Rendszerváltás és az MTI

	Az MSZMP KB ülése
----------------- München, 1989. szeptember 25. (SZER, A mai nap) - Budapesten összeült az MSZMP Központi Bizottsága az októberi pártkongresszus előkészítésére. Az elmúlt politikai hétvége már a közelgő választások jegyében telt Magyarországon. - Kasza László jelenti Budapestről: - Mindenekelőtt az egyelőre még vezető párt, az MSZMP vonultatta fel erőit a fővárosban és vidéken. Méreteiben sokkal kisebb, de jelentőségében semmi esetre sem alábecsülhető a Szabad Demokraták Szövetségének szervezési csoportjainak első országos tanácskozása Sopronban, amely népszavazást követelő határozatot hozott, és ezzel feltehetően befolyásolni fogja a következő hónapok politikai arculatát Magyarországon. Az MSZMP-rendezvényeket még felsorolni is sok. A mai, egy napra tervezett Központi Bizottsági ülés előtt szombaton és vasárnap hozott határozatok fekszenek a budapesti, Pest, Borsod, Fejér, Somogy, Tolna, Zala és Nógrád megyei pártértekezletek előtt, de ott lesznek azok a döntések is, amelyeket az Összefogás az MSZMP megújítására mozgalom hozott, vagy amelyek a politikai főiskolán tartott tanácskozáson születettek. Ez a Központi Bizottság egyébként, amelynek munkájáról nem számolnak be a korábbi szokásnak megfelelően nemzetközi sajtókonferencián, mivel - mint Kimmel Emil helyettes szóvivői kérdésemre elmondta - kizárólag "belügyi" kérdésekkel foglalkozik. Nos, ez a Központi Bizottság ezekről a pontokról tárgyal: a pártkongresszus elé terjesztett főtitkári beszámoló szövege, a programtervezet megvitatása, a háromoldalú politikai tárgyalások eredményeinek értékelése - ez utóbbinak előadója valószínűleg Pozsgay Imre lesz -, végül pedig állásfoglalás a nemzeti megbékélés ügyében. (folyt.) 1989. szeptember 25., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- MSZMP KB-ülés - 1. folyt.
A hét végén született határozatok, javaslatok megint egyszer bebizonyították, hogy az MSZMP egy széteséssel küzdő párt. Az egyes határozatok közötti ellentétek nagy vitát feltételeznek az ezekben a percekben is folyó központi bizottsági ülésen éppen úgy, mint az október 6-ikán kezdődő pártkongresszuson. Érdekes megfigyelni, hogy mindenütt a jelenlévő elnökségi tag politikai irányvonalának megfelelő határozat született. Nógrád megyében olyan, amely messzemenően megfelel a jelenlevő és természetesen küldöttnek választott Grósz Károly felfogásának. Kiálltak az MSZMP nevének megtartása és munkahelyi jelenléte mellett - hogy csak két példát említsek. Ugyanakkor Szekszárdon, ahol hat dél-dunántúli megye küldöttei hallgatták Pozsgay Imre beszámolóját, a 150-ből csupán egyetlen küldött szavazott a név megtartása mellett. A Szocialista Párt névben egyeztek meg, míg a nyíregyházi értekezlet négy nevet is ajánlott választásra - közöttük például azt, hogy Magyar Reformpárt -, csak a kommunista jelző hiányzik minden javaslatból. Az az ember érzése, hogy legalább három nagy csoport akarja törésre vinni a kérdést: a Pozsgay-féle reformkommunisták, vagy inkább szocialisták, szociáldemokraták, a Grósz Károly köré csoportosuló rendpártiak, akik egyfajta reformált kádárizmust akarnak, és a baloldali szélsőségesek, akik legszívesebben az 1950-es viszonyokat állítanák vissza. Pozsgay - mint tudjuk - a hét végén kijelentette az Olasz Rádiónak adott interjújában, hogy amennyiben nem a reformisták kerülnek többségbe a kongresszuson, kilép a pártból. Míg az MSZMP különféle szárnyai egymás ellen küzdenek, az egyik legjelentősebb ellenzéki párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, olyan határozatot hozott a hét végén, amely befolyással lesz az egész ország politikai életére a következő hónapokban. (folyt.) 1989. szeptember 25., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- MSZMP KB-ülés - 2. folyt.
Mint tegnap már jelentettem, elhatározta a soproni országos értekezlet, hogy népszavazást kezdeményez azokban a kérdésekben, amelyekben nem született egyetértés a középszintű egyeztető tárgyalásokon, és amelyek miatt az SZDSZ nem írta alá a nyilatkozatot. Ezek a pontok: - a pártok anyagi helyzetének nyilvánosságra hozatala, - a pártok kitiltása a munkahelyekről, - a Munkásőrség feloszlatása, - a köztársasági elnök demokratikus parlament által történő megválasztása; Mint tudjuk, az MSZMP egyik követeléssel sem ért egyet, valamennyi ellenzéki párt azonban igent mond az első háromra, de nem mindegyik a köztársasági elnök ügyére. Így ebben a népszavazási kérdésben, amelyhez legalább 100 ezer aláírásra van szükség, az ellenzéki pártok között is vita indul. Az SZDSZ mindenesetre már megkezdte az aláírásgyűjtést, amelynek formulái minden alapszervezetben beszerezhetők. +++ 1989. szeptember 25., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »