyanis az történt, hogy ezek a szavazások és döntő konfliktusok
mindig úgy alakultak ki, hogy az ötök közül valamelyik szervezet
újra és újra felvetette, hogy revideáljuk valamely korábbi
álláspontunkat. És mi, négyen voltunk azok, akik ragaszkodtunk egy
korábbi állásponthoz, ők pedig mindig engedni akartak a korábbi
álláspontokból. Vagyis mi úgy szorultunk mindig kisebbségbe, hogy az
ötök a már eredetileg meghozott határozatokat módosították és tolták
el más irányba. Tehát mi úgy kerültünk kisebbségbe, hogy
ragaszkodtunk a korábban kialakított döntésekhez. Erre a legjobb
példa a köztársasági elnök kérdése. (folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza »


- A Fidesz kongresszusa - 15. folyt.

Először júniusban, a tárgyalások megkezdésekor hoztuk
nyilvánosságra a demokratákon, a Demokrata Fórum képviselőin
keresztül, hogy nem lehet elnökválasztás a szabad választások előtt.
Másodszor: hoztunk egy döntést, amelyet belső körben alakítottunk
ki. Harmadszor: ezt megerősítettük, és Sólyom László ezt a tévében
be is mondta, mint az ellenzék álláspontját, majd két hét múlva
egyszer csak előállt egy párt és azt mondta, baj van. Mindenki
számára szeretném világossá tenni, hogy ez a Hazafias Népfront
országos ügyvezetői, vagy milyen értekezlete után történt, szinte
másnap vagy harmadnap, és azt mondták, hogy baj van, sztrájkolnak
Donyeckben a bányászok, szükség van köztársasági elnökre
Magyarországon (sic
). És ez nem vicc


    Valóban azt mondták, hogy nagyon bornírt az a politikai
szervezet, amely ragaszkodik egy korábban kialakított állásponthoz,
és a politikai helyzet változását nem hajlandó figyelembe venni és
akceptálni a saját álláspontjába. Márpedig kérem, a donyecki
bányászok olyan helyzetet teremtettek, hogy haladéktalanul szükség
van köztársasági elnökre Magyarországon.

    - Hogy a megállapodás aláírása mennyire nem zárta le ezt a
kérdést, azt hallgatóink is tudják. Az SZDSZ-Fidesz kezdeményezte
aláírásgyűjtés is ezt bizonyítja. +++


1989. október 18., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

" - Erdélyiné, Gyula, 62-514: Szeretném, amennyiben más néző kérésével ís egyezne kérésem, a Ki fizeti a révészt c. TV-sorozatot szíveskedjenek megismételni. - 848-441: Nem birom már ki az adás végéig, köszönteni szeretném a Törőcsik művésznőt, akinek hódolója vagyok. Én egy idősebb nagymama vagyok de csodálom őt, még ebben a régi filmjében is. hogy szólnia sem kell, csak a nézésével. Csodálatos. Szeretném Őt köszönteni. - A folyton folyvást c. műsort ne részletekben adják le, hanem egész filmeket adják le. Pl. úgy mint a Gregory Peck sorozatot. Miért éjjelre kerülnek a jó filmek. Aki reggel kel, az nem tudja megnézni."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD