|
|
|
|
1989. május 1-je (19. rész) - Bicske (Pozsgay Imre)
|
Székesfehérvárott a borongós, hűvös idő ellenére több ezer résztvevője volt a Dózsa György téri nagygyűlésnek, amelynek Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter volt a szónoka. Elöljáróban - utalva a székesfehérvári nagyüzemek országosan ismert gondjaira - arról szólt, hogy olyan világot, olyan fajta politikai, társadalmi, gazdasági viszonyokat kell teremteni, amelyben az olyan ipari üzemóriások munkásainak, mint a Videoton és az Ikarus, ne kelljen szoronganiuk: lesz-e feladatuk, hanem elégedetten vehessék tudomásul: az ember képes úrrá lenni bajain, uralkodni önmagán és körülményein. Mostanában - folytatta Pozsgay Imre - az egymással perlekedő párbeszédek világát éljük. A legnagyobb figyelem éppen ezért a sorsunkat eldöntő intézményekre irányul. A politikai fordulat és megújulás olyan intézményeket, állami szervezeteket és testületeket követel, hogy állampolgárként és nem alattvalóként érezze úgy mindenki: alanya és alkotója ezeknek az intézményeknek. Az állampolgárt megbecsülő, annak cselekedeteire épülő államiságot kell teremteni. Ez az új államiság olyan új alkotmányt jelent, amely a magyar közjog nemzeti tapasztalataiból és az emberiség politikai jogaiból indul ki. Ehhez a törvényhozónak meg kell erősödnie, bírnia kell a választópolgár, az állampolgár bizalmát, s egy ilyen törvényhozás az erős kormányzásra is lehetőséget ad. Mert a szabadság és az erős kormányzás csak együtt járhat, a rend és a szabadság követelményei csak együtt érvényesülhetnek - hangoztatta a szónok. Teljesítményt csak olyan társadalom nyújthat, amelyben az emberek mindennapi viszonyaikban szabadon dönthetnek, a munkakapcsolatokban pedig kérlelhetetlen munkarendben állnak. A politika átalakításában a sokszínűség korszakát éljük. Nem az azzal együtt járó vitáktól kell félni, hanem attól, ha a vitáknak nincsenek tisztes, kultúrált intézményei. Egy hallgató nép önmagára veszélyesebb, mint egy vitázó. Önveszélyes korunkból egy biztonságos korba ezeken a vitákon keresztül vezet az út - mondotta Pozsgay Imre. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 17:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
" - Erdélyiné, Gyula, 62-514: Szeretném, amennyiben más néző kérésével ís egyezne kérésem, a Ki fizeti a révészt c. TV-sorozatot szíveskedjenek megismételni.
- 848-441: Nem birom már ki az adás végéig, köszönteni szeretném a Törőcsik művésznőt, akinek hódolója vagyok. Én egy idősebb nagymama vagyok de csodálom őt, még ebben a régi filmjében is. hogy szólnia sem kell, csak a nézésével. Csodálatos. Szeretném Őt köszönteni.
- A folyton folyvást c. műsort ne részletekben adják le, hanem egész filmeket adják le. Pl. úgy mint a Gregory Peck sorozatot. Miért éjjelre kerülnek a jó filmek. Aki reggel kel, az nem tudja megnézni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|