Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés
------------ München, 1989. október 17. (SZER, A mai nap) - Budapesten folytatódik az Országgyűlés szeptemberben megkezdett ülésszaka. A délelőtti eseményekről jegyzetei alapján Kasza László tudósít a Parlamentből: Amikor ezeket a szavakat mikrofonba mondom, Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjeszti elő éppen - itt a Parlamentben - az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatot. Ezeket a mostani - békésnek nevezhető - perceket nagyon heves vita előzte meg a napirendi pontok ügyében. Kezdődött a vita azzal a bejelentéssel, hogy a kormány két sűrgősségi indítványt tesz, mégpedig állami érdekre hivatkozva. Az első: a törvényjavaslat elfogadása, illetve előterjesztésének lehetősége a munkásőrség feloszlatása ügyében, a második pedig két, népszavazásra benyújtott törvényjavaslat megvitatása. Ez utóbbi egyike a címer, a második a nemzeti ünnep kérdésében kell, hogy történjék. A kormány azt javasolja, hogy az elnökválasztással egy időben tegyék fel népszavazásra azt a kérdést, hogy a lakosság melyik címert akarja és melyik nemzeti ünnepet. Három alternatív lehetőséget soroltak fel a címer kérdésében: vagy koronás címer, vagy Kossuth, esetleg a mostani címer megtartása. A nemzeti ünnepek sorában pedig október 23-ika, március 15-ike, illetve augusztus 20-ikát. Szűrös Mátyás, a parlament elnöke közölte, hogy szigorúan véve az ügyrendi szabályzat szerint ezeket a javaslatokat nem szabadna elfogadnia, mert az ügyrend előírja, hogy a csak a parlamenti időszak megkezdése előtt lehet beadni ilyen indítványokat, és ez a mostani ülésszak a szeptemberinek folytatása, tehát nem új ülésszak. Azonban mégis lazaságot és rugalmasságot javasolt a képviselőknek, akik ezt meg is fogadták és nagy szótöbbséggel elfogadták azt a két javaslatot, hogy mindegyik kérdésben tárgyalni fog az Országgyűlés. (folyt.) 1989. október 17., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Országgyűlés - 1. folyt.
Roszik Gábor, a Magyar Demokrata Fórum képviselője ekkor - érezve azt, hogy a következő percek viharosak lehetnek - azt javasolta, hogy miután nyilvános szavazásról van szó, de a parlamentben a gépi berendezés lehetővé teszi, hogy gombnyomással mindenki leadja igen vagy nem szavazatát, tehát szemmel nem látható, hogy ki hogyan szavaz, ezt a gombnyomást a kézfeltartás is kísérje, tehát a tv-közönség számára világos legyen, és egyáltalán a másik képviselők számára világos legyen, ki hogyan szavaz egyik vagy másik kérdésben. Nos, ezt a javaslatot - mint ahogyan azt várni lehetett - óriási szótöbbséggel elvetette a parlament, a honatyák nagy része szivesebben húzódik meg a névtelenségben. Ezután dr. Balla Éva kért szó. Balla Éva független képviselő, de a múlt héten belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe. Megerősítette azt a hírt, amelyet egyébként Szűrös Mátyás az ülés megnyitásakor már röviden felvázolt, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége átadott neki tegnap 140 ezer aláírást, amely népszavazást követel az ismert négy kérdésben - hadd ne soroljam fel őket. Balla Éva közölte, hogy azóta további aláírások jöttek, tehát most már 200 ezer aláírásról van szó. Itt közbevetőleg jegyzem csak meg, hogy Szűrös Mátyás rendkívül gyorsan reagált. A törvény ugyan lehetővé tette volna számára, hogy a szavazatokat vizsgálatra, illetve a hitelesség megvizsgálására 8 napon belül továbbítsa az aláírásokat az Országos Választási Elnökséghez, ő azonban ezt már ma reggel korán átadta az Országos Választási Elnökség vezetőjének. Tehát a vizsgálatok már folynak. Ezeket a vizsgálatokat - mint tudjuk - 30 napon belül kell befejezni. Nem tudni, hogy igénybe veszik-e ezt az időtartamot, mindenesetre Balla Éva javasolta, hogy a köztársasági elnök ügyében ne hozza meg a parlament a döntését, ne tűzze napirendre ezt az egész kérdést, hiszen elképzelhető, hogy döntenek a köztársasági elnök megválasztásának kiírásáról, és később egy olyan döntés születik a népszavazás nyomán, hogy a köztársasági elnököt csak a parlament megválasztása után lehet megválasztani. (folyt.) 1989. október 17., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Országgyűlés - 2. folyt.
Az okfejtés logikusnak látszott, azonban Király Zoltán független képviselő szólásra emelkedett, és erkölcstelennek nevezte a Szabad Demokraták Szövetsége javaslatát, mert - amint mondta - itt tulajdonképpen három dolog már le van rendezve. Le van rendezve a munkásőrség kérdése, a pártvagyon, a párt munkahelyeken való jelenlétének ügye, itt tulajdonképpen csak arra megy ki, hogy az SZDSZ radikális szárnya - így nevezte őket - meg akarja akadályozni a köztársasági elnök megválasztását. Hangsúlyozta, hogy az embereket - véleménye szerint - a Szabad Demokraták Szövetsége becsapta, mert nem mondta meg nekik, hogy itt árukapcsolásról van szó. Újból Balla Éva jelentkezett. A tv-kamerák elé tartotta a szavazási listát és azokat a plakátokat, amelyek felhívnak a népszavazásra, és ez bizony mind világosan kimutatja, hogy itt négy kérdésről van szó, nem pedig úgy, ahogy azt Király Zoltán mondta. Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert, mint jogászt kérdezték meg, hogy mi a véleménye a dologról. Nos, a parlament ebből csak azt tudta meg mindenekelőtt, hogy Kulcsár Kálmán nem jár az utcán és nem jár metróval, mert azt mondta, hogy még nem látott ilyen aláírásgyűjtős íveket, holott Budapest utcái tele vannak ezekkel az ívekkel, minden metroállomáson láthatott volna. Kisegítette bajából Balla Éva, aki megmutatott neki egy ilyen ívet, amiről aztán ő is felolvashatta, hogy valóban mind a négy pont szerepel rajta. Ő azt javasolta, hogy vagy mind a négyet vitassa meg a parlament, vagy pedig egyet sem. Nos, szavazás történt és a parlament - mint ahogy az várható volt - nagy szótöbbséggel elfogadta azt a javaslatot, hogy a köztársasági elnök ügyében is megtörténik a döntés. (folyt.) 1989. október 17., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Országgyűlés - 3. folyt.
Ezután a parlament elnöke felhívta a jegyzőkönyvvezetőt, hogy az így újonnan összeállt napirendi pontokat olvassa fel. Ez 15 pontot tartalmaz, tehát azt jelenti, hogy nagyon nagy, hosszú vitával kell számolni. A legfontosabbakat említem csak: az alkotmánymódosítás, a párttörvény, az alkotmánybíróság kérdése. Aztán napirenden szerepel még a népszavazás - a már felsorolt ügyekben -, az Állami Számvevőszék felállításának ügye, jóvátételi problémák az 1956 után igazságtalanul üldözött és az 1956 előtt internáltak ügyeiben. Napirenden szerepel még Roszik Gábor javaslata, hogy október 23-ikát nyilvánítsák nemzeti ünneppé, szó lesz a munkásőrség feloszlatásáról, a honvédelmi törvényről, valamint személyi kérdésekről és az MSZMP vagyonának problémájáról is. Nos, ez a helyzet most, amikor ezeket a szavakat mikrofonba mondtam, röviddel egy óra után. +++ 1989. október 17., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »