Rendszerváltás és az MTI

	Ujjáalakult a Magyar Olimpiai Bizottság - Pályázni kell az elnökségbe, a vezetői tisztekre (1. rész)
1989. május 27. szombat (MTI) - Élénk vitát, az ujjászerveződést is megkérdőjelező szócsatát, mintegy ötórás munkálkodást követően szombaton ujjáalakult a Magyar Olimpiai Bizottság. A MOB várhatóan 137 tagu lesz, s mandátumát 1992 decemberéig élvezi. Pontos létszámról, s ennek megfelelően teljes névsorról azért nem lehet a szombat délelőtt, a Testnevelési Főiskola uj aulájában megrendezett olimpiai sportfórum után beszélni, mert a MOB ujjászervezését elvégző plénum résztvevői - szavazásban elfogadott - javaslatokkal éltek, ezeket azonban ott a helyszinen maradéktalanul nem lehetett megvalósitani. Mint ismeretes, a Magyar Olimpiai Bizottság tavaly decemberben négyéves megbizatásának lejártával feloszlatta magát, s attól kezdve egészen mostanáig a folyamatosságot Deák Gábor elnök és Schmitt Pál főtitkár biztositotta. A föloszlással egyidőben a bucsuzó MOB két bizottságot állitott fel, ezek közül az egyik, Kovács Pál egykori olimpiai és világbajnok vivó vezetésével a jelölés feladatát vállalta magára, mig a másik - élén Molnár Istvánnal, az ÁISH munkatársával - a MOB alapszabálymódositását készitette elő. A két bizottság alapos, s éppen ezért hosszura nyuló tevékenykedését követően hivhatták össze az első magyar olimpiai sportfórumot, amelyre a sportági szakszövetségek, a legeredményesebb egyesületek képviselői mellett meghivást kaptak élsportolók, sportujságirók, a magyar sport támogatói, és mindazoknak a minisztériumoknak és társszerveknek a jelöltjei - valamennyien helyi választás és delegálás után -, amelyeket szoros szálak füznek a magyar sporthoz, az olimpiai mozgalomhoz. A megjelenteket felkért elnökként dr. Mezei Gyula, a volt MOB tagja, a Magyar Torna Szövetség elnöke köszöntötte, s rövid bevezetője után Deák Gábor államtitkárnak adta át a szót. Az ÁISH, s eddig egyben a MOB elnöke csaknem egyórás összefoglalót adott a magyar és nemzetközi sport aktuális kérdéseiről, a szöuli olimpiát követő időszak eseményeiről. Beszédében Deák Gábor először az olimpiai mozgalom 1972-ben elkezdődött és 1984-ig tartó válságkorszakáról beszélt, s ennek kapcsán mindazokról a negativ jelenségekről - bojkott, dopping, elüzletiesedés, stb. -, amelyek hátráltatták az olimpiai szellem kibontakozását, veszélybe sodorták az egész mozgalmat. Mint elmondta, az 1988-as szöuli olimpiával fordult a kocka, a Koreai Köztársaság fővárosában rekord létszámu mezőny gyült össze, csaknem teljes volt az olimpiai család. (folyt.köv.) 1989. május 27., szombat 16:16
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »