|
|
|
|
Brüsszel: magyarok és az európai Art Deco (1.rész)
|
Brüsszel, 1989. március 15. (MTI-Panoráma) - A formájában kissé bumfordi, ám egyszerűségében mégis megkapó karosszék karfája piros, huzata szürke, s a beleszőtt minta a magyar népmesék kacsalábon forgó várát idézi. Igaz, csak afféle őrbódé-vár, egy kapuval és négy ablakkal, fölötte bonyolult ornamentikával, amely mintha valami különösen cirádás nemesi címerről érkezett volna. Kozma József alkotása a budapesti Iparművészeti Múzeumból jutott Brüsszelbe, a Palais des Beaux Arts egyik csarnokába, ahol március elején nyílt meg az ,,Art Deco Európában,, című kiállítás. A szék így puszta jelenlétével is érzékelteti, hogy mi magyarok is részt vettünk ennek a dekoratív és sokarcú művészeti irányzatnak tobzódásaiban és tévelygéseiben.
A brüsszeli kiállítás rendezői, óvatosan, alcímet is biggyesztették díszes katalógusukra, amely mind a 276 ( ) kiállított tárgy - váza, plakát, hímzés, bútor, kisplasztika, ékszer, térplasztika, tapéta, szőnyeg, lámpa, kerámia, stb. - fotóját tartalmazza. ,,Dekoratív irányzatok az alkalmazott művészetekben 1925 körül,, - így hangzik az alcím, frappánsan érzékeltetve, hogy az Art Deco fogalma mindmáig viták tárgya. Nálunk inkább a szecesszió fogalomköre tapad hozzá, ha nem is mindenben azonos vele. A katalógus tanulmányai pedig - köztük a kiállítás rendezésében magyar részről részt vett Kiss Éváé a magyar Art Deco keletkezéséről és forrásairól - még inkább érzékeltetik, hogy az 1925-ös nagy párizsi kiállítással apoteózisához ért, aztán pedig a modernizmus rohamai nyomán gyorsan háttérbe szorult stílus olyan sokfelől jött hatásokat ötvözött és olyan sokfelé ágazott el, hogy pontos meghatározása mindmáig viták tárgya. De talán éppen ezzel magyarázható, hogy reneszánsza, amely fél évszázaddal e párizsi csúcs után kezdődött, azóta is tart, egyre több kiállítás idézi-sorakoztatja fel a szemnek kétségkívül tetszetős, csábítóan színes és csábítóan csábító alkotásait. Így nem csoda, hogy a brüsszeli szépművészeti palota, fennállásának idei hatvanadik évfordulójára készülvén, ehhez a témához fordult, de eredeti megközelítéssel. Nem belga, hanem - mintegy Brüsszel, az ,,európai főváros,, hivatásából következően - európai keresztmetszetet kívánt nyújtani erről a rafinált - sokak szerint dekadens -, a múlt és a gyönyörök, ugyanakkor más ágaiban, az egzotikus, illetve a népi-folklorisztikus források felé forduló formaművészetről, annak is elsősorban alkalmazott, iparművészeti részéről. (folyt.)
1989. március 15., szerda 11:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
" - Erdélyiné, Gyula, 62-514: Szeretném, amennyiben más néző kérésével ís egyezne kérésem, a Ki fizeti a révészt c. TV-sorozatot szíveskedjenek megismételni.
- 848-441: Nem birom már ki az adás végéig, köszönteni szeretném a Törőcsik művésznőt, akinek hódolója vagyok. Én egy idősebb nagymama vagyok de csodálom őt, még ebben a régi filmjében is. hogy szólnia sem kell, csak a nézésével. Csodálatos. Szeretném Őt köszönteni.
- A folyton folyvást c. műsort ne részletekben adják le, hanem egész filmeket adják le. Pl. úgy mint a Gregory Peck sorozatot. Miért éjjelre kerülnek a jó filmek. Aki reggel kel, az nem tudja megnézni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|