Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 04.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Panoráma

"Magyarországon a független közvéleménykutatók által végzett felmérés azt mutatta ki, hogy az emberek 35 százaléka szavazna továbbra is az MSZMP-re, 51 százalékát a szavazatoknak a függetlenek kapnák. Szenté Péter pontosan azt hangsúlyozta ebben, hogy ez az 51 százalék erősen megoszlana a különböző új szerveződések között, és ha például Magyarországon egy angol típusú választási rendszer lenne érvényben, akkor az MSZMP változatlanul kormányt alakíthatna."

Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (1. rész)

1989. március 8., szerda - Szerdán délelőtt 10 órakor megkezdte munkáját az Országgyűlés márciusi ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak az MSZMP vezető tisztségviselői, a kormány tagjai, s a páholyokban foglaltak helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői.

Az elnöklő Horváth Lajos elsőként a nemzetközi Nőnap alkalmából
köszöntötte a törvényhozó testület hölgytagjait. Ezután Stadinger
Istvánnak, az Országgyűlés elnökének adta meg a szót. A házelnök
bejelentette lemondási szándékát, s felolvasta az indokait ismertető
leköszönő levelet.

    ,,Tisztelt Országgyűlés


    Az Országgyűlés megtisztelt bizalmával: az elmúlt évben elnökévé
választott. Most a tisztelt Országgyűléshez fordulok, hogy
lemondásomat fogadja el, s e tisztségemből mentsem fel. Az
Országgyűlésben is tükröződnek az élet szinte minden területét
érintő, és gyorsuló ütemben végbemenő folyamatok. Az Országgyűlés
egyre fontosabbá válik, és munkájának megszervezése során új
feladatokat kell ellátni, nem egyszer feszült viszonyok között.
Ehhez az Országgyűlés elnökeként szerzett tapasztalataim alapján
állíthatom: fiatalabb képviselőre lenne szükség. Én 63. évemben
járok, s 47 éve dolgozom. Ismételten kérem a tisztelt Országgyűlést,
hogy lemondásomat tudomásul venni, a felmentést megadni
szíveskedjék.,,

    A levélhez hozzáfűzte: - Aki vezető, közéleti szerepet vállal,
annak számolni kell kritikával, sőt a kritikánál erősebb jelzőkkel
és minősítésekkel is. Ezt természetesen tudtam, amikor elvállaltam
az elnöki tisztet. Viszont ez nem jelenti azt, hogy nincs
tűréshatár. Én eljutottam ide. Azonban ez csak másodlagos, mert
lemondásom első okát a levelem tartalmazza. Az Országgyűlésnek
fiatalabb, esetleg kevésbé harsány természetű ember hasznosabb lenne
az elnöki székben.

    Határozathozatal következett: az Országgyűlés 275 egyetértő és
26 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett tudomásul vette
Stadinger István lemondását, s az Országgyűlés elnöki tisztsége alól
felmentette. (folyt. köv.)


1989. március 8., szerda 11:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (2. rész)

Horváth Lajos megköszönte Stadinger István eddigi tevékenységét,
és képviselői munkájához további sok sikert és jó egészséget kívánt.

    Ezt követően bejelentette, hogy a házszabály értelmében az
Országgyűlés a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára
megválasztott jelölő bizottság indítványa alapján titkos szavazással
választja meg a ház elnökét.

    A jelölő bizottságra Huszár István, a Hazafias Népfront Országos
Tanácsának főtitkára tett javaslatot. Elmondotta: a jelölő bizottság
elnökét ő maga ajánlja, ezen kívül minden megyei képviselőcsoport
jelöl egy tagot a bizottságba, s hogy a testület méginkább
reprezentálja az Országgyűlés összetételét, az országos listán
megválasztott képviselők közül négyet bevonnak a jelölő bizottságba.

    Az Országgyűlés a Hazafias Népfront Országos Tanácsának
javaslatát egyhangúlag elfogadta, azzal, hogy a bizottság még az
ülésszak első napján munkához lát.

    Ezután Horváth Lajos megemlékezett Miskó Istvánról, Bács-Kiskun
megye 6. számú választókerületének képviselőjéről, aki február 1-jén
- mint mondotta: tragikus körülmények között - elhunyt. Az
Országgyűlés tagjai felállással adóztak képviselőtársuk emlékének.

    A levezető elnök bejelentette, hogy Újvári Sándor (Zala m., 7.
vk.), Apró Antal (Csongrád m., 1. vk.), Gajdos Ferenc (Budapest, 43.
vk.), Cservenka Ferencné (Pest m., 4. vk.), Molnár Frigyes
(Bács-Kiskun m., 3. vk.) és Losonczi Pál (országos lista)
benyújtotta lemondását képviselői mandátumáról.

    Az Országgyűlés a lemondásokat 336 igenlő szavazattal és 2
tartózkodással tudomásul vette, és az országos választási elnökség
javaslata alapján a Zala megyei 7. választókerületben megüresedett
képviselői helyre Ördög Ferenc, eddigi pótképviselőt egyhangúlag
igazolta.

    Az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az 1988.
december 8-án bemutatott jelentésének megtételétől az 1989. március
8-án megnyitott új ülésszak közötti időben alkotott törvényerejű
rendeletéről szóló jelentését egyhangúlag tudomásul vette. (folyt.
köv.)


1989. március 8., szerda 12:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (4. rész) Szentágothai János akadémikus, az MTA tudományos tanácsadója ---- --------------

javasolta, hogy a zsúfolt program ellenére tűzzék napirendre a
bős-nagymarosi vizierőmű kérdését. Érvelése szerint az elmúlt
időszakban bebizonyosodott, hogy a kormány nem tudja teljesíteni azt
az igéretét, miszerint a csúcsrajáratást csak akkor indítják meg, ha
a szükséges környezetvédelmi feltételeket megteremtették.
Kifogásolta, hogy a képviselők még mindig nem láttak tételes, a
kiadásokat visszamenőleg összegző, s a kihatásokat is bemutató
költségvetést.

    Az elnöklő Horváth Lajos - mielőtt újabb felszólalónak megadta
volna a szót - felhívta a figyelmet arra, hogy ez a kérdés önálló
indítványként szerepel, így tehát az ügyben annak tárgyalásakor kell
dönteni.


    Takács Imréné (Csongrád megye, 4. vk.), a Szegedi Textilművek
    -------------
MSZMP-bizottságának titkára kérte, hogy szavazzanak arról:
megvitassák-e a sztrájktörvényt. Tapasztalatai szerint ugyanis a
jogszabálytervezetet éppen azokkal - például a nagyüzemi
munkássággal - nem tárgyalták meg, akiknek érdekében be szeretnék
vezetni.


    Ezután szót kért Németh Miklós. A miniszterelnök emlékeztetett
     -------------
arra, hogy a kormány egyik januári ülésén úgy döntött: minden
parlamenti ülés előtt összegzi az előterjesztett napirendek
vitájával kapcsolatos tapasztalatokat, igyekszik beépíteni
előterjesztésébe az elhangzottakat, és kialakítani azt a lehetséges
kompromisszumos álláspontot, amely a közmegegyezést lehetővé teszi.
Így tettek a legutóbbi minisztertanácsi ülésen is. A sztrájkjoggal
és a Munka Törvénykönyvével kapcsolatban csatlakozott Horváth Lajos
alelnök javaslatához: hallgassák meg a képviselők Halmos Csaba
államtitkárt, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét, aki a
kormány nevében beterjeszti a javaslatot. A szóbeli kiegészítésből
kiderül majd, hogy a kormány módosította álláspontját, ami az írásos
dokumentumokban természetesen még nem szerepelhet.

    A bős-nagymarosi beruházással kapcsolatban elmondta: a kormány
úgy döntött, hogy folyamatosan vizsgálja a beruházás költségvetését,
menetét, és erről rendszeresen tájékoztatni fogja az Országgyűlést.
Németh Miklós bejelentette továbbá: a Minisztertanács kész
megvizsgálni a bős-nagymarosi beruházásról tartandó népszavazás
lehetőségét. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 13:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (5. rész)

A kormány tanulmányozza a népszavazás előkészítésének feltételeit,
lehetséges módját, nemzetközi és egyéb összefüggését. A vizsgálat
eredményét a parlament májusi vagy júniusi ülésszaka elé
terjesztik úgy, hogy addigra a népszavazásról szóló általános
törvénytervezet is - a társadalmi vita tapasztalatai után -
elkészül, s a képviselők elé kerül. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 13:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (6. rész) A napirendre tett indítvány vitájában szót kért Szigethy Dezső (Győr- Sopron m. 14. vk). Király Zoltán

---------------
hozzászólására reagálva a jogi bizottság nevében felhívta
képviselőtársai figyelmét arra, hogy a törvénytervezet végleges
szövegezése nem azonos azzal, amit a képviselők korábban kézhez
vettek. A bizottság előterjesztett javaslatait a kormány nevében
Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke
időközben maradéktalanul elfogadta. Emlékeztetett továbbá arra, hogy
az előterjesztést öt parlamenti bizottság is megtárgyalta, s egyik
sem indítványozta annak elhalasztását. Kérte a törvényhozókat,
indulatoktól mentesen tárgyalják meg a javaslatot, és a vita alapján
hozzák meg döntésüket a törvénytervezet sorsáról.

    Avar István ( Bp. 17. vk.) a kormányfő felszólalására
    -------------
reagálva úgy vélte: ,,nem szabad még egy rossz politikai lépést
elkövetni azzal, hogy a Parlament nem tűzi napirendjére
Bős-Nagymaros ügyét, annak bármilyen formájában,,. Németh Miklós
javaslatát elfogadhatónak ítélte a képviselő, de ennek feltételéül
szabta, hogy a kormány beszámolójáig függesszék fel az
építkezéseket.

    A sztrájktörvény-tervezet tárgyalása körül kialakult
nézeteltérések kapcsán a soros elnök ismételten leszögezte: a
házszabályok szerint a most elhangzott észrevételeket e
törvényjavaslat általános vitájában kell előterjeszteniük a
képviselőknek. Az Országgyűlés akkor úgy is dönthet, hogy a
tervezetet nem bocsátja részletes vitára, így a törvényjavaslat
ügyében nem hoz határozatot. Ezután határozathozatalra bocsátotta a
napirendi javaslatot. A szavazást Kovács Károly (Bp. 40. vk.)
     -------------
ügyrendi felvetése szakította meg. A képviselő - bár egyetértett a
beterjesztett napirenddel - kifogásolta: az időközben érkezett
képviselői indítványok nem kaptak helyet a programban.

    Horváth Lajos áthidaló megoldásként azt javasolta, hogy az
önálló indítványok tárgyalásának kérdéséről is a napirend
megállapításának részeként határozzon a Ház.

(folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 15:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (7. rész) Az ismételten elrendelt szavazást ezúttal dr. Horváth Jenő -----------------

(Bp. 1. vk.) szakította félbe. A jogban járatos képviselő - az ülés
elnökével egyetértve - az ügyrendnek azt a bekezdését idézte, amely
kimondja, hogy ha a kormány vagy az Elnöki Tanács, esetleg valamely
bizottság valamelyik témának a napirendre tűzését javasolja, akkor
azt meg kell tárgyalni. Az érdemi döntés már más lapra tartozik. Nem
értett egyet viszont az önálló indítványok együttes kezelésével. Ezek
felett nem lehet sommásan szavazni - mutatott rá. Az előírás szerint
minden önálló indítványt fel kell vezetni, azokkal kapcsolatban a
Parlament elnökének állást kell foglalnia. Az Országgyűlés pedig
vita nélkül szavaz az egyes indítványok napirendre tűzése tárgyában.
Dr. Horváth Jenő javasolta e szabály betartását.

    A törvényhozó testület az elhangzottak szellemében 337
szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta a napirendre tett
indítványt.

    Horváth Lajos ezután javasolta, hogy az 1848-49-es forradalomról
és szabadságharcról március 14-én ünnepi ülésen emlékezzék meg az
Országgyűlés, s helyezzenek el koszorút Kossuth Lajos szobránál. Az
indítványt egy ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett elfogadták
a képviselők.

    Az interpellációk és a kérdések igen nagy száma miatt az ülés
elnöke azt javasolta, hogy az első két munkanapot este 7, a harmadik
ülésnapot pedig este 6 óráig tartsák. Ajánlotta: amennyiben az
ülésszak három nap alatt sem fejeződne be, március 22-én folytassák
a munkát. Az Országgyűlés nyolc ellenszavazattal, egy tartózkodás
mellett elfogadta ezt az ügyrendi javaslatot is.

    A törvényhozó testület ezután a képviselői önálló indítványok
napirendre tűzéséről határozott.
    Elsőként Kőrös Gáspárnak (Bács-Kiskun m. 4.vk.) azon
     ---------------
indítványáról határoztak, hogy az Országgyűlés 1989-ben komplex
módon tárgyalja meg a lakosság életszínvonalának és
életkörülményeinek helyzetét, annak alakulását. Az indítványt -
amellyel a Minisztertanács elnöke is egyetértett - a Parlament
egyhangúlag elfogadta.
    Polgárdi József (Pest m. 17.vk) képviselő azt indítványozta, hogy
    ---------------
a Legfelsőbb Állami Számvevőszék jogállásáról, szervezetéről,
működéséről készüljön egy koncepció-gyűjtemény, s a számvevőszék
létrehozásáról szóló törvényjavaslatot még az új alkotmány
elfogadása előtt tüzze napirendre az Országgyűlés. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 15:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (8. rész) Az ülésszak elnöke elfogadásra ajánlotta az indítványt.

Az erről szóló szavazás előtt szót kapott
Varga Imre (országos lista), aki a munka gördülékenysége
-----------
érdekében azt ajánlotta: az elhúzódó szektoronkénti voksolás helyett
az igenlő szavazatokat csak akkor számolják össze, ha a többség nem
nyilvánvaló. Bár az Országgyűlés az elnök megállapítása szerint
,,közfelkiáltással,, egyetértett az egyszerűsítéssel, Biacs Péter
     ------------
Bp. 3. vk.) azt kérte, hogy a törvényhozó testület tartsa be saját
házszabályait.

    ,,Kényelmességi okokból az Országgyűlés nem teheti meg még egy
ülésszakra sem, hogy a saját maga által hozott rendelkezéseket
felfüggessze.,,
    Antal Imre (Pest m. 19. vk.) az érdemi munkát hátráltató
    ----------
vita megoldására azt indítványozta: üljön össze a jogi bizottság, s
tegyen javaslatot az Országgyűlésnek az ügyrendre vonatkozóan.
Horváth Lajos azonban rámutatott, hogy ez a kérdés nem a jogi, hanem
az ügyrendi bizottság kompetenciájába tartozik. Egyben felkérte az
ügyrendi bizottság elnökét, Korom Mihályt, hasznosítsák az
elhangzott javaslatokat.

    E kitérő után folytatódott az egyéni indítványok tárgyalása.
Polgárdi József indítványát többségi szavazattal fogadta el az
Országgyűlés.

    Ezután - több képviselő előterjesztése alapján - a gyülekezésről
szóló 1989. évi III. törvény módosítására vonatkozó indítvány
sorsáról döntött az Országgyűlés. Horváth Lajos javasolta, hogy azt
még a mostani ülésszakon tűzzék napirendre. A törvénymódosító
indítványt előterjesztő képviselők közül Dauda Sándor (Bp. 45.vk.)
     -------------
szót kért, s újabb módosítást jelentett be korábban beterjesztett
módosítására. Horváth Lajos felhívta a képviselő figyelmét, hogy a
házszabályok értelmében a most előadott indítványt nyolc nappal az
ülés előtt be kellett volna nyújtani. Így az Országgyűlés az
eredetileg beterjesztett indítványról döntött. Többségi szavazattal,
három tartózkodás mellett egyetértett napirendre tűzésével. (folyt.
köv.)


1989. március 8., szerda 15:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (9. rész)

Bubla Gyula (Budapest 3. vk.), a Ganz Villamossági Művek
-----------
központi forgácsoló gyáregységének vezetője több képviselőtársával
együtt nyújtott be javaslatot, hogy az Országgyűlés vizsgálja felül
az 1988 októberi ülésszakon hozott a bős-nagymarosi vízlépcső
beruházással kapcsolatos határozatát. A soros elnök elmondta, hogy
az Országgyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottsága a téma napirendre
tűzésével nem ért egyet, s kérte a képviselőket: az Országgyűlés az
indítványt ne fogadja el, a témát most ne tűzze napirendre.

    Bubla Gyula szót kért. Elmondta, hogy eredeti szándéka szerint a
társadalom ellenérzéseit kívánta volna tolmácsolni az októberi
parlamenti döntéssel kapcsolatban. Indokoltnak tartotta az építkezés
8-10 évre szóló elhalasztását. Egyetértett azonban azzal a
kompromisszummal, hogy bízzanak meg szakértői csoportokat újabb
tudományos vélemények, tanulmányok kidolgozásával, s májusban
felkészültebben vitassák meg a képviselők a beruházás sorsát. Az
indítvány második részét azonban - némileg módosítva - fenntartotta:
kérte, hogy a nagymarosi gát alapozási munkálatainak folytatásával a
vizsgálat lezárásáig, a parlamenti döntésig ne okozzanak
helyrehozhatatlan kárt az ökológiai egyensúlyban. Elmondta még, hogy
az indítványt aláírásukkal támogató képviselők: Berdár Béla, Bognár
József, Börcsök Dezső, Gregor Péter, Gágyor Pál, Horn Péter, Juhász
Mihály, Huszár István, Nagyiványi András, Szabó Kálmán, Tóth János
és Morvay László.

    Szavazás következett: az Országgyűlés négy ellenszavazat és 36
tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a bős-nagymarosi beruházással
kapcsolatos kormánytájékoztatót ezen az ülésszakon nem tűzi
napirendre. (A szavazás után kisebb vita alakult ki arról, hogy
májusban vagy júniusban tárgyalja-e a T. Ház a témát. Németh Miklós
is szót kért, s emlékeztetett: ő május-júniusról beszélt, mert azt
tartja célszerűnek, hogy a kérdés a népszavazásról szóló törvény
tervezetével együtt kerüljön napirendre, az utóbbit pedig hiba lenne
társadalmi vita nélkül törvényerőre emelni.)

    Bubla Gyula ismét szót kért, s felhívta a figyelmet a
kompromisszumos javaslatnak az alapozási munkálatok elhalasztását
indítványozó részére. Németh Miklós erre azzal reagált: az
elhangzottakat figyelembe veszik a vizsgálatok, az elemzések során.
(folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 15:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (10. rész)

Ezt követően az elnök bejelentette, hogy az ülés megkezdése
előtt hét nappal Szirtesné dr. Tomsits Erika (Bp. 22.vk.) egyéni
     -----------------------------

inditványt nyújtott be. A házszabályok azt írják elő, hogy az önálló
indítványokat - indokolt esetben - az ülést megelőzően nyolc nappal
be lehet nyújtani. Ezt a határidőt a képviselő nem tartotta be.
Ennek ellenére az elnök haladéktalanul kiküldte az indítványt a
képviselőtársaknak, de nem maradt elegendő idő kellő
tanulmányozására. Ezért - Szirtesné dr. Tomsits Erika egyetértésével -
az indítvány napirendre tűzéséről az Országgyűlés március 22-ei
ülésén döntenek. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 15:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (11. rész)

Ezután - az elfogadott napirendnek megfelelően - dr. Kulcsár
Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő az Alkotmány
szabályozási elveit. Bevezetőben vázolta a hazai alkotmányozás sok
évszázados történeti hátterét, társadalmi, politikai körülményeit,
az alaptörvény megalkotásának erkölcsi, szokásjogbeli indíttatásait.
Majd rámutatott: az országban a társadalom történetileg kialakult
politikai kultúrájának összetevői, sajátos vonásai különösen
jelentősek, s írott, kifejezetten jogi dokumentumként megfogalmazott
alkotmány készítésénél annál is inkább figyelni kell rájuk, mert
később az alkotmány megvalósulását befolyásoló társadalmi környezet
részeként az alkotmány működésére amúgy is hatással vannak.

    - Nagy körültekintéssel kell tehát elemezni a lehetséges célokat
és megoldásokat - folytatta. Van már történeti példánk arra, mik a
következményei az ország múltjától, viszonyaitól idegen struktúrák
és megoldások átvételének. Ez nem ismételhető meg még egyszer. Meg
kell találni azokat az eszközöket, amelyek lehetetlenné teszik a
magyar társadalomfejlődés múltjától és jövőbe mutató tendenciáitól
idegen, mesterséges, éppen ezért működése során sok diszfunkcionális
következménnyel járó jogi konstrukció kialakítását, úgy azonban,
hogy ez a munka és terméke ne ragadjon le az adott helyzet konkrét
problémáihoz, s napi megoldásokhoz.

    Ez a veszély valóságos, s hadd tegyem hozzá, minden időben
történt alkotmányozás esetében is az volt. Szembe kellett nézni vele
a legidőtállóbbnak bizonyult alkotmány, az amerikai alkotmány
készítése során is.

    Amidőn az amerikai alkotmányt előkészítő delegátusok
Philadelphiában összeültek, a problémát úgy vélték megoldani, hogy
gondoskodtak róla, a viták szigorú titokban folyjanak. Ha nem
szivárog ki, hogy az egyes delegátusok mit mondanak, akkor talán
elkerülhető - vélték - a delegátusok otthoni viszonyaihoz,
környezetéhez kapcsolódó, napi érdekek hatása az alkotmányra. Ennek
ellenére mégis azt mondotta az egyik résztvevő a vitákról, hogy
,,alig kelt ki a csibe a tojásból, máris mindenki le akart fosztani
róla egy tollat.,, A mi esetünkben fordított folyamat is észlelhető:
nem csak kopasztjuk a ,,csirkét,,, hanem egyúttal ,,öltöztetjük,,
is. Sok szép elvet, külhonból ismert megoldást kívánnánk rá, nem
ritkán egymáshoz nem illőeket, a koherenciára a tekintet nélkül.
Ezek a kívánságok nálunk is többnyire a napi politikai törekvésekhez
kapcsolódnak, éspedig nem ritkán gyanakvástól, félelemtől
indíttatva. Tettenérhető ez a félelem és társadalmi összefüggései
is. (folyt. köv.)


1989. március 8., szerda 15:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (12. rész)

Egyrészt a félelem attól, hogy az Alkotmány bizonytalanul
megfogalmazott, esetleg utópikus képben éltet tovább egy a múlthoz
tapadt társadalomképet, a Szovjetunióban a harmincas évekre
kialakult és nálunk az 1948-1949-es évek fordulójától kezdődően
átvett szocializmusmodellt, illetőleg a félelem attól, hogy az
Alkotmányban rögzítendő politikai rendszer a tekintélyuralmi
politikai rendszer lebontódásának egy kezdeti, átmeneti szakaszán
megmerevedik, eltorlaszolva az utat a további fejlődés elől, vagy
éppen utat nyit a meghaladni kívánt politikai rendszer egyes elemei
továbbélésének, esetleg a visszarendeződésnek. Másrészt a félelem
attól, hogy az Alkotmány-különösen a magyar államfejlődés ezeréves
kontinuitásának elismerésével - az alkotmányfejlődés történeti
folyamatosságának biztosításával ,,átlépi,, az 1949-től vagy éppen
az 1945-ös évtől számított évtizedeket, és történeti kontinuitás
címén valamiféle történeti restaurációra törekszik.

    E félelmekhez vezetnek vissza azok a kétségek is, amelyeket
többnyire úgy fogalmaznak meg: vajon alkalmas-e az idő most az
alkotmányozásra? Vajon az átmeneti, szinte naponta átalakuló
viszonyok elég biztonságot adnak-e az alkotmányozóknak ahhoz, hogy
hosszú távra gondolkodjanak? Vajon a napi megoldások kényszere nem
torzítja-e el az alkotmány időtállónak szánt elveit, amelyek mögött
így nagyon is rövid lejáratú megoldások bujnának meg?

    Engedjék meg, hogy ezzel a kérdéssel ezúttal ne foglalkozzak
alaposan, még visszatérhetünk rá, ha szükséges. Csak annyit
mondanék: ismereteim szerint olyan helyzetben, amely nyugodt és nem
feszültségekkel teli, nem ,,átmeneti,, jellegű volt, még aligha
fogalmaztak alkotmányt. Az alkotmányok többnyire egy-egy szituációt
megoldó eszközként is szerepeltek, nem ritkán éppen konszenzust
teremtő eszközként. Elsőrendű nemzeti érdekünk, hogy az
alkotmányozás mint konszezunst teremtő - vagy legalábbis
kialakulását segítő - folyamat olyan alkotmányt hozzon létre, amely
a jövőben a konszenzus fenntartására is képes eszköznek, vagy
legalábbis a folyamatos megegyezést biztosító eszköznek bizonyulna.
A ,,történelmi kiegyezést,, nem csak megelőzheti az alaptörvény
megalkotása, hanem hozzájárulhat megszületéséhez. Feltéve, ha
mindenki kész ebben a rendkívül felelősséggel járó munkában a
felelősségteljes közreműködésre. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 15:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (13. rész)

Furcsa, de végül is megmagyarázható ellentmondás, hogy az
idegen, mesterséges konstrukciók alkotása és a társadalomra való
erőltetése - az alkotmány esetében is - napi vagy rövid lejáratú
viszonyokkal is összefügg, még akkor is, ha ezekből a viszonyokból
kiindulva hosszú távú megfogalmazásra is törekszenek. Ezért is
válnak az ilyen alkotmányok elsősorban politikai deklarációkká,
ezért is túlnyomóak a programjellegű elemek, s ezért is halvány a
jogi karakterük.

    Ezzel is összefügg tehát, hogy az alkotmány jogi jellegét,
éspedig túlnyomó részben biróság előtti hivatkozásul is szolgáló
normajellegét hangsúlyozzuk.

    Az alkotmány jogszabály. Leírtuk, elmondtuk már, de nem
ismételhetjük eléggé. Igaz, nem független a politikai viszonyoktól,
eszméktől, törekvésektől. Nem is lehetséges ez, hiszen a politikai
rendszert érintő, strukturáját, elemeit sok tekintetben formalizáló
szabály, de jogszabály. Politikai tartalmával és hatásával
természtesen politikai dokumentum, de ez a politikai jelleg a jogi
szabályozáson át jut kifejezésre, s ez azt is jelenti: a jog belső
logikáján, racionalitásán keresztül is: hiszen bármennyire is ki van
téve maga az alkotmányozás folyamata is a különböző hatásoknak,
végül is - hosszabb távra is sikersen - nem jelenítheti meg a napi
politikai erőviszonyokat, rövid lejáratú törekvéseket, és ezek
indokául szolgáló eszméket.

    Az alkotmány jogszabály volta és az ebből adódó következmények
segítenek eligazodni egy másik, sokat viatatott kérdésben is: a
társadalmi, gazdasági és politikai rendszer jellege, illetőleg e
jelleg megfogalmazása problémájának megoldásában, a politikai erők,
szervezetek, pártok és az állam viszonyának alkotmányos
megjelenítésében is. Ezek a viták ma még nem fejeződtek be, sőt
nagyon valószínű, hogy a szabályozási elvekről, a tervezett
jogszabályszövegről kialakuló társadalmi méretű vita még sok új
szempontot is hoz majd már meglévők megerősítése vagy elvetése
mellett. Ezúttal és egyetlen szemponttal én is inkább
továbbfejleszteni szeretném ezt a vitát, mintsem bármilyen módon
lezárni.

    A jogi szabályozás lényeges tulajdonságai, például
koherenciájának szükségessége ugyanis nem elhanyagolható eszközt ad
számunkra ahhoz, hogy egyrészt a politikailag kusza szituációból
fakadó elemekből kiszűrhessük a hosszabb távú folyamatok jeleit, s
így a készülő alaptörvény egyszerre szolgálhassa a napjainkban
szükséges megoldásokat és a jövőbe vezető folyamatokat, s ezzel is
másrészt, meghatározza azokat a megállapításokat, amelyek a
társadalom jellegét illetően az alkotmányba kívánkoznak.(folyt.köv)


1989. március 8., szerda 15:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (14. rész)

A jogi koherencia és a jogi szabályozás más sajátosságai itt
természetesen csak egyik eszközt jelentik, de használható
szempontokat tartalmaznak. Így például: amit társadalmunk
jellegéről, céljairól a normatív szövegben az alkotmánynak
tartalmaznia kell, csak olyan megállapítások, pontosabban alapelvek
lehetnek, amelyeknek jogi tartalmuk van, amelyek jogilag
megfogalmazhatók, amelyek a jog segítségével érvényesíthetők. Nem
könnyű így sem ezt a feladatot megoldani, mégis a ,,A szabályozási
elvek,, már tartalmaznak néhány ilyen alapelvet. Ezek
változtathatók, kiegészíthetők, számuk növelhető és csökkenthető.
Nem bizonyos például, hogy minden a gazdaságot érintő alapelv az
alkotmányba való. Elképzelhető, hogy alkotmányjogi törvény foglalja
össze a ,,gazdasági alkotmányosság,, elveit. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 15:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (15. rész)

Lehetséges, hogy a tulajdonformák esetében csak az úgynevezett
szektorsemlegességet, a gazdaság esetében a vállalkozás szabadságát
és biztonságát kell az alkotmányban rögzíteni. Több javaslat is
eglhangzott már a meghatározandó elvekre vonatkozóan, hadd említsek
csak egyet: szükség van az állam feladatainak valamilyen
körvonalazására a határainkon kívül élő magyarsággal kapcsolatban.
Ez a javaslat valamilyen formában szinte minden vita során, ha
szabad így mondani: politikai vagy pártállásra való tekintet nélkül
felmerült. Nem kívánnék azonban most ezekre az elvekre tett
javaslatokkal foglalkozni. Itt is ellentmondásos a helyzet: vannak
nézetek például, amelyek a lehető legkevesebb ilyen elvet kívánják
az alkotmányba foglalni, ugyanakkor a történeti tapasztalatok
alapján mégis elvárják, hogy az állam alkotmányosan biztosítsa
azokat a lehetőségeket, amelyek például a gazdálkodás területén a
vállalkozási szabadságban, a monopolhelyzetek kialakulásának
tilalmában fejeződnek ki. Sok vita várható még, s mint
hangsúlyoztam, számítunk is viták eredményeire. Egy ugyanis
bizonyos: a konszenzusnak - ha szabad egyáltalán ilyen különbséget
tenni - leginkább ezekben az alkotmányos elvekben kell kialakulni.
Ezek az elvek adják meg az Alkotmány eszmei-politikai karakterét,
ezek lesznek irányadók az alkotmánybíróság előtt folyó eljárásban,
ezek az elvek irányítják az állami tevékenységet. Még egyszer hadd
mondjam: nagyon remélem, hogy a társadalmi vita, akár mostani
szabályozási elvekről, akár a majdani szövegtervezetről alkalmas
lesz arra, hogy széles körű egyetértésre épülhessen az alkotmány e
része. Államszervezeti megoldásokra - a legalapvetőbb építkezési
elveken túl, mint például a hatalmi ágak elválasztása - találhatók
egyformán alkalmazható, jóllehet egymástól jelentősen különböző
variánsok is. Társadalmunk karakterét kifejező, az állami
tevékenységet irányító elvekben azonban konszenzust kell elérni a
lehető legszélesebb mértékben. Inkább kevesebb, de általánosan
elfogadott elvet rögzítsünk az alkotmányban.

    - Nem akarom természetesen azt a látszatot kelteni, hogy az
alkotmány a hazai viszonyokban gyökerező szerves jellegét, a hosszú
távú folyamatokra való építkezés biztosítását, a napi politikai
viszonyokhoz kapcsolódó elemek közötti szelektálást a jogi forma és
tulajdonságai eleve garantálják. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 15:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (16. rész)

Szó sincs erről nagy jelentőségük ellenére sem. De szándékaink
szerint - és ez talán a legfontosabb - az Alkotmány egyrészt
visszaállítja a kontinuitást a magyar állam- és
alkotmányfejlődéssel, a benne kikristályosodott elvekkel, s
integrálódni törekszik az európai alkotmányfejlődés fő vonalába, a
politikai eszméknek és intézményeknek abba az évezredes fejlődésébe,
amely az európaiságot, általánosabban: ma már a civilizáció alapjait
jelenti.

    Mindezekből következően az Alkotmány a jogállam eszméjére épül,
s az olyan alkotmányos állam, amely elismeri és garantálja az emberi
és állampolgári jogokat, megvalósítja a hatalommegosztást,
kialakítja azt az alkotmányos jogokat, tételeket védő rendszert,
amely az alkotmány társadalmi érvényesülését biztosítja.

    ,,A szabályozási elvek,, tehát a korábbi, az 1949-es
alkotmányhoz képest minőségileg más módon közelítik meg az államot;
elválasztják az államot a politikai párttól, úgy rendezik az állam
és az állampolgár viszonyát - szakítva a túlsúlyos államfelfogással
-, hogy az új Alkotmány egyértelműen állampolgár-centrikus legyen.
Az állam nem ,,adományozó,,, gondoskodó, paternalista állam, hanem
,,szolgáltató,, állam; az egyén pedig, polgári létéből eredően az
alapvető személyiségi és politikai szabadságjogok ,,birtokosa,,.
Ezzel a felfogással is illeszkedünk azokhoz a nemzetközi
okmányokhoz, dokumentumokhoz, amelyeket 1976-ban a jogrendszerünk
részévé tettünk. Az alkotmányszerkesztés formanyelvén ezt úgy
fejezzük ki, hogy az alapjogok katalógusa az alkotmányban
előrekerül, első vagy második fejezetnek, de mindenképpen az
államszervezetet szabályozó fejezet elé.

    A párt és az állam elhatárolásának több évtizedes dilemmája,
sikertelensége - az alkotmányos hatalommegosztás rendszerében, mely
ma már a pártok és nem az egypárti politikai rendszer alkotmányos
intézménye - úgy vélem sikeresen megoldható. Kialakulhat a
társadalmi-politikai és az állami szféra kölcsönös ellenőrzöttsége,
más szóval az ellenőrzött, demokratikus hatalomgyakorlás.

    A hatalom megosztásának régi doktrináját - amelyet klasszikus
formájában csupán a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom
elválasztásában és egyensúlyában értelmezünk - négy síkon kell
vizsgálnunk és érvényesítenünk. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 15:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (17. rész)

Az első dimenzió a hatalom, általános politikai értelemben.
Mennyiben van helye ilyen értelmezésnek az alkotmányban? Ha
elfogadjuk, hogy az alkotmány az ország alaptörvénye, hogy csak akkor
teremthet konszenzust vagy egyáltalában egyetértést és együttműködést
a sokféleképpen differenciált érdekek és az ezekből absztrahálódó
politikai felfogásokat, meggyőződéseket ,,hordozó,, társadalmi
rétegek, csoportok és szervezetek között, az emberek között, akik az
,,élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez,, való jogaik
érvényesítésére törekszenek, akkor egyrészt minden politikai erő
számára biztosítani kell a működés lehetőségét, másrészt csak azzal
a feltétellel működhetnek, ha nem sértik mások jogait és
szabadságát. Erre tekintettel azonban a politikai érdekérvényesítést
és hatalomra való törekvést mindenki számára korlátozni kell. A
korlát tehát nem csupán abban a formában állítandó fel, hogy
egyetlen, egyébként bármilyen tiszteletreméltó célok megvalósítására
tételezett politikai párt vagy szervezet sem kaphat privilegizált
helyet az alkotmányban, hanem többről van szó. ,,A szabályozási
elvek,, között található ama megfogalmazás, amely szerint ,,az állam
egyetlen szervezetének, illetve a társadalom egyetlen szervezetének
vagy tagjának a tevékenysége sem irányulhat a hatalom kizárólagos,
illetve erőszakos úton történő megszerezésére vagy birtoklására,,;
nem különben az, hogy ,,ilyen törekvésekkel szemben mindenki
jogosult és egyben köteles fellépni,,, ezt a törekvést fejezi ki.

    Hadd álljak itt meg egy pillanatra. Mióta ,,A szabályozási
elvek,, nyilvánosságra kerültek, többször hallottam már, hogy a
kizárólagos hatalomra való törekvés korlátozása egyrészt elvileg
helytelen, hiszen minden politikai erő végül is erre törekszik,
másrészt ez a korlátozás a gyakorlatban úgy sem működhet, hiszen
koalícióra kötelezne bármilyen uralkodó politikai erőt, akkor is, ha
egyedül is képes lenne kormányozni. Azt hiszem, ez az értelmezés
vaskos félreértést takar. A kizárólagos hatalomra való törekvés
tilalma ugyanis azt jelenti, hogy egyetlen politikai szervezet sem
kerülheti meg vagy függesztheti fel az alkotmányos intézmények
működését, nem gyakorolhatja közvetlenül a hatalmat, nem törekedhet
más politikai szervezet vagy éppen ilyen szervezet által képviselt
társadalmi csoportok felszámolására, sőt akár az alkotmányban
foglalt elvek érvényesítésén túlmenő korlátozására sem. Történelmünk
tanulságai, ideértve a közelmúlt eseményeit is, nagyon is
megalapozottá teszik azt a nézetünket, hogy nem elegendő a pozitív
diszkrimináció megszüntetése. Nem elegendő a politikai pluralizmus
elvi megjelenítése. (folyt. köv.)


1989. március 8., szerda 15:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (18. rész)

Szükség van a hatalomkoncentrálódás, sőt az oda vezető útra tévedés
elvi tilalmára, az erőszakos fellépés megtiltására, mi több, az
ilyen cselekmények bűncselekménnyé való nyilvánítására is, az
alkotmány és az egész társadalom, valamennyiünk és lelszármazóink
védelmében.

    A hatalom megosztásának második dimenziója az államhatalmi
ágaknak funkcionális meghatározottságuk mentén való elválasztása és
egyensúlya.

    A hatalmi ágak elválasztásának és egyensúlyának elve - amely
sajnos országunkban és régiónkban lényegében soha nem érvényesült
teljesen, így nem gyökerezhet politikai kultúránkban sem.

    Alkotmányosan működő jogállam számára az államhatalmi ágak, a
törvényhozás, a végrehajtás és a bíráskodás elválasztása, és
egyensúlyuk biztosítása nélkülözhetetlen, s ,,A szabályozási elvek,,
ezt következetesen érvényesítik is.

    A hatalom megosztásának harmadik dimenziójáról kevés szó esik. A
három hatalmi ágazat elválasztása és egyensúlya ugyan
elengedhetetlen, de mind a hatalom koncentrálódás veszélyének
elhárítása, mind a politikai pluralizmus (amely nem jelszó, hanem
mindig is valóságos állapot, még ha létét nem is ismernénk el)
következményeinek érvényesítése, mind pedig az egyén jogai
szempontjából is fontos a ,,fékek és egyensúlyok,, rendszerének
kialakítása az egyes hatalmi ágakon belül, illetőleg ennek
biztosítása e hatalmi ágak szervezeti felépítésében. ,,A
szabályozási elvek,, - talán nem olyan következetesen, ahogyan
szeretnénk, hiszen itt még alternatívák jelennek meg - tartalmazzák
az ebből a dimenzióból fakadó követelményeket is. (folyt. köv.)


1989. március 8., szerda 15:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (19. rész)

A törvényhozás a népszuverenitás letéteményese ugyan, s ebből
fakadó jogosítványai államszervezetünket erősen közelítik is a
parlamentarizmushoz, hatalmában három vonatkozásban mégis
korlátozott. Egyrészt a népszavazás intézményesítésével, másrészt
olyan köztársasági elnöki pozicióval, akit a lakosság választ, végül
azzal, hogy az alkotmánybíróság - az alkotmányosság szempontjából -
a törvényeket is felülvizsgálhatja. Belső működésében is felmerül
azonban további szempontként annak biztosítása, hogy ne
rendelkezhessék eltúlzott hatalommal, főleg hogy biztosíthatók
legyenek a parlamenti kisebbség, illetőleg az általuk képviselt
lakossági rétegek, csoportok jogai, politikai nézeteinek
kifejeződése, hogy a többségi elv ne vezethessen a gyakorlatban
visszaélésekre. Ezért merült fel - ismétlem, ,,A szabáyozási
elvekben,, talán nem elég hangsúlyosan - a két kamarás országgyűlés
gondolata. Sokan, akik az alkotmányozást és a kialakítandó
alkotmányt talán túlságosan is a mai politikai viszonyokhoz kötik,
és e viszonyokban felmerülő problémák számára keresik a
megoldásokat, a két kamarás országgyűlést is ebből a szempontból
közelítik meg, helyeselve és ellenezve egyaránt. Ám ilyen konkrét,
adott esetben átmeneti politikai helyzetből születhetnek alkotmányos
megoldások akár hosszú távra is. A ,,fékek és egyensúlyok,, elve -
ha a szervezeti forma és tartalom változhat is - mély politikai
bölcsességet fejez ki hosszú távra is, akár nálunk is, ma még előre
nem látható helyzetekre. Így ha felteszik nekem a kérdést, hogy mi
más indokolhat egy esetleges második kamarát, a protokolláris
szempontokon túlmenően, mint a fékezés, akkor a válaszom akár igenlő
is lehet. És éppen ebben látom értelmét is, hangsúlyozottan nem vagy
nem elsősorban jelenlegi viszonyainkra gondolva.

    - Arra kérem, tehát a Tisztelt Házat, szíveskedjék ezt az
alternatívát is megfontolni, mérlegelni. A második kamara
többféleképpen kialakítható, az egyedüli kívánalom, hogy ne az első
kamara választására érvényes elvek alapján. Így a jogok pontos
körülírásával, az ügydöntő hatalmat mindenképpen az első kamarának
biztosítva, sok évszázados politikai bölcsesség is kifejeződhet
alkotmányozásunk folyamatában.

    Biztosítandó azonban a hatalom megosztása a végrehajtó hatalom
esetében is.

    ,,A szabályozási elvek,, egyértelműen a köztársasági elnöki
pozició mellett foglalnak állást, s ezt talán ma már nem is kell
különösebben indokolni. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 15:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (20. rész)

Mindössze arra hívnám fel a figyelmet, hogy az Elnöki Tanács
intézménye nem csupán idegen a magyar jogtól - végtére is nem
építkezhetünk és az előkészítés alatt álló alkotmány sem építkezik
csak a magyar jogfejlődésben megjelent intézményekre -, hanem az a
funkció, amit a legutóbbi időkig ellátott volt idegen, sőt
veszélyes, nem kis mértékben lehetővé téve puszta létével is a
tekintélyuralmi rendszer működését. Ne feledjük, az Elnöki Tanácsnak
az Országgyűlést helyettesítő jogköre volt, s ha volt valami indoka
a kollektív jellegének, ez lehetett: ne egyszemélyi államfőben
mutatkozó végrehajtó szerv kerüljön a törvényhozói pozicióba. Az
imént már utaltam arra, hogy a lakosság által választott
köztársasági elnök - a maga ilyen módon megalapozott legitimitásával
- bizonyos mértékben jelenthet korlátot a parlamenti hatalom
számára. Ahogyan azonban szükség van a korlátra az egyik
viszonylatban, ugyanúgy szükség van erre a másikban is. Éppen ezért
tartom fontosnak, hogy a végrehajtó hatalom a köztársasági elnök és
a kormány között megosztva is tartalmazza, már szerkezetében is a
,,fékek és egyensúlyok,, ama rendszerét, amelyre már többször
utaltam. A köztársasági elnök természetesen nem lehet
,,protokolláris,, pozició ebben az esetben, de a kormány úgy véli,
hogy nem is ilyen elnöki intézményre van szükség. Egyéb lehetséges
jogosítványai mellett - amelyekről ,,A szabályozási elvek,, adnak
képet - a köztársasági elnök jelölné ki a miniszterelnököt, aki
azonban a parlamentnek lenne felelős, így a parlament is választaná
meg (és a miniszterelnök prezentálná kormánya tagjait, akiknek
kinevezését a parlament csupán jóváhagyná a kormány programjának
elfogadásával), a köztársasági elnök nevezné ki a bírákat (az
alkotmánybíróság tagjai és a Legfelsőbb Bíróság elnöke esetleg
elnökhelyettesei kivételével, akiket az Országgyűlés választana), ő
nevezné ki a fegyveres erők tábornokait, és ő lenne a hadsereg
főparancsnoka is.

    A végrehajtó hatalom így bizonyos fokig megoszlana a kormány és
a köztársasági elnök között, úgy azonban, hogy a kormányzást
felelősen a kormány végezné, közigazgatási tevékenység irányítása
tehát nem hárulna a köztársasági elnökre.

    A hatalom megosztásának e harmadik dimenziójában felmerül a
bírói hatalom belső megosztása is. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 16:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (21. rész)

Bizonyos megosztás mindenképpen kialakul, mert az alkotmánybíróság
nem tartozik a rendes bíróságok szervezetrendszerébe, egyes
esetekben pedig - ha a rendes bíróság előtti lehetőségeket
kimerítette - az állampolgár is fordulhatna az alkotmánybírósághoz
az alkotmányban foglalt alapvető jogai sérelmének orvoslásáért. Ezt
a lehetőséget azonban csak pontosan körülhatárolva szabadna
biztosítani, mindenképpen megőrzendő ugyanis a bírói ítélkezés
biztonsága, a jogerő tekintélye. Az igazságszolgáltatáson belüli
további hatalommegosztás azonban az ügyészi szervezet közbejöttével
is megvalósítható. Az Alkotmány szabályozási elveinek logikájából
mindenképpen az ügyészi szervezet feladatainak változása következik,
hiszen az úgynevezett általános felügyelet éppen az
alkotmánybíráskodással, a közigazgatási bíráskodás bevezetésével,
pontosabban általánossá tételével, amelyre vonatkozó
törvényjavaslatot még ebben az évben az Országgyűlés elé
terjesztjük, bizonyos fokig a Legfelsőbb Állami Számvevőszék
felállításával is feleslegessé válik, illetve nagyon szűk körben
vonható meg. Az ügyészi tevékenység tehát mindenképpen az
igazságszolgáltatással összefüggésben hangsúlyozódik, akár bizonyos
körben a nyomozat feletti felügyeletben, akár a vádképviseletben.
Kérdés, milyen szervezeti felépítéssel biztosítható leginkább az
ezzel összefüggő feladatok ellátása. ,,A szabályozási elvek,, több
variánst tartalmaznak. Nem javaslom, hogy a parlament most döntsön
ebben a tekintetben, további szakmai vitáknak kellene a
legcélszerűbb változatot kialakítani. Mindössze arra hívnám fel a
figyelmet, hogy az Alkotmány logikáját és ebből adódóan a belső
hatalommegosztás bizonyos változatát ezen a területen is biztosítani
kell. Úgy azonban, hogy a bírói függetlenség csorbát ne szenvedjen.
(folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 16:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (22. rész)

Végül: a hatalom megosztásának negyedik dimenziója az
önkormányzati hatalom. Különösen fontos hazánkban - történeti okok
folytán is - a helyi és a regionális önkormányzat valóságos
működése. Ezzel összefüggésben Eötvös Józsefet idézte, aki komoly
politikai erőt s az autonómia biztosításának, az államhatalom
korlátozásának lehetőségét látta az önkormányzatokban. A századokon
át működött önkormányzatok valóban részei lévén a magyar
alkotmányfejlődésnek, olyan hagyományokat jelentenek, amelyre
bízvást építhetünk. Szeretném hangsúlyozni, hogy - jóllehet a
beterjesztett ,,A szabályozási elvek,, még nem ezt tartalmazzák - az
alkotmánynak külön fejezetben kell foglalkozni az önkormányzatokkal,
ideértve nem csupán a helyi és regionális, hanem a különböző
szervezeti önkormányzatokat is. Abból kiindulva, hogy az
önkormányzat minden formája a lakosság önkormányzata, alkotmányosan
kell biztosítani számukra a tényleges önkormányzat gazdasági
feltételeit is.

    ,,A szabályozási elvek,, a hatalom megosztásának és az
államhatalmi ágak elválasztásának az imént fejtegetett logikáját
kívánják érvényesíteni az alkotmány egészében. Kérem tehát
egyetértésüket ehhez és azt, hogy az egyes megoldásokat,
államszervezeti formákat és variánsaikat ebből a logikából kiindulva
értékeljék.

    Végezetül: mit kér a kormány az Országgyűléstől? Mindenekelőtt
tárgyszerű vitát, hiszen amúgy is sok a hangulati elem, az érzelmek
és indulatok, valamint az intolerancia politikai életünkben. Kérjük
továbbá e tárgyszerű vitából kirajzolódó iránymutatást. Nem kérjük,
hogy szavazással vagy anélkül válasszanak az egyes beterjesztett
alternatívák között - bár természetesen semmilyen módon sem kívánjuk
behatárolni a Tisztelt Ház tevékenységét és döntéseit. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 16:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (23. rész)

Természetesen úgy sem, hogy új javaslatokkal és elgondolásokkal
vegyenek részt az alkotmányozás munkájában. Úgy gondoljuk azonban,
hogy a döntésnek - különös tekintettel ,,A szabályozási elvek,, most
kibontakozó vitájára - még nincs itt az ideje. Azt azonban nagyonis
fontosnak tartanánk, ha a parlamenti vitában legalább az alkotmány
egészének logikája, felépítése, alapvető elvei, s néhány már most is
kikristályosodónak tűnő megoldás tekintetében kirajzolódnának a
parlament várható állásfoglalásának alapvonalai, hogy a szövegező
munkában erre figyelemmel építkezhessünk. Ilyen kérdésekre gondolok:
kell a külön fejezet a társadalom, a gazdaság, a politikai rendszer
jellegéről vagy elegendő - ahogyan javasolnám - bizonyos alapvető
elvek alkotmányos rögzítése; hol helyezkedjen el az emberi és
állampolgárokról szóló fejezet, milyen mélységig jelenjenek meg az
állampolgári kötelességek az alkotmányban; milyen legyen az
Országgyűlés jövőbeni struktúrája; milyen legyen a köztársasági
elnöki hatalom erőssége; legyen-e megyei szintű önkormányzat. Még
egyszer hangsúlyozom azonban, nem döntést kérünk, legfeljebb a vita
bizonyos súlyozását ezekre a kérdésekre.

    Vannak azonban tárgykörök, amelyekben teljesen nyitva kell
hagyni a vitát, véleményem szerint egészen az alkotmány egészére,
vagy esetleg külön ezekre a problémákra szervezett népszavazásig.
Ilyennek tekintem például az államforma kérdését. A különböző
elnevezések gyakorlatilag - ha szabad így mondani: szakmai
tartalmukban - lényegében ugyanazt jelentik. Politikai és érzelmi
motívumok lépnek tehát elő a választás során, s ezt a lakosságra
kellene bízni. Ugyanez a helyzet a nemzeti szimbólumok, különösen a
címer ügyében. Heraldikailag tiszta a kép, szakmai szempontból tehát
leginkább a koronás címer lenne elfogadható, amely a félreértések
elkerülése miatt - ennyit itt is hangsúlyozni kell - igazolhatóan a
XIII. századtól már nem volt a királyság jelképe, hanem az állam
szimbóluma. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 16:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (24. rész)

A heraldikai - szakmai - érvek mellett azonban a címer
megválasztásában is közrehatnak a politikai és az érzelmi motívumok,
éppen ezért ebben is az egész nemzetnek kell állást foglalni.

    A kormány honorálni kívánta az Országgyűlés jogos kívánságát,
hogy legyen módja már az alkotmány alapvető elveit megvitatni, és
ezzel elindulhasson a széles körű, a parlamenten kívül is
kibontakozó vita alkotmányunról, amely az egész nemzetet vonhatja be
az alkotmányozás folyamatába. A további vita szervezeti kereteit is
alakítani kell - feltehetően -, de az országgyűlés, a képviselők
mindenképpen központi szerephez jutnak ebben a folyamatban, amely -
még egyszer hangsúlyozom - jelentősen hozzájárulhat, akár alapjául
is szolgálhat a nemzeti megegyezésnek, a nemzeti jövőnk
szempontjából elengedhetetlen alapvető egységhez - mondta végezetül
Kulcsár Kálmán, felelősségteljes, jó vitát kívánva a képviselőknek.
(folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 16:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (25. rész) Gajdócsi István, az alkotmányelőkészítő bizottság elnöke ---------------

az új alkotmány legfontosabb elveit sorra véve kilenc pontban
fogalmazta meg a bizottság álláspontját. Mindenekelőtt arra hívta
fel a figyelmet, hogy az alkotmány jogszabály legyen, vagyis
ideológiai és politikai deklarációk helyett mind a jogalkotásban,
mind a jogalkalmazásban egyértelműen alkalmazható jogi norma. A
helyes felfogás azt diktálja - szögezte le -, hogy a társadalmi
berendezkedés jellege és tartalma az alkotmány egészéből tűnjön ki,
ne pedig a társadalmi rendre, illetőleg a politikai hatalomra
vonatkozó valamiféle definíciókból.

    A jelenlegi megoldással szemben, amely az államhatalom
egységéből indul ki, az alkotmányban intézményesíteni kell az
államhatalmi ágak elválasztását. A bizottság egyetért azzal, hogy a
jogforrások közé fel kell venni egy új formát: az alkotmány-erejű
törvényt. A társadalom gazdasági berendezkedését illetően az
fogalmazódott meg, hogy a tulajdoni viszonyokat csak általánosságban
indokolt szabályozni, ugyanakkor a szabályozásnak biztosítania kell
a működőképes piaci gazdálkodás és a szabad vállalkozás rendjét.
(folyt. köv.)


1989. március 8., szerda 17:12


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (26. rész)

A személyiségi jogokat taxatíve felsorolva az alkotmány I.
fejezetébe kell előrehozni. A tervezet az egykamarás rendszer
mellett foglal állást, Gajdócsi István mégis úgy vélte: átmenetileg
a szilárd, többpártrendszerű politikai struktúra eléréséig
felmerülhet egy - az érdekképviseleti szervek által létrehozott -
második kamara működtetése, éppen a bizonytalan politikai struktúra
ellensúlyozása érdekében. A köztársasági elnöki funkciót önálló
hatalmi intézményként célszerű szabályozni. Ugyanakkor kerülni kell
a tisztán prezidenciális rendszert, az úgynevezett erős köztársasági
elnöki intézményt. Tételesen ki kell mondani, hogy a jogszabályokban
megállapított hatáskört elvonni egyetlenegy állami szervezettől sem
lehet. Új alkotmányos intézményként kell szabályozni, s az
alaptörvénybe beépíteni az alkotmánybíróságot, az állampolgári jogok
szószólóját, szóvivőjét és a legfőbb állami számvevőszéket. A
bizottság stratégiai fontosságot tulajdonít annak, hogy a tanácsok
helyett önálló fejezetben kell a helyi önkormányzatok szabályait
összefoglalni.

    A továbbiakban a testület kiegészítő, módosító észrevételeit
tolmácsolta Gajdócsi István. Elmondta: a bizottságban kialakult
állásfoglalás szerint az államforma meghatározásakor a
népköztársaság vagy a köztársaság között kellene választani.
Elképzelhető, hogy a két javasolt változat alternatív módon benne
maradjon az alkotmány szövegtervezetében, és erről csak a társadalmi
viták után szülessen döntés.

    A testület álláspontja szerint az alkotmányban fel kell sorolni
azokat az alapvető politikai és társadalmi értékeket, amelyek az
alkotmányozás egész koncepcióját meghatározzák.

    Követelményként fogalmazták meg azt is, hogy önálló
paragrafusban definiálják az alkotmányszerűséget. Ezt az teszi
fontossá, hogy az alkotmánybíróság a pártok bejegyzése során azok
programját az alkotmányszerűség szempontjából ítéli majd meg. A
hatalommegosztás deklarálásán túl kívánatos felsorolni azokat az
államhatalmi ágakat, amelyek hatáskörük gyakorlása során nem
nőhetnek egymás fölé. Ezek közé sorolta az előadó a parlamentet, a
kormányt és a végrehajtó hatalmat, a köztársasági elnököt, az
alkotmánybíróságot, az igazságszolgáltató bíróságokat és a helyi
önkormányzatokat. (folyt. köv.)


1989. március 8., szerda 17:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (27. rész)

Határozottan el kell különíteni továbbá egymástól három - egyébként
összefüggő - elemet, amely a politikai közvéleményben gyakran
összekeveredik. Ez a népszuverenitás, a hatalommegosztás és az
államhatalmi ágak elválasztása.

    A népszuverenitás egy és oszthatatlan. Érvényesülésének két fő
eszköze a demokratikus képviseleti rendszer és a népszavazás.

    A hatalommegosztás a politikai rendszer egészében jelenik meg,
lényegében a hatalom pluralitását, sokféleségét jelenti. Ilyen
értelemben a hatalommegosztás a pártok közötti viszonyt fejezi ki.

    Az államhatalmi ágak elválasztása pedig a tételesen felsorolt
hat ág szigorú elválasztását jelenti. Mindezekhez az elvekhez
szorosan kapcsolódik a kizárólagos hatalomra való törekvés tilalma.

    A bizottság foglalkozott az alkotmányban szabályozott nemzeti
szimbólumokkal is. A címer ügyében azt ajánlotta, hogy a társadalmi
vitára bocsátott tervezet alternatív megoldást tartalmazzon, a Szent
korona és a Kossuth-címer egyaránt szerepeljen a javaslatban.

    Az állampolgárságra vonatkozó legfontosabb rendelkezések között
szólni kell arról - szögezte le Gajdócsi István -, hogy a külföldön
élő magyarságért a Magyar Népköztársaság felelősséget vállal,
mégpedig elvszerűen és a kölcsönösség hangsúlyozásával.

    Megfontolandónak ítélte a bizottság elnöke, hogy az alkotmány
szabályozza a képviselet tartalmát is. Mind az országgyűlési, mind a
helyhatósági képviselők esetében ki kell mondani, hogy
megválasztásuk után a képviselők lelkiismeretük és politikai
meggyőződésük alapján vesznek részt a képviseleti testületek
munkájában. Ez lényegében a szabad mandátum elvét jelenti, s ebben
az esetben felesleges a visszahívás joga. (folyt. köv.)


1989. március 8., szerda 17:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (28. rész)

Az emberi szabadságjogokkal kapcsolatban a bizottság úgy vélte:
a koncepcióban szereplő emberi jogok köréből hiányzik az oktatás és
a tudományos kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog,
illetve a környezetvédelem ügye. A bizottság ezért javasolta, hogy
sorolják az emberi szabadságjogok közé az ember egészséges
természeti környezethez való jogát, amelynek felelőse az állam
legyen.

    A bizottság szerint az állam népességére vonatkozó fejezetben -
és nem a jogok között - kell szabályozni a nemzetiségek kollektív
jogait. Itt kell rögzíteni, hogy a magyar állam megfelelő
feltételeket biztosít számukra, anyanyelvük, önálló kultúrájuk
megőrzése és fejlesztése érdekében.

    A Parlament jogkörének keretében szabályozni kell a kormány
elleni bizalmi szavazást, illetve a bizalmatlansági indítványt, ami
egyébként a miniszterekre is vonatkozik személy szerint. Annak
érdekében, hogy a Parlament, illetve a végrehajtó hatalom működése
ne váljék lehetetlenné, ki kellene mondani, hogy a bizalmatlansági
indítványt benyújtó csoport, párt legyen köteles javaslatot tenni az
új kormányfőre vagy miniszterre. Ez az úgynevezett konstruktív
bizalmatlansági indítvány.

    A bizottság véleménye szerint a tulajdoni viszonyok szabályozása
során arra kell törekedni, hogy azokat a lehető legáltalánosabban
szabályozza az alkotmány. Megítélése szerint taxatíven fel kellene
sorolni a kizárólagos állami tulajdon körét. Azon túl pedig ki
kellene mondani a tulajdoni formák egyenlő védelmét és a formák
kombinálhatóságát. Ez azt jelenti, hogy az egyes tulajdoni formák
külön felsorolása viszont nem indokolt. Végezetül Gajdócsi István
állást foglalt a tervezet széles körű társadalmi vitája mellett.
Leszögezte: valódi társadalmi egységet csak úgy lehet teremteni, ha
a legjelentősebb politikai erők, szervezetek - élükön az MSZMP -
támogatják az alkotmány-tervezetet, és annak elfogadására szólítják
fel tagjaikat, illetve a társadalmat. (folyt. köv.)


1989. március 8., szerda 17:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (29. rész)

A vitában elsőként felszólaló Nagy József (Baranya m. 6. vk.),
     -----------

az MSZMP Baranyai Megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára azt
hangsúlyozta, hogy a tervezett új alkotmányt hosszú távra szólóan
stabil alapokra kell helyezni. Ezt jól szolgálja a mostani
előkészítő szakasz, amelyet joggal nevezhetünk társadalmi
alkotmányozásnak, hiszen az állampolgárok széles rétegei vesznek
részt az alapelvek kidolgozásában. Ezután arról szólt, hogy az
előkészítő munkában jobban kell tisztázni az Országgyűlés, a
köztársasági elnök és a Minisztertanács közötti munkamegosztást, a
közöttük szükséges egyensúly megteremtését, azt, hogy mi a feladata
és joga a központi hatalomnak és az önkormányzatoknak. Ami az
államformát illeti: meggyőződésből a népköztársaság elnevezést
ajánlotta a hozzászóló, mert - mint mondta -, hazánkat már így
ismeri a világ, és a kifejezés haladóbb, mint a köztársaság
elnevezés.

    Ezután olyan kérdésekről szólt, amelyeket a további szövegező
munkánál, a koncepciók finomításánál figyelembe kell venni. Itt
említette a bevezető szakaszt, amely szocialistának minősíti a
kiépülő társadalmi rendszert, de a következő fejezet már nem
fogalmazza meg, mit is értünk ezalatt. Az alkotmánynak szólnia
kellene a plurálisan tagolt társadalom közösségeiről, a munkahelyi,
a lakossági és a vallási közösségekről is. A hozzászóló hiányolta
továbbá a koncepcióból a politikai akarat érvényesítésében
közreműködő pártok közjogi státusát. Pedig ez időszerű kérdés -
hangsúlyozta -, hiszen az MSZMP politizáló párttá kíván válni, és
nem akar hatalmi monopóliumot.

    Az országszerte folyó címervitával kapcsolatban azt mondta, hogy
bár becsüli nemzeti ereklyéinket, anakronizmusnak tartja a koronás
címer bevezetését, ez ugyanis ellentétes a népköztársaság
eszméjével. A Kossuth-címer viszont leghaladóbb hagyományainkat
idézi. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 17:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (30. rész)

Karvalits Ferenc (Zala m. 1. vk.), a Zala Megyei Pártbizottság
----------------
első titkára szerint az előterjesztett koncepció teljes tartalmában
alkalmas dokumentum a társadalmi véleményezésre. Mint mondotta:
Magyarország alaptörvényének magyar alkotmánynak kell lennie, de ma
is időszerű az a kettős kötődés, amely ezeréves államiságunk
történetét mindig jellemezte. Egyrészt hozzá kell járulnia, hogy
megtaláljuk méltó helyünket Európában, másrészt az alkotmány
erejével kell megerősíteni történelmi azonosságtudatunkat, nemzeti
önbecsülésünket.

    - Új alkotmányunknak - folytatta - alkotmányos garanciákkal kell
biztosítania az állampolgár, a különböző társadalmi csoportok, az
ország önsors-alakító készsége kibontakoztatásának jogi
lehetőségeit. Ebből a szempontból a tervezet számos olyan korlátot
lebont, amelyeket a most érvényben lévő alkotmány, az abból származó
törvények és jogszabályok emelnek. Példaként említette azt az
előrelépést, amit a tulajdonformák egyenjogúságának az elismerése
jelent.

    Karvalits Ferenc egyetértett azzal, hogy az egyén és az
intézményesült hatalom viszonyát tükröző alapvető emberi,
állampolgári jogokat az alkotmány első fejezete tartalmazza.
Tarthatatlannak minősítette azt a gyakorlatot, hogy eddig a hatalom
csak a közösségen keresztül jutott az egyénhez.

    A képviselő üdvözölte, hogy az új alkotmány alapelvként
deklarálja az esélyegyenlőséget, jóllehet e progresszív elemet olyan
társadalmi-gazdasági viszonyrendszerben kell megvalósítani, amikor
markáns egyenlőtlenségek a jellemzőek. Az elmúlt négy évtizedben
ugyan több ilyet felszámoltunk, de - döntően a rossz szabályozás
hatására - újkeletű egyenlőtlenségek is megjelentek. A
legfájdalmasabb a társadalom néhány olyan nagyobb csoportjának az
esélyvesztése, mint az ifjúságé, az önhibájukon kívül a társadalmi
létminimum alá kerülteké, a nyugdíjasoké és a magyar falvakban
halmozottan hátrányokkal küzdők népes csoportjáé. Éppen ezért az
állam mindenkori, de jelenleg legsürgetőbb feladata az
esélyegyenlőtlenségek mérséklése, és ennek megfelelő jogi keretet
biztosíthat az új alkotmány. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 18:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (31. rész)

Dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m. 8. vk.), az Alkotmányjogi
----------------
Tanács elnöke elismerte: országunk jelenlegi helyzete nem nyújtja a
legjobb feltételeket egy új alaptörvény megalkotásához. Mégis
szükség van az új alkotmányra: az ország elindult egy bátor és
újszerű reform útján, s a társadalom sokoldalú átalakításának
elhatározottsága magában foglalja a jogállamiság további erőteljes
kiépítését is. Ebben pedig kiemelkedő szerepet tölt be az ország
alkotmánya az önmagukat túlélt jogintézmények megszüntetésével, a
korszerű szabályozással.

    Határozottan leszögezte, hogy az alkotmány csak a szó igazi
értelmében vett kollektív munka, nemzeti összefogás eredményeként
születhet meg. Különösen nagy az Országgyűlés felelőssége abban,
hogy a megalkotandó alaptörvény az egész ország alkotmánya legyen.
Korom Mihály beszámolt arról, hogy az eddigi szakmai, jogi és
politikai előkészítő munka nagy felelősséggel, körültekintéssel
folyt. A munkában részt vevőket az vezette, hogy alkotmányunk legyen
minél inkább időtálló, legyen olyan dokumentum, amely megőrzi
ezeréves hagyományaink minden valódi értékét, továbbá illeszkedik az
európai alkotmány-fejlődés számunkra is elfogadható vonulatába. Ez
nem könnyű feladat - mutatott rá -, óvnunk kell magunkat minden
szélsőségtől, a külföldi példákat nem lehet kritika nélkül átvétetni
a mi viszonyaink közé, nekünk valóban magyar alkotmányt kell
kidolgoznunk. Ezzel kapcsolatban kifejezte egyetértését azzal a
javaslattal, hogy az új alaptörvény a ,,Magyarország Alkotmánya,,
elnevezést kapja. Emögött az a nagy kérdés áll, hogy az alkotmány az
államé, vagy a társadalomé? ,,Én az utóbbi véleményen vagyok.
Alkotmányunk legyen emberközpontú, az államhatalom elsőbbségével
szemben,, - mondta.

    Az államforma kérdéséről kifejtette, hogy a népköztársaság
elnevezést pártolja, s nem ért egyet azzal a nézettel, miszerint
minden jelző csak gyengítő hatású. Fontosnak tartotta azt is, hogy
az államhatalmi ágak megosztásának régi elvét következetesen
érvényesítsék, aminek a feltételei nálunk most értek meg. Osztotta
azok véleményét, akik szerint a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói
hatalom mellett létre kell hozni a hatalmi ágak elkülönítésében a
köztársasági elnöki intézményt, az erős önkormányzatokat, az
Alkotmánybíróságot. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 18:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (32. rész)

A lehetséges garanciák között említve javasolta egyes állami
beosztások esetében az újraválasztás jogilag rögzített módszerének,
vagyis a rotációnak a bevezetését.

    A politika és az alaptörvény viszonyát elemezve hangsúlyozta: az
alkotmány nem indulhat ki napi politikai érdekekből, hanem az adott
korszakban uralkodó politikai nézetekkel a lehető legjobb
összhangban, azok jogi kifejezését hosszabb távra kell kodifikálnia.
Ilyen uralkodó nézet jogi megfogalmazásának ítélte, hogy az új
alkotmány tartalmazza a szocializmus, mint társadalmi rend iránti
elkötelezettségét. Igaz, a szocializmus eddigi modelljét más,
korszerűbb, valóban közösségi szocialista modellel kell felváltani,
amelynek tartalmi elemei még csak most formálódnak - tette hozzá.
Ebben az értelemben a megalkotandó alkotmányt politikai
jelentőségűnek is tartotta, hiszen a pártok politikája a helyzethez
igazodva változhat, módosulhat, de tevékenységüknek mindenkor az
alaptörvény keretei között kell maradnia.

    Végezetül fontos követelménynek nevezte, hogy az államszervezet
legyen minél olcsóbb és bürokráciamentesebb. Ugyanebből a
szempontból lényegesnek tartotta azt is, hogy az új alkotmány
végrehajtását szolgáló úgynevezett alkotmányos törvényeket határidők
megállapításával terjesszék elő. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 18:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (33. rész) Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár m. 11. vk.), a MOM mátészalkai -----------

gyáregységének igazgatója elmondta: olyan új magyar szocialista
társadalmi modell megjelenését várja az alkotmányban, amely ha nem
is teljesen tökéletes, de lényegesen javuló életkörülményeket
biztosít az ország lakosságának. Mivel a készülő szabályozás az
állampolgárt kívánja középpontjába helyezni, javasolja, hogy az
emberi és állampolgári jogok s az alapvető kötelességek közvetlenül
a bevezető rész után kapjanak helyet az alkotmányban. A képviselő
véleménye szerint meghatározó az új szabályozás azon elve, amely
szerint nem az Országgyűlés a népszuverenitás egyedüli
letéteményese. Esetenként magának a népnek kell döntenie alapvető
kérdésekben. Az államélet operatív irányítása pedig ne az
Országgyűlés, hanem egy jól működő kormány feladata és felelőssége
legyen.

    Arról is szólt, hogy az alkotmánybíróság felállítására irányuló
elgondolás teljesen összhangban van a jogállamiság megteremtésével.
Ezzel kapcsolatban javasolta, hogy az alkotmánybíróság még
kihirdetésük előtt véleményezze a törvényeket az alkotmányosság
szempontjából, ezzel megelőzve a későbbi vitákat.

    Mondok Pál (Pest m. 26. vk.), a Pest Megyei Tanács nyugalmazott
    ----------
elnöke az államforma kérdésében a népköztársaság kifejezés
elfogadását javasolta. A parlamentet illetően pedig egykamarás
törvényhozás mellett tört lándzsát. Szerinte országos listára sincs
szükség, mert a rajta szereplők inkább protokolláris funkciót
töltenek be. Olyan parlament kell, amelynek valamennyi képviselőjét
az egyéni kerületekben választják meg - fejtette ki. Egyetértett az
egyszemélyi államfői intézmény létrehozásával, de úgy vélekedett,
hogy a köztársasági elnöknek csak jobbára reprezentatív jogkört
szabad adni. A rendkívüli állapot kihirdetése, a parlament
feloszlatása és a az országgyűlés által elfogadott törvények
megvétózása a képviselő szerint nem tartozhat az államfő jogai közé.
Az alkotmánykoncepció tervezetében a tanácsokról szóló fejezetnek
komoly hiányosságai vannak - tette szóvá. Egyetértett azzal, hogy a
tanácsokra csak törvény róhasson kötelező feladatokat, de javasolta:
ugyancsak törvény biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek az
önkormányzat ellátásához szükségesek. Így például az alkotmányos
szabályozás keretében osszák meg az adóbevételek fölötti rendelkezés
jogát a központ, illetve az önkormányzatok között - indítványozta
Mondok Pál. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 18:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (34. rész) Kárpáti András (Pest m. 22. vk.), a Pest Megyei Műanyagipari --------------

Vállalat igazgatóhelyettese hangsúlyozta: az új alaptörvény
sarkalatos pontja a közösségi és az egyéni tulajdon
egyenrangúságának, a tulajdon feletti szabad rendelkezésnek a
rögzítése. Javasolta: a társadalmi tulajdon működőképessége
érdekében válasszák el az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét.
A képviselő szerint nem célszerű alkotmányban rögzíteni az eddigi
éves és ötéves tervezési gyakorlatot, mert az a direkt irányításhoz
kötődik. Célszerűbb lenne azt leszögezni alkotmányos alapelvként,
hogy az Országgyűlés megtárgyalja és elfogadja a gazdaság
működésének feltételeire vonatkozó, rövidebb és hosszabb távú
elveket.

    A felszólaló nem tartotta hosszú távra szóló alkotmányos
alapelvnek a verseny és a vállalkozás szabadságának említését, mert
ez szerinte csak jelenlegi célokat tükröz. Indokoltabb lenne e
jogokat úgy megközelíteni, hogy mindent lehet, amit a törvény nem
tilt. Szólt arról is, hogy a köztársasági elnök szerepét és
hatáskörét az Országgyűléshez és nem a végrehajtó hatalomhoz, a
kormányhoz kell kötni. Ez a feltétele annak, hogy erős és felelős
miniszterelnök, illetve kormány legyen, amely a Parlamentnek
tartozik felelősséggel. Nem támogatta az elnök rendeletalkotási
jogának rögzítését.

    Végül javasolta, hogy az Országgyűlés az alkotmányozás idejére
hozzon létre egy szakértői testületet, amely csak a Parlamentnek
felelősen segítené az alkotmányozási munkát. A bizottságnak kettős
rendeltetése lenne, egyrészt függetlenítené az Országgyűlést a
kormány kizárólagos szakmai illetékességétől, másrészt segítséget
nyújtana a képviselőknek a szakmai kérdésekben való eligazodáshoz.
(folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 18:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (35. rész)

Dobos Józsefné (Heves m. 6. vk.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari
--------------
Szövetkezet munkavédelmi vezetője azt hangsúlyozta, hogy az
alkotmányozás folyamatából egyetlen politikai erőt sem szabad
kirekeszteni, de ne is sajátíthassa ki magának egyetlen erő sem. Ő
is szorgalmazta az új alaptörvény időtállóságát, s azt, hogy az
alkotmány rugalmas legyen a későbbi változásokra.

    Ma már tarthatatlan - mondta - a kizárólag területi érdekeket
megtestesítő választási rendszer; jó megoldás lenne, ha az országos,
politikai szervezetek külön-külön listát állítanának össze, s a
választók ezekre szavaznának. Így ezen szervezetek között, a
szavazatok arányában lehetne felosztani a képviselői helyek
egyharmadát vagy nagyobb részét. Indokoltnak tartotta az egyszemélyi
államfői intézményt. Erős elnöki hatalomra van szükség, -
hangsúlyozta, hozzátéve: az sem lenne baj, ha az elnök nő lenne. Az
államelnök ne tölthessen be vezető párttisztséget - folytatta, majd
kívánatosnak mondotta, hogy a Minisztertanács elnöke ezentúl maga
választhassa ki kormányának tagjait, s azok ne lehessenek
képviselők.

    A felszólaló fontosnak tartotta, hogy az igazságszolgáltatást
kizárólag a bíróságok gyakorolják. Szükségtelennek nevezte az
ítélőtábla felállítását, mert az az ítélkezés elhúzódásához
vezethet. Javasolta a jelenlegi bírósági szervezeti rendszer
fenntartását, elvetette nem tartva indokoltnak az
esküdtbíráskodást, valamint az ügyészség alkotmányjogi helyzetének
és feladatkörének megváltoztatását sem. Új jogintézmények bevezetése
és a régiek átszervezése tetemes költségterheket is jelent - érvelt
a képviselő. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 18:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (36. rész) Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun, 4. vk.) az SZMT vezető titkára -------------

miután idézte a megfelelő megállapítást az 1949-es alkotmányból -
kijelentette: nem voltunk és ma sem vagyunk még szocialista állam. A
hatalmat a vezetés szűk csoportja éppen az alkotmány elfogadása után
sajátította ki. Koncepciós perek, törvénysértő ítéletek sorozata
bizonyítja az alkotmány megsértését. S a legutóbbi időszakig
érvényben volt: ha az Országgyűlés nem ülésezik, jogkörét az Elnöki
Tanács gyakorolja. Így történhetett folyamatosan, hogy az
úgynevezett kényes, esetenként titkos ügyeket törvényerejű
rendeletbe lehetett foglalni az Országgyűlés nélkül.

    Kőrös Gáspár egyetértett azzal, hogy az alkotmány bevezetője
vállalja a magyar állam ezeréves történelmét. Szükségesnek ítélte
ennek részletes rögzítését, mivel az a nemzet, amely nem vállalja
múltját, nem tudja megfogalmazni a jövőjét sem.

    A továbbiakban a hatalmi ágak elválasztását helyeselve
kifejtette: az alkotmányban olyan szabályozás kell, amely biztosítja
a törvényességet, s megakadályozza a hatalom kisajátítását. Ez a
magyar társadalom alapvető érdeke.

    A képviselő az egykamarás parlament mellett foglalt állást annak
érdekében, hogy a legfontosabb népképviseleti szerv megőrizze
döntésképességét. Az országgyűlési képviselők egyéni
választókerületben történő megválasztását támogatta, hozzáfűzve:
azoknak a képviselőknek, akik ezt vállalják, már a jelenlegi
ciklusban lehetővé kellene tenni, hogy munkájukat függetlenítve
végezzék. A köztársasági elnöki intézménnyel egyetértve ,,közepesen
erős,, elnöki hatalom megteremtését támogatta.

    A tanácsi szervek munkájáról szólva kiemelte: mivel
önkormányzati szerepük erősítése elengedhetetlen, nem indokolt, hogy
megyei szinten tanácstestületek működjenek, és a pénz
újraelosztásával foglalkozzanak. Véleménye szerint helyesebb lenne,
ha a megyékben csak hivatali jellegű tanácsi szervezet működne,
amely hatósági feladatokkal és törvényességi felügyelettel
foglalkozna. (folyt. köv.)


1989. március 8., szerda 19:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (37. rész)

Balogh László (Pest m. 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke
-------------
az alkotmányozási kérdések közül elsősorban azokkal foglalkozott,
amelyek a tanácsokat érintik. Ugyanis - véleménye szerint - a
tanácsok szolgálnak az állami élet alapjául, hiszen a legközelebb
állnak az állampolgárokhoz. A tanácsok közvetlenül befolyásolják a
demokrácia alakulását. Ezért az alkotmányozási munka során
fokozottan kell rájuk figyelni, s pontosan rögzíteni jogaikat, a
kötelességeiket, viszonyukat más állami szervekhez. A képviselő
hangsúlyozta, hogy a tanácsok működésének továbbfejlesztésében az
önkormányzat játszik kiemelkedő szerepet. Ehhez azonban meg kell
teremteni a jogi feltételeket, biztosítani az önkormányzathoz
nélkülözhetetlen önállóságot. Jelenleg ugyanis a túlszabályozottság
jellemzi az államigazgatást. Számos olyan törvény, illetve rendelet
van érvényben, amely sok tekintetben megköti a tanácsok kezét. A
képviselő példaként említette, hogy a szociális ellátással
kapcsolatos tanácsi munkára csaknem húsz jogszabály vonatkozik. Az
idejétmúlt, felesleges rendeleteket tehát el kell törölni s a
tanácsi önkormányzat kereteit új jogszabállyal meghatározni. Az
önkormányzathoz azonban arra is szükség van, hogy a kormányzat
biztosítsa ennek ,,létminimumát,,, azaz a jogi kereteken túl a
működéshez szükséges anyagi feltételeket is. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 19:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (38. rész)

Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár m. 8. vk.), a HNF
---------------------
Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának titkára az egykamarás
parlament és az amellett működő alkotmánybíróság szükségességét
hangoztatta. Fontosnak nevezte, hogy a törvényhozó testület arról
is meg tudjon győződni, miképpen tartják be a törvényeket. A
képviselőnő szerint nem csupán valóban független
igazságszolgáltatásra, független bíróságokra van szükség - ezek
ugyanis csak az eléjük terjesztett ügyekkel foglalkoznak -, hanem
olyan, a parlamentnek alárendelt szervezetre is, amely képes
fellépni a törvényesség érdekében. Ezért az ügyészséget nem szabad
kivonni az országgyűlés hatásköréből - vélekedett Soltészné Pádár Ilona.

    A képviselőnő úgy fogalmazott, hogy ,,közepesen erős,, jogkörrel
felruházott köztársasági elnöki intézményt kell bevezetni.

    Felhívta a figyelmet arra, hogy a képviselőknek - munkájuk
hatékony ellátása érdekében - megfelelő tájékoztatást kell kapniuk a
kormánytól és más hivataloktól. Javasolta, hogy a pontatlan
tájékoztatás szankcionálható legyen. Ezzel kapcsolatban
emlékeztetett az adótörvény csomagterv keretében történt
megszavazására, s hozzátette: az akkori igéreteket a kormány nem
váltotta be.

    A címer kérdésében népszavazást javasolt Soltészné Pádár
Ilona.

    Végezetül a képviselőnő két indítványt tett. Egyrészt
szükségesnek tartotta, hogy politikai pártállás szerint is legyen
tilos az egyének mindennemű hátrányos megkülönböztetése. Másrészt
indokoltnak nevezte, hogy az állam a hátrányos helyzetű csoportok
támogatása mellett kiemelt figyelmet fordítson a család
intézményére. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 19:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (39. rész)

Szabó Miklós (Békés m. 5. vk.), az MSZMP Békés Megyei
------------

Bizottságának első titkára támogatta annak egyértelmű megjelölését,
hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam. Az
államformával kapcsolatban a népköztársaság elnevezés további
megtartását javasolta, ami összhangban van a népfelség elvével, a
népnek, mint a hatalom kizárólagos forrásának megjelölésével.
Javasolta az állam és a társadalom kapcsolatáról szóló fejezet
címének megfordítását, fontosnak ítélve, hogy a társadalom és az
állam viszonyát fogalmazza meg az alaptörvény.

    Szabó Miklós szerint erős, hatékony parlamentre van szüksége az
országnak. Egyetérve a köztársasági elnöki funkció létrehozásával a
parlament szerepét figyelembe vevő elnöki intézmény mellett voksolt.
Nem tartotta indokoltnak az elnök számára biztosítani az
országgyűlés, illetve a tanácsok feloszlatásának jogát. Végül
javasolta, hogy az új alaptörvény is rögzítse: Magyarország
felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és olyan
politikát kíván folytatni, amelyben ez a határozott szándék
kifejezésre jut.



dr. Séra János (Komárom m. 10. vk.) kisbéri körzeti állatorvos
    --------------

úgy vélte: a társadalom elvárja, hogy az államhatalmi szervek
jogilag elhatárolódjanak, legyen egyéni és közhatalmi autonómiájuk
és saját céljaikat mindenkor rendeljék alá a közjó igényének. Az is
joggal elvárható - folytatta -, hogy a köztársaság elnökét és a
területi önkormányzatok elnökét, s helyetteseiket mindenki
országosan, illetve területarányosan válassza meg titkos
szavazással. Legyen egykamarás országgyűlésünk függetlenített
képviselőkkel - mondta -, s az országos szervek egy-egy képviselőjét
csak tiszteleti vendégként lehessen meghívni a parlamentbe. A
kormány tagjai ne lehessenek képviselők. Közéletünk morális válsága
miatt független Alkotmánybíróságot sürgetett, a költségvetés
felhasználását ellenőrző legfelső állami számvevőszék bevezetését
igényelte, s úgy ítélte, hogy kell független vádhatóság is. De sem
az említett szervek, sem a hadsereg, sem a rendőrség országos és
középszintű vezetői ne tölthessenek be vezető pártfunkciókat.

    Ugyancsak az igények között említette, hogy az alkotmány
rögzítse az állami tulajdon alanyi állami birtoklásának módját és
felelősségét. Az alkotmány tükrözze továbbá a jogok és az állami
igazgatási szervek felépítése mellett az egyén,a család és az egész
emberiség sorásért való felelősséget. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 19:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (40. rész) Varga Imre (országos lista) szobrászművész elöljáróban ----------

hangsúlyozta: felcsillant a remény egy nép számára a félelem nélküli
élet megteremtésére. Őszinte tisztelettel gondol azokra - mondotta
-, akik egy, a diktatúra eszközeinek birtokában lévő párt
vezetőiként képesek voltak ilyen mélységig átgondolni, újraértékelni
saját múltjukat, közösen átélt negyven évünket.

    A továbbiakban rámutatott: az alkotmány olyan törvény kell hogy
legyen, amely megfogalmazza a jogok lehető teljességét, szemben más
törvények elsősorban jogokat korlátozó jellegével. A tervezet eleget
tesz ennek a kötelezettségnek. Új alkotmány-koncepciónk alapvetően
az emberi és személyi jogok érvényesítésére törekszik, az első olyan
alkotmány-javaslat hazánk történetében, amely megtartása esetén az
ország lakosainak a lehetséges maximális polgári szabadságot
biztosíthatja.

    Kiegészítő javaslatairól szólva kiemelte: az alkotmány
deklarálja a bíróságok, az ügyészi testület függetlenségét.
Emlékeztetett arra, hogy jogtalan intézkedések nemcsak a koncepciós
perek kapcsán születtek. A kuláktörvény százezreket gyötört meg, a
kitelepítéseket, a politikai foglyok összegyűjtését az a rendőrség
végezte, amely közvetlenül a párt irányítása alatt állt. A
többpártrendszer körülményei között a rendőrség megerősítésére lesz
szükség - vélekedett a képviselő -, mert megnövekedik a
cselekvésvágy, s vele a közrend labilissá válhat. Javasolta: a
rendőrség legyen teljesen független az MSZMP-től; hozzanak létre
olyan önálló szervezetet, amely mindenki számára a rend őre.
Indítványozta továbbá, hogy a Munkásőrséget szervezzék át önkéntes
rendőrséggé. A honvédségről szólva - az 1968-as eseményekre
emlékeztetve - hangsúlyozta: amennyiben a Varsói Szerződés záradékai
között van olyan, amely honvédségünket külföldi politikai elnyomó
szankcióra kötelezi, akkor azt vizsgálják felül. Javasolta, hogy a
honvédség ne pártoktól függő szervezet legyen; csak a haza védelmét,
s ne pártutasítások végrehajtását szolgálja.

    A képviselő a többkamarás Parlament mellett tette le voksát, s
indítványozta azt is, hogy a nemzeti kisebbségek, a vallási
csoportosulások képviselői létérdekeiket érintő törvények
tárgyalásakor kapjanak vétójogot. (folyt. köv.)


1989. március 8., szerda 19:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (41. rész)

Kitért az összeférhetetlenség önálló szabályozására is. Mint
mondotta, a mostani Parlamentnek nem egy megyei tanácselnök is
tagja. Ők mint képviselők - törvényhozók; bizottsági tagként
ellenőrzők; tanácselnökként végrehajtó jogkörrel rendelkeznek.
,,Képviselőként az ellene felhozott panaszokat meghallgatja,
megígéri, hogy eljár önmaga ellen, majd bizottsági tagként mindkét
önmagát ellenőrzi.,, Megoldást csak az a konstrukció adhat, ha a
megyei tanácselnökök - csakúgy mint a nemzetiségek, a vallások és a
cigányság képviselői - egy külön kamarában tevékenykednek, s ott
vétójoggal rendelkeznek.

    Végezetül ismét hangsúlyozta: ,,fél évszázad óta most válik
először lehetségessé, hogy egy nép megteremtse társadalmi
szerződéssel az elnyomásmentes, félelem nélküli életét. Erre a
társadalmi békére jobb alapot, mint a mostani alkotmánytervet,
elképzelni sem tudok,,.

    A soros elnök valamivel este hét óra előtt berekesztette az
ülést;. csütörtökön az alkotmánykoncepció feletti vitával folytatja
munkáját az Országgyűlés. (folyt. köv.)


1989. március 8., szerda 19:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (42. rész) - Dióhéj

Az Országgyűlés márciusi ülésszaka első napjának eseményei
dióhéjban:

    Szerdán délelőtt 10 órakor Horváth Lajos elnökletével megkezdte
munkáját az Országgyűlés márciusi ülésszaka.

    Horváth Lajos elsőként a Nemzetközi Nőnap alkalmából köszöntötte
a törvényhozó testület hölgytagjait. Ezután Stadinger István
felolvasta a házelnöki tisztéről való lemondási szándékát ismertető
levelét. Az országgyűlés 26 ellenszavazattal és 11 tartózkodás
mellett tudomásul vette lemondását. Eddigi munkáját Horváth Lajos
megköszönte.

    A Hazafias Népfront Országos Tanácsa javaslatát - amelyet Huszár
István, a HNF OT főtitkára terjesztett elő - az Országgyűlés
egyhangúlag elfogadta a Gyuricza László elnökletével létrejött
jelölőbizottság névsoráta. A bizottság megkezdte munkáját, hogy
indítványt tegyen a ház elnökének személyére.

    A törvényhozók ezután felállással adóztak a közelmúltban elhunyt
Miskó István Bács-Kiskun megye 6. vk. képviselő emlékére.

    A levezető elnök bejelentette, hogy Újvári Sándor (Zala m. 7.
vk.), Apró Antal (Csongrád m. 1. vk.), Gajdos Ferenc (Budapest 43.
vk.), Cservenka Ferencné (Pest m. 4. vk.), Molnár Frigyes
(Bács-Kiskun m. 3. vk.) és Losonczi Pál (Országos lista) lemondott
mandátumáról. Az Országgyűlés e lemondásokat két tartózkodással
tudomásul vette, és az Országos Választási Elnökség javaslata
alapján a Zala megyei 7. vk. megüresedett képviselői helyére Ördög
Ferenc eddigi pótképviselőt egyhangúlag igazolta.

    Az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette az Elnöki Tanács
jelentését.

    A korábbi ülésszakon nem tárgyalt interpellációkon és kérdéseken
túl további 19 interpellációt és 9 képviselői kérdést terjesztettek
elő. Horváth Lajos az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot.

    1./ Magyarország alkotmánya szabályozási elveinek tárgyalása;

    2./ a Minisztertanács tájékoztató jelentése a romániai
menekültek helyzetéről, a kormány tervezett további intézkedéseiről;

    3./ az Országgyűlés elnökének megválasztása;

    4./ a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény
módosításával foglalkozó törvényjavaslat;

    5./ a sztrájkról szóló törvényjavaslat;

    6./ a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása;

    7./ az 1995-re tervezett Budapest-Bécs Világkiállítás
előkészítésének helyzetéről szóló tájékoztató; (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 20:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (43. rész) - Dióhéj

8./ az Országgyűlés 1989. évi várható programja;

9./ személyi változások az Országgyűlés egyes bizottságaiban;

10./ interpellációk és kérdések tárgyalása.

Ezt követően elhúzódó ügyrendi vita következett, Király Zoltán
(Csongrád m. 5. vk.) javasolta a Munka Törvénykönyve módosításáról
és a sztrájktörvényről szóló törvényjavaslatok levételét a
napirendről. Szentágothai János (országos lista) akadémikus
javasolta a bős-nagymarosi vízierőmű kérdésének napirendre tűzését.
Ezekre válaszolt Németh Miklós miniszterelnök.

    A napirendre tett indítvány vitájában szót kért Szigethy Dezső
(Győr-Sopron m. 14. vk.), Avar István (Budapest 17. vk.), Kovács
Károly (Bp.40 vk.), dr. Horváth Jenő (Bp. 1. vk). Ezután a
törvényhozók szavaztak és hét tartózkodás mellett elfogadták a
napirendi indítványt.

    Egy ellenszavazattal, négy tartózkodással elfogadták a
képviselők Horváth Lajos javaslatát, hogy március 14-én ünnepi ülést
tartson az országgyűlés. Nyolc ellenszavazattal és egy
tartózkodással fogadták el azt az ügyrendi javaslatot, amely szerint
várhatóan március 22-én folytatják az ülésszak munkáját. Még a
szavazások előtt szót kapott Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun m. 4.vk.),
Varga Imre (országos lista), Biacs Péter (Budapest 30. vk.) és Antal
Imre (Pest m. 19. vk.), majd az egyéni indítványokat tárgyalták.
Polgárdi József (Pest m. 17.vk.) indítványát többségi szavazattal
fogadták el. Három tartózkodás mellett az Országgyűlés egyetértett
azzal, hogy a gyülekezésről szóló törvény módosítási indítványát is
megtárgyalják.

    Bubla Gyula (Budapest 3. vk.) a bős-nagymarosi kérdéshez szólt
hozzá, majd szavazás következett: négy ellenszavazat és 36
tartózkodás mellett a beruházással kapcsolatos kormánytájékoztatót
nem tűzik napirendre.

    Az elnök bejelentette: Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest 22.
vk.) egyéni indítványának napirendre tűzéséről a parlament március
22-i ülésén döntenek.

    A napirendnek megfelelően dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter
előterjesztette az alkotmány szabályozási terveit. Felszólalt
Gajdócsi István, az Alkotmányelőkészítő Bizottság elnöke.

    Az első napirendi pont vitájában felszólaltak:

    Nagy József (Baranya m. 6. vk.),

    Karvalits Ferenc (Zala m. 1. vk.),

    dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m. 8. vk.),

    Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár m. 11. vk.),

    Mondok Pál (Pest m. 26. vk.),

(folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 20:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (44. rész) - Dióhéj

Kárpáti András (pest m. 22.vk.)

Dobos Józsefné (Heves m. 6. vk.)

Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun m. 4. vk.),

Balogh László (Pest m. 29. vk.),

Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár m. 8. vk.),

Szabó Miklós (Békés m. 5. vk.),

dr. Séra János (Komárom m. 10. vk.),

Varga Imre (országos Lista),

Ezzel befejeződött az ülésszak első munkanapja. Csütörtökön az
első napirendi pontról folytatódik a vita.

    x x x

    Az Országgyűlés márciusi ülésszakának első napjáról
tudósítottak: Bisztricsány Julianna, Frank Róbert, Garajszki István,
Kárpáti János, Nagy Attila, Stuber Sándor, Szőke László, Tárkányi
Béla és Wágner Tamás. (MTI)


1989. március 8., szerda 20:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

" - Erdélyiné, Gyula, 62-514: Szeretném, amennyiben más néző kérésével ís egyezne kérésem, a Ki fizeti a révészt c. TV-sorozatot szíveskedjenek megismételni. - 848-441: Nem birom már ki az adás végéig, köszönteni szeretném a Törőcsik művésznőt, akinek hódolója vagyok. Én egy idősebb nagymama vagyok de csodálom őt, még ebben a régi filmjében is. hogy szólnia sem kell, csak a nézésével. Csodálatos. Szeretném Őt köszönteni. - A folyton folyvást c. műsort ne részletekben adják le, hanem egész filmeket adják le. Pl. úgy mint a Gregory Peck sorozatot. Miért éjjelre kerülnek a jó filmek. Aki reggel kel, az nem tudja megnézni."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD