Rendszerváltás és az MTI

	Horn Gyula Kelet-Berlinben
München, 1989. augusztus 31. (SZER, Magyar híradó) - Horn Gyula külügyminiszter délelőtt 11 órakor Kelet-Berlinbe repült. Másfél órát tárgyalt ottani kollégájával, Oscar Fischerrel. A tárgyalásokól és azok eredményéről nem beszélt. Azt persze nem nehéz kitalálni, hogy miről volt szó. A Magyarországon keresztül Nyugat-Németországba menekülni szándékozó NDK-állampolgárok ügye hetek óta világpolitika. Hányan vannak? Nem tudni. Van, aki 15 ezerről beszél, de voltak már forgalomban 350 ezerig menő számok is. A jogi tényállás az, hogy a budapesti NSZK követség adna nyugatnémet útlevelet a menekülni kívánóknak, de a magyar hatóságok ezt - a beutazási pecsét hiányában - nem ismerhetik el kiutazási dokumentumként. Egy másik lehetőség ma merült fel, amikor bejelentették, hogy Ausztria ideiglenesen felfüggeszti az NDK útlevéllel érkezők átutazó vízumkényszerét. Itt megint csak az a gond, hogy a magyar-keletnémet egyezmény szerint egyik ország sem engedheti ki a másik állampolgárát olyan országba, ahová nincs vízuma. Formai megoldás csak a keletnémet hozzájárulással érhető el. Hogy ezt sikerült-e ma megkapnia Horn Gyulának, nem tudjuk. Érdeklődésünkre a Külügyminisztérium sajtóoosztályán megértést kértek, hogy ebben a kényes helyzetben nem tudnak semmit mondani. Nos, ez valóban olyan eset, amikor a makacs újságírónak is meg kell értenie, hogy megértést kell tanúsítania. Ezt tesszük, ami azonban nem jelenti, hogy Gadó Györgynek nincs mondanivalója az ügyről: (folyt.) 1989. augusztus 31., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Horn Gyula Kelet-Berlinben - 1. folyt.
- Nagyon helyesen állapította meg az egyik egyszerű magyar állampolgár a Panorámának a keletnémet menekültekkel kapcsolatos adásában, hogy a magyar hatóságok egyszerre kétfelé igyekeznek a jobbik arcukat mutatni. Az NSZK felé is, az NDK felé is. Ez nem megy. Dönteni kell. Az emberi jogokat biztosító nemzetközi megállapodásoknak kívánnak-e eleget tenni, vagy az antidemokratikus keletnémet állammal kötött kétoldalú megállapodásnak. A kettő ugyanis nyilvánvaló konfliktusban áll egymással. Azt hiszem, a döntés aligha lehet kétséges. A keletnémet hatóságokkal sürgősen tárgyalni kell a megállapodás módosításáról és ha erre nem hajlandók, vállalni kell az egyoldalú lépés ódiumát. Nem egyszerűen az a kérdés, hogy a pénzes nyugatnémetek szemében, vagy a kevésbé pénzes keletnémetek szemében legyünk-e jók, hanem elvi álláspontot kell elfoglalni. Ez pedig az emigrálni kívánók támogatását jelenti addig is, amíg a két német állam egymás között meg nem állapodik a probléma intézményes megoldásáról. Az államhatár valában nem lehet ellenőrízetlen átkelőforgalom színtere, de ha a magyar hatóságok gondoskodnak a hazánkon át emigrálók kiutazásáról, akkor azoknak nem is lesz szükségük tiltott módszerek ígénybevételére. +++ 1989. augusztus 31., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »