Rendszerváltás és az MTI

	Amerikai állásfoglalás a prágai tavaszról 6.
Washington, 1989. augusztus 20. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Holnap lesz 21 esztendeje, hogy 1968 augusztus 21-ikén öt ország hadserege behatolt Csehszlovákiába. Az inváziót a Szovjetunió vezette, és Lengyelország, Magyarország, Bulgária és az NDK hadserege vett részt benne. A megszállás célja annak a prágai kormánynak a megbuktatása volt, amely politikai és gazdasági reformokat, valamint az emberi jogok fokozottabb tiszteletben tartását kezdeményezte. A reformereket kizárták a kommunista pártból és a kormányból egyaránt, és felállították azt az elnyomó rendszert, amely a mai napig hatalmon van Csehszlovákiában Leonyid Brezsnyev azzal próbálta igazolni a prágai tavasz eltiprását, hogy a fokozott politikai és gazdasági szabadság Csehszlovákiában a Varsói Szerződés többi tagállamainak stabilitását fenyegette. Itt született meg a Brezsnyev-droktína, amellyel a Szovjetunió fenntartotta magának a jogot a beavatkozásra a Varsói Szerződés bármely tagállamában, hogy megvédje azt, amit a kommunizmus vívmányainak nevezett. Szerte a világon jogállamok és nemzetek, országok és emberek tiltakoztak a Csehszlovákiával szemben tanúsított indokolatlan agresszió ellen. Még a Szovjetunióban, de a többi megszálló országban is sokan voltak, akik tudták: kormányuk helytelenül cselekedett. Néhány bátor ember nyilvánosan tiltakozott, közülük nem egyet letartóztattak és bebörtönöztek. 21 évvel később megváltozott a világ. Lengyelországban nemrég választások voltak, és a kommunista párttagoknak valóban meg kellett küzdeniük a többi jelölttel. Eredményeképpen a Szolidaritás megnyert csaknem minden mandátumot amelyért indulhatott. A szenátus a szakszervezeté lett - mint ahogy a szakszervezet jelentős képviselethez jutott a befolyásosabb alsóházban, a Szejmben is. (folyt.) 1989. augusztus 20., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- 68-as cseh invázió - 1. folyt.
Nemrég a lengyel szenátus egyhangúlag elítélte az 1968-as csehszlovákiai inváziót. Múlt héten a Szejm hasonlóképpen járt el. A Szejm határozata kimondja: a Varsói Szerződés csehszlovákiai inváziója megsértette minden nép elidegeníthetetlen önrendelkezési jogát. Magyarország - amely most készül a ténylegesen szabad választásokra - ugyancsak elítélte Csehszlovákia megszállását. Az MSZMP múlt heti nyilatkozatában kimondta: az invázió a magyar állam és pártvezetés önkényes eljárása volt, amely eltiporta a csehszlovákiai nemzeti demokráciát. A nyilatkozat megjegyzi: a csehszlovákiai demokrácia számottevő támogatást és ösztönzést jelenthetett volna Magyarország saját demokratikus reformmozgalma számára. Ma - mint Bush elnök mondotta - a szabadság fénye világítja meg Kelet- és Közép-Európa arculatát, és tükrözi a Szovjetunióban a fokozottabb, belsőbb nyíltság felé mutató és a külföldi konfrontációtól eltávolodó változásokat. Míg azonban a magyar és a lengyel, de bizonyos fokig a szovjet nép is belekostólhat a prágai tavasz idején megfogalmazódó szabadságságjogok némelyikébe -, az, hogy Csehszlovákia népe továbbra is ettől az elnyomástól szenved, amelyet 1968-ban kényszerítettek rá. Itt az ideje annak, hogy újra a szabadság fénye ragyogjon Csehszlovákiában. +++ 1989. augusztus 20., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »