Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 04.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Panoráma

"Magyarországon a független közvéleménykutatók által végzett felmérés azt mutatta ki, hogy az emberek 35 százaléka szavazna továbbra is az MSZMP-re, 51 százalékát a szavazatoknak a függetlenek kapnák. Szenté Péter pontosan azt hangsúlyozta ebben, hogy ez az 51 százalék erősen megoszlana a különböző új szerveződések között, és ha például Magyarországon egy angol típusú választási rendszer lenne érvényben, akkor az MSZMP változatlanul kormányt alakíthatna."

Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége (1. rész)

1989. április 7., péntek - Szenvedélyektől sem volt mentes az MSZBT Országos Elnökségének pénteki ülése: a Parlament Vadász-termében megtartott tanácskozáson pro és kontra vélemények váltogatták egymást a mozgalom működésének megújulásáról kialakult vitában. A testület végül - hosszas vita után - elfogadta az új szerveződési formákra, a mozgalom felépítésének módosítására vonatkozó javaslatot tartalmazó előterjesztést, amelynek egyik lényeges eleme, hogy a barátsági mozgalom ezentúl tagcsoportokban és aktivistáin keresztül fejti ki tevékenységét, s kollektív, egyéni, pártoló és tiszteleti tagsági viszonyt ismer el.

A tanácskozáson Apró Antal elnök megnyitó szavait követően
Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi
Bizottság titkára adott tájékoztatót a magyar-szovjet politikai és
gazdasági kapcsolatok alakulásáról. Elöljáróban leszögezte: az
államközi és pártkapcsolatok, a magyar és a szovjet vállalatok,
intézmények közötti együttműködés mellett nagy jelentősége van a
megyék, városok, dolgozó kollektívák közötti rendszeres
érintkezésnek, az emberi kapcsolatok ápolásának, egymás
tapasztalati, gondjai és eredményei jobb megismerésének is, amiben a
baráti társaság nagyon fontos szerepet tölt be. Hozzátette: e
területen sok a kiaknázatlan lehetőség.

    A továbbiakban a magyar-szovjet politikai kapcsolatok
fejlődésével, a nemzetközi politikai viszonyok alakulásával
kapcsolatban kiemelte: a Szovjetunió új külpolitikai filozófiája és
konstruktív fellépése nyomán jelentős és kedvező előjelű változások
indultak meg a nemzetközi kapcsolatokban. A nemzetközi viszonyok
javulása számunkra rendkívül fontos, hazai tennivalóink elvégzéséhez
szükséges, sőt nélkülözhetetlen külső tényező és feltétel. Az új
szovjet külpolitikai gondolkodás segíti a magyar érdekek szélesebb
körű érvényesítését. Rámutatott: a magyar és a szovjet külpolitikai
törekvések közötti azonosság abban is megnyilvánul, hogy egy minden
korábbinál nagyobb mértékben és szélesebb területen együttműködő
Európa megteremtése érdekében mindkét ország változatlanul
szükségesnek tartja a kontinensünkön szemben álló katonai tömbök
egyidejű felszámolására irányuló erőfeszítések folytatását.
Politikai, katonai szövetségi rendszerünk addig is realitás, olyan
szervezet, amelyben megvan a nyitottság, a fogékonyság a
szövetségesek közötti kapcsolatok és együttműködés korszerűsítésére.
(folyt.köv.)


1989. április 7., péntek 17:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége (2. rész)

- Zavartalanok, jól fejlődnek a magyar-szovjet politikai
kapcsolatok - jelentette ki Iványi Pál, majd rámutatott: magyar
részről nagyra értékeljük, hogy a Szovjetunió az elmúlt időszakban
újabb gyakorlati intézkedéseket tett a területén élő magyar nemzeti
kisebbség helyzetének javítására. Megvan a remény arra, hogy ezeket
a közeljövőben további hasonló intézkedések követik. Partnerünk
jelezte készségét a határ menti területek gazdálkodó szervezetei és
intézményei közötti együttműködés fejlesztésére, az emberi
kapcsolatok ezzel összefüggő bővítésére.

    A továbbiakban utalt arra, hogy a Szovjetunió több mint négy
évtizede legnagyobb külgazdasági partnerünk. Pótolhatatlan
beszerzési forrása volt és marad a magyar gazdaság számára szükséges
energiahordozóknak és nyersanyagoknak. Számos magyar ipari objektum
létesítésében vett részt gépek, berendezések szállításával,
szellemi-műszaki szolgáltatásokkal. A Szovjetunió a legnagyobb
vásárlója feldolgozóipari és élelmiszergazdasági termékeinknek. A
gépipari termékek jelentős hányada kerül a Szovjetunióba.

    A Központi Bizottság titkára elmondta: a magyar-szovjet
áruforgalom csökkenése, KGST-kereskedelmünk növekedésének
megtorpanása is jelzi, hogy a tagországok belső gazdasági problémái
mellett a korszerűtlen együttműködési mechanizmus is gerjesztője a
nem kívánatos dezintegrációs jelenségeknek és folyamatoknak. Az
együttműködési mechanizmusból eredő fékező hatás mérséklése,
ellensúlyozása érdekében magyar részről már hosszabb ideje
szorgalmazzuk az önálló vállalatok együttműködésére épülő
mikrointegrációs kapcsolatok fejlesztését.

    A továbbiakban az új vállalati együttműködési formák
elterjedéséről, eredményeiről szólva megállapította: több mint 250
magyar szervezet alakított ki közvetlen kapcsolatot szovjet
partnerekkel; együttműködés jött létre számos szovjet
tagköztársasággal; 13 vegyesvállalat működik, s a közeljövőben
várhatóan további közös cégek kezdik meg tevékenységüket.
Hozzátette: összességében azonban az új együttműködési formák még
nem képviselnek számottevő volument, arányuk a teljes magyar-szovj
et áruforgalmon belül alig éri el az 1 százalékot. Rámutatott:
minden korábbinál sürgetőbben vetődik fel a szocialista gazdasági
integráció, az együttműködési mechanizmus gyökeres átalakításának
igénye. Az együttműködésben nagyságrendileg nagyobb teret kell
biztosítani a vállalatoknak, az áru- és pénzviszonyok
érvényesülésének. Az 1991-95. évi együttműködés már ennek az elvnek
a figyelembe vételével alakul ki. (folyt.köv.)


1989. április 7., péntek 17:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége (3. rész)

A szocialista országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatainkról, a
KGST-együttműködés távlatairól szólva kijelentette: a jövőben - a
tagországok eltérő helyzetét figyelembe véve - a KGST-ben
differenciált, nem valamennyi tagországra kiterjedő új
együttműködési megoldásokra kell törekedni. Arra van szükség, hogy a
gazdasági együttműködést az érdekelt országok két- vagy háromoldalú
alapon fejlesszék. Elengedhetetlen a közgazdasági eszközrendszer
alapvető korszerűsítése, az áru-, pénzviszonyok szélesebb körű
alkalmazása. A hangsúlyt itt is az érdekelt országok közötti közös
nevező megtalálására kell helyezni - hangsúlyozta a KB titkára.
Hozzátette: nem mondhatunk le arról, hogy a gazdasági együttműködés
a jövőben a világpiacon érvényesülő értékrend, a gazdasági
hatékonysági kritériumok figyelembe vételével fejlődjék. A KGST
együttműködési rendszerének továbbfejlesztésében egyre nagyobb
szerepe lesz annak, hogy milyen ütemben halad az egyes tagországok
belföldi gazdaságirányítási rendszerének korszerűsítése.

    Hazánk, mint távlati célkitűzéssel, egyetért a termelési
tényezők KGST-méretű szabad mozgásának megteremtésével. Ennek
azonban számos, ma még hiányzó előfeltétele van, amelyeket pusztán
elhatározásokkal, központi intézkedésekkel, deklarációkkal nem lehet
helyettesíteni. Az érdekelt országok közötti együttműködésben a
piaci viszonyok kibontatoztatásához mindenekelőtt a belső, nemzeti
piacokat kell megteremteni. Iványi Pál tájékoztatta a testületet
arról is, hogy a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokban a kétoldalú
együttműködési mechanizmus radikálisabb változtatásának lehetőségeit
is vizsgálják. A belső műhelymunka eredményei, következtetései a
közeljövőben napvilágot látnak.

    Végezetül kifejezte azt a meggyőződését, hogy az MSZBT-nek a
továbbiakban is fontos szerepe lesz a magyar-szovjet kapcsolatok
ápolásában, tagcsoportjai hasznosan járulhatnak hozzá a
mikrointegrációs folyamat erősítéséhez, a közvetlen gazdasági
kapcsolatok kiépítéséhez, új partnerek felkutatásához.

    Az előadói beszédhez kapcsolódó felszólalások példákat soroltak
a magyar és a szovjet főiskolák, egyetemek, kutatóhelyek közötti
konkrét együttműködésre. Sor került az utóbbi időben többek között a
különböző szakterületi tematikák, tantárgyi programok, szakkönyvek,
kiadványok, műszaki-tudományos információk cseréjére, oktatók
hosszabb, rövidebb idejű tanulmányútjaira egymás intézményeiben.
Elhangzott az is, hogy a gazdasági kapcsolatokat még mindig számos
bürokratikus előírás gátolja, amelynek felszámolása elősegítené az
árucsereforgalom növekedését. (folyt.köv.)


1989. április 7., péntek 17:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége (4. rész)

Bíró Gyula főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az MSZBT
működési elveinek korszerűsítését körvonalazó javaslathoz. Az
előterjesztés leszögezi: a széles társadalmi bázison működő
politikai tömegmozgalom alapvető feladata továbbra is a hiteles,
pontos tájékoztatás a Szovjetunióról, a szovjet emberek életéről,
munkájáról, a gazdaság és kultúra eredményeiről, az átalakítás, az
új politikai gondolkodásmód jegyében zajló folyamatokról, annak a
munkának a bemutatása, amelyet a Szovjetunió, a szocialista közösség
országai kifejtenek a béke megóvásáért, Európa és a világ népei
biztonságáért. Széles körű tevékenységet folytat a társaság annak
érdekében, hogy a mai magyar valóságot, céljainkat,
reformtörekvéseinket minél többen megismerjék a Szovjetunióban is.
Az MSZBT társadalmi célnak az önálló, demokratikus, szocialista
Magyarország megvalósítását tekinti, amelyet a politikai pluralizmus
jegyében működő, a hatalom gyakorlásában munkamegosztást
kezdeményező MSZMP irányításával tart elérhetőnek. Ennek érdekében
kész együttműködni mindazon pártokkal, szervezetekkel, mozgalmakkal,
amelyek a Szovjetunióval való együttműködést elengedhetetlennek
tartják, s hazafias, internacionalista politikai mozgalomként
ismerik el a társaságot.

    A főtitkár kijelentette: az MSZBT továbbra is alapvető
társadalmi célnak tekinti a szocialista Magyarország megteremtésében
való aktív közreműködést. A politikai pluralizmus, a
többpártrendszer, a magyar külpolitikai törekvések más kormányok és
népek részéről való kedvező fogadtatása jó előfeltételt teremt a
korábban már működő baráti társaságok újjáéledésére, illetve újabbak
alakulására. Nem kerülhető meg az a kérdés sem: a társaság politikai
tömegmozgalomként dolgozzon-e tovább vagy társadalmi szervezetté
fejlődve végezze munkáját - hívta fel a figyelmet. Utalt arra: van,
aki tömegszervezetté merevítené a barátsági mozgalmat, s találkozni
lehet olyan vélekedéssel is, hogy a laza kötődés a mozgalom
erősségét is bizonyítja. Ugyanakkor előny - mutatott rá, hogy a
társaság működését nem kötik meg bürokratikus szervezési elemek. Az
ügyvezető elnökség nevében javasolta a testületnek, hogy a baráti
társaság a jövőben is politikai tömegmozgalomként működjön. Bíró
Gyula a továbbiakban szólt arról is, hogy az új, az érdekazonosság
vagy azonos politikai meggyőződés alapján létrejött szerveződések is
fontosnak tartják, hogy a velük együttműködni akarók aktívabb része
szervezetileg is kötődjék, legyen egyéni tagja az adott mozgalomnak.
Ezért született meg az a javaslat, hogy az MSZBT teremtse meg az
egyéni tagság lehetőségét, elsősorban, de nem kizárólagosan a
kollektív tagcsoportok keretében. (folyt.köv.)


1989. április 7., péntek 18:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége (5. rész)

Kezdeményezés született arra is, hogy hozzák létre az MSZBT megyei,
városi, budapesti, kerületi, illetve budapesti intézményi
bizottságait. Felvetődött az az igény is, hogy a társaság küldjön
képviselőket a tanácsokba és az Országgyűlésbe.

    Az előterjesztés felett kialakult élénk vitában tizen mondták el
véleményüket. Többen sürgették annak megvizsgálását, hogyan lehet
megteremteni a megújulás gazdasági feltételeit. Javaslatként
hangzott el a tagdíjfizetés bevezetése, vállalkozási formák -
például utazási iroda - létrehozása. Drámai szavak kíséretében
vetődött fel: sürgető feladat a mai társadalmi, politikai
viszonyoknak megfelelő barátsági mozgalom kialakítása. Jelenlegi
formájában, működésében ugyanis a közvélemény számára már nem
fogadható el, s ezzel számolni kell. Rámutattak arra is, hogy a
magyar-szovjet kapcsolatok nélkül Magyarország jövője
elképzelhetetlen. Ugyanakkor kijelentették: az MSZBT nem gyengül,
hanem erősödik, ha a mozgalomban a társadalom egésze jelen van,
politikai nézetek szerint is jobban tagolódik, s felismerhetőbbé
teszi azt, hogy a magyar-szovjet együttműködés az egész nép ügye.
Felhívták a figyelmet arra a jelenségre is, hogy a társadalomban
mintha csökkent volna a barátsági mozgalom presztizse, népszerűsége.

    A tanácskozáson szóba került: szükséges az MSZBT 1991-re
tervezett országos értekezletének mielőbbi összehívása. A testület
úgy határozott, hogy legközelebbi, júniusi ülésén dönt az
időpontról. (MTI)


1989. április 7., péntek 18:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

" - Erdélyiné, Gyula, 62-514: Szeretném, amennyiben más néző kérésével ís egyezne kérésem, a Ki fizeti a révészt c. TV-sorozatot szíveskedjenek megismételni. - 848-441: Nem birom már ki az adás végéig, köszönteni szeretném a Törőcsik művésznőt, akinek hódolója vagyok. Én egy idősebb nagymama vagyok de csodálom őt, még ebben a régi filmjében is. hogy szólnia sem kell, csak a nézésével. Csodálatos. Szeretném Őt köszönteni. - A folyton folyvást c. műsort ne részletekben adják le, hanem egész filmeket adják le. Pl. úgy mint a Gregory Peck sorozatot. Miért éjjelre kerülnek a jó filmek. Aki reggel kel, az nem tudja megnézni."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD