Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1. rész)
1989. június 22., csütörtök - Puskás Sándor elnökletével csütörtökön ülést tartott az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A legfontosabb napirendi pont a tavalyi költségvetésről szóló jelentés megvitatása volt. Békesi László pénzügyminiszter szóbeli előterjesztésében ellentmondásosnak ítélte az elmúlt év gazdasági helyzetét. Mint mondotta, a negatív folyamatok kerültek túlsúlyba. A tervekkel ellentétben mintegy 1 százalékkal csökkent a nemzeti össztermék, a teljesítmények is csökkentek. Ennek ellenére 60 milliárd forinttal növekedett a gazdálkodó szervezetek készleteinek értéke. Az államháztartás 235 milliárd forintot fordított a gazdálkodó szervezetek támogatására, ugyanakkor ennél csak alig több, 238 milliárd forint volt az összes realizált nyereség. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodás jelentős részét a támogatásokból finanszírozták.A támogatásokat döntően az agrárszféra kapta, hogy ezzel megakadályozzák az élelmiszerárak drasztikus növekedését, segítsék a mezőgazdasági szocialista exportot és a beruházásokat. A mezőgazdaságon belüli feszültségeket jellemzi, hogy tovább nyílt az agrárolló, azaz a belső árnövekedés 2,1 százalékkal volt magasabb, mint az árbevétel. A miniszter szerint koránt sincs lehetetlen helyzetben az ágazat. A hitelből finanszírozott nagyberuházásokról is tájékoztatta a képviselőket Békési László. Elmondta, hogy a bős-nagymarosi építkezés hitelből finanszírozott kiadásai 5,8 milliárd forintot tettek ki. Az elmúlt év végéig a magyar félre háruló 35,7 milliárdos beruházási összegből 17,5 milliárdnyit építettek be. A tengizi és jamburgi munkákról szólva közölte, hogy a 67 millárd forintos összköltségből az elmúlt év végéig 31 millárd forintot használtak fel. A továbbiakban szólt az üzemanyagárba beépített költségvetési elvonásokról is. Összesen 28,1 milliárd forintos bevétele származott az államnak 1988-ban az üzemanyag-értékesítésből, ugyanakkor 32,7 milliárdot fordított a közlekedés támogatására. Ez a megjegyzése egyébként nagy felzúdulást váltott ki, többen közbekiabáltak: a motorizációs bevételeket nem lehet a közlekedés egészére vetíteni, ez hamis megközelítés. Ugyancsak nem találkozott a képviselők helyeslésével az a miniszteri állítás, hogy a nyugdíjak reálértékét tavaly sikerült - összességében - megőrizni. Egy felszólaló figyelmeztetett arra: nem nagy tett, ha a nyugdíjak reálértékét megőrzik, hiszen ezzel csak azt adja vissza az állam, amit annak idején - szintén reálértéken - elvont. (folyt.köv.) 1989. június 22., csütörtök 17:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2. rész)
Látszólagos eredménynek tartotta a miniszter a csökkenő lakossági fogyasztást, mert, mint mondta, igaz, hogy az országhatáron belül 4,5 százalékkal kevesebbet, a határokon kívül azonban 2,5 százalékkal többet költöttek a magyarok, mint egy évvel korábban, s e kettőt egybevetve már nem is annyira kedvező a kép. A vitában kimondva-kimondatlanul többször is felvetődött a kormánnyal szembeni bizalmatlanság kérdése. Devcsics Miklós (Nógrád m.) szinte pontról pontra kitért a miniszteri beszámoló egyes fejezeteire és sokban vitatta az elhangzottakat. Az a képzete alakult ki - mondta, hogy nem történik semmi, hiszen már vagy 20 éve ugyanezeket hallja ezeken a fórumokon. Javaslata szerint válságmenedzselő programot kell kidolgozni. Bognár József (országos lista) felhívta a figyelmet: elképesztő méretekben növeli a bürokráciát az a tény, hogy jelenleg 290 féle támogatás és adó létezik, ezen - mint mondotta - ,,épeszű ember nem tud eligazodni,,. Mayer Bertalan (Vas m.) rosszallta, hogy a mezőgazdaság mindig bűnbak. Polgárdi József (Pest megye) kifejtette: ő személy szerint nem fogadja el a jelentést, ám azt a tanulságot azért le lehet vonni belőle, hogy nincs megfelelő költségvetési ellenőrzés. Javasolta: a legfelsőbb számvevőszéket mihamarabb állítsák fel. Szabó Kálmán (Budapest) felhívta képviselőtársai figyelmét: a zárszámadás elvetésével meg lehet buktatni a kormányt, de kérdés, hogy indokolt-e ez most, hiszen egy hónappal ezelőtt alakult újjá a Minisztertanács. Békesi László válaszában egyebek között elmondta: joggal lehet a kormány szemére vetni, hogy nem vállalta fel a szükséges radikális változtatásokat. Baj azonban, ha a Parlament nem érzékeli, hogy a kormány elszánta magát a cselekvésre. A következő évre elkészül a válságmenedzselő program, amely szerint 1990-ben az ez évinél 30-35 milliárddal, 1991-ben 40 milliárddal, és az azt követő évben tovább csökkennek a költségvetési támogatások, így azok 1992-re a a jelenleginek a felére mérséklődhetnek. Végül kifejtette: egy olyan kormánytól, amelyet nem támogat a nép, a Parlament és az uralkodó párt, nem lehet következetességet, szilárdságot és keménységet várni. (folyt.köv.) 1989. június 22., csütörtök 18:03
Vissza »

	Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (3. rész)
A bizottság az elhangzott észrevételekkel együtt két ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta a kormány 1988. évi költségvetési zárszámadási jelentését. Következő napirendi pontként az államháztartási reformról tanácskozott a bizottság. Ennek vitájában csak Szabó Kálmán kért szót, sürgetve a tulajdonreformot és az állami vagyonértékelés kidolgozását, bevezetését. A bizottság az elhangzott javaslattal együtt elfogadta a beterjesztett koncepciót. Végül az adóreform működésének tapasztalatait és korszerűsítésének koncepcióját vitatták meg a képviselők. A vitában a legtöbben azt hangoztatták, hogy meg kell szüntetni az adórendszer igazságtalanságait. Felhívták a pénzügyi kormányzatot, hogy adjon pontos tájékoztatást a személyi jövedelemadó és a családi jövedelemadó közötti különbségekről, mindkettő előnyeiről és hátrányairól egyaránt. A miniszter ezzel egyetértett. A bizottság egy ellenszavazattal elfogadta az előterjesztést az adórendszer korszerűsítéséről. (MTI) 1989. június 22., csütörtök 18:06
Vissza »