Rendszerváltás és az MTI

	Október 23. megünneplése
München, 1989. szeptember 20. (SZER, Kommentár nélkül) - Két október 23-ikával kapcsolatos dokumentumot olvasunk fel. Mint tudjuk, az évforuló megünneplésére bizottság alakult, amely a következő nyilatkozatot tette közzé: "Október 23-ika Bizottság alakult a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Független Magyar Demokrata Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Függetlenségi Párt, a Magyar Néppárt, a Politikai Foglyok Szövetsége és a Recski Szövetség képviselőiből az 1956. október 23-ikán kezdődött forradalom és szabadságharc évfordulójának nemzeti ünneppé nyilvánításáért és megünneplésének megszervezéséért. A bizottság javaslatot intézett a magyar Országgyűléshez, hogy a szeptembberi ülésszakon nyilvánítsa pirosbetűs nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá október 23-ikát. A bizottság egyben csatlakozásra szólít fel minden olyan pártot, szeervezetet és mozgalmat, amely egyetért céljaival és az 1956. november 4-iki fegyveres beavatkozás és az azt követő megtorlás elítélésével. Csatlakozási cím: Október 23-ika Bizottság, Bereczki Vilmos 1024 Budapest, Forint utca 12. III. emelet." Az ünnepséget megszervező csoportokhoz azóta csatalakozott a Fidesz, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Történelmi Igazságtétel Bizottság is. Ez utóbbi szintén közzétett egy nyilatkozatot: (folyt.) 1989. szeptember 20., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Október 23. megünneplése - 1. folyt.
A TIB, amelynek alapító tagjai kivétel nélkül az 1956-os forradalom és nemzeti függetlenségi harc tevékeny részesei voltak, e forradalmat a magyar történelem és az emberi szabadságjogokért vívott világméretű küzdelem kiemelkedő jelentőségű eseményének vallja. Meggyőződésünk szerint október 23-ikán az egész demokratikus érzelmű magyarság ünnepli azt a nemzeti megmozdulást, amely először a történelem folyamán egyik napról a másikra elsöpörte egy sztálinista pártállam teljes gépezetét, elemi erővel fejezte ki az egész nemzet egységes akaratát. Felidézzük ugyanakkor ennek a forradalomnak tisztaságát, valódi békére, de nem békeharcra, nyugalomra de nem bénaságra, szociális, de nem szocialista igazságosságra, azaz európai értelemben vett szabadságra, emberi méltóságra való törekvését. Mindezért ezt a napot ugyanúgy az egész nemzet ünnepének tekintjük, mint március 15-ikét. Nem sajátíthatják ki tehát maguknak sem pártok, sem korosztályok, vagy bármiféle társadalmi csoportok, ideértve az egykori börtönviselteket és az 1956 utáni megtorlás más kárvallottait is. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága örömmel lát minden olyan kezdeményezést, amely az említettek szellemében kívánja megünnepelni ebben az esztendőben is - most először viszonylag szabadon - október 23-ikát akár társaságok, települések, munkahelyek bensőséges ünnepségeként, akár a nemzet akaratát kifejező demokratikus szervezetek közös, országos érdekű rendezvényeként. Meghívásukra örömmel kapcsolódunk be munkájukba, ahogy szívesen veszünk részt az Október 23. Bizottság tevékenységében is, amennyiben az az Ellenzéki Kerekasztal minden pártjával kibővülve óhajt működni. (folyt.) 1989. szeptember 20., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Október 23. megünneplése - 13/2. folyt.
Az MSZMP-vel mint párttal és annak szervezeteivel nem kívánunk együtt ünnepelni. De természetesen nem utasítjuk el a párt ama tagjait, akik nem csak az október 23-ikát vallják magukénak, hanem egyben elutasítják a népfelkelés vérbe fojtását és megtorlását. Bizottságunk azonba elhatárolja magát minden olyan rendezvénytől, minden olyan megnyilatkozástól, amely az 1956-os forradalom eszméit egyes személyek, pártok vagy pártcsoportok érdekeinek akarja alárendelni, vagy éppen a forradalmat, illetve annak meghatározott időszakát akarja kisajátítani. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága azzal a kéréssel fordul minden magyar állampolgárhoz, de különösen az Országgyűlés demokratikus érzelmű képviselőihez, hogy miként maga a bizottság is, követeljék október 23-ika még a parlament ez őszi ülésszakán pirosbetűs nemzeti ünneppé és egyben munkaszüneti nappá nyilvánítását. Budapest, 1989. szeptember 13. a Történelmi Igazságtétel Bizottsága." +++ 1989. szeptember 20., szerda
Vissza »