Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (1. rész)
1989. október 16., hétfő - Hétfőn sem sikerült befejeznie az Országgyűlés napirendjén szereplő törvényjavaslatok, valamint az ezekhez benyújtott módosító indítványok tárgyalását a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak. A múlt heti tanácskozás kimeríthette a képviselőket, mert reggel úgy kezdődött meg az ülés, hogy a bizottság nem volt határozatképes. Ezért a jelenlévők abban állapodtak meg, hogy kedden reggel, a parlament plenáris ülését megelőzően ismét, e témában immár negyedszer összeül a bizottság, s akkor szavaznak a hátramaradt törvényjavaslatokról, illetve nyilvánítanak véleményt az országgyűlési határozatok tervezetéről is. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénytervezethez Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Egyebek között hangsúlyozta: a tervezet olyan választási rendszert alakít ki, amelyben ténylegesen a valóságos politikai erők játsszák a főszerepet. A rendszer az arányos képviselet elvén nyugszik, amelynek lényege: minden politikai erő csak annyi mandátummal bírjon a törvényhozásban, mint amilyen arányban a választók kinyilvánították bizalmukat iránta. Mint mondotta, sokan továbbra is inkább ,,kijáró,, képviselőt szeretnének, ezért az egyéni választókerületek számának növelését javasolják. Az államtitkár szerint ez a módszer nem eredményez arányos képviseletet, kiszámíthatatlan hangulati tényezők dönthetik el a mandátumok sorsát, ez pedig magában hordja az ország kormányozhatatlanná válásának veszélyét. Az államtitkár felhívta a figyelmet: amennyiben az országgyűlés nem fogadja el a képviselőválasztásra vonatkozó szabályokat, belátható időn belül nem lehet köztársasági elnököt választani, holott ez a parlamenti demokrációhoz vezető békés átmenet egyik feltétele. Végezetül javasolta a törvényjavaslat zárórendelkezésének kiegészítését, miszerint e törvény hatálybalépését követően - az általános választások kitűzéséig - az időközi választásoknál továbbra is az 1983-ban kialakított választókerületeket vegyék figyelembe. Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének képviseletében felhívta a figyelmet: amennyiben e törékeny törvénytervezet bármelyik eleméhez hozzá kíván nyúlni a parlament, ez csak úgy lehetséges, ha a szakértők az egészet újra átgondolják. (folyt.köv) 1989. október 16., hétfő 16:35
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (2. rész)
Amennyiben az egyéni választókerületek számának növelése mellett voksolnak, semmi nem indokolja az ilyen nagy létszámú törvényhozást. Tölgyessy Péter kifejtette az SZDSZ álláspontját az államfő- választásról is, mondván: parlamentáris rendszerben a köztársasági elnököt nem közvetlenül kell megválasztani, ezt az országgyűlésre kell bízni. A magyar és az európai hagyományoknak is ez felel meg. Feltette a kérdést: szabad választásnak tekinthető-e, ha a kampány november 1-jén kezdődik, s 13-án fel kell mutatni az 50 ezer ajánló aláírást. A pártok ebben az esetben nem egyenlő eséllyel indulnak a választási küzdelemben, hiszen az egyik működik a munkahelyeken, a másik nem, az egyik csaknem egymilliárd forint állami támogatást kap az idén, mások pedig nem vettek igénybe egyetlen fillért sem, nem is szólva a nyilvánossághoz való hozzáférésükről. Úgy vélte, hogy november 26-án azokról a kérdésekről kellene népszavazást tartani, amelyeket az a több mint 100 ezer személy óhajt, aki aláírta az SZDSZ íveit. E népszavazás eldöntené, mikor legyen az elnökválasztás. A legnagyobb vita ez utóbbi kérdésről bontakozott ki. Balla Éva (Budapest) arról beszélt, hogy nem találja a köztársasági elnök jogosítványai között azokat, amelyek valóban garanciát jelentenének a békés átmenetre. Éppen ezért nem kellene az országgyűlési választások előtt megválasztani az elnököt. A választókerületi beosztás megváltoztatását célzó indítványokkal kapcsolatban úgy foglaltak állást a jelenlévők - figyelembe véve az államtitkár, valamint az Ellenzéki Kerekasztal képviselőinek érvelését -, hogy még egyszer konzultálnak a javaslattevőkkel, hiszen az arányok megváltoztatásával ,,összeomlana,, a törvény. Az ülés végén László Jenő igazságügyminiszter-helyettes ismertette az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról készített törvénytervezetet, illetve azt az országgyűlési határozattervezetet, amely az internáltak és a kitelepítettek sérelmeinek orvoslásáról szól. Döntést erről is a bizottság kedd reggeli ülésén hoznak. (MTI) 1989. október 16., hétfő 16:39
Vissza » A hírhez kapcsolódik »