Rendszerváltás és az MTI

	Grósz, Németh, Pozsgay - hírügynökségi visszhangok
1989. január 31. kedd (AP/Tanjug/Reuter/EFE/PL/TASZSZ) - Grósz Károlyt meglepte Pozsgay Imrének az a rádiós nyilatkozata, hogy 1956-ban népfelkelés volt, nem pedig ellenforradalom, - írta kedden Budapestről a Tanjug jugoszláv hírügynökség, a Magyar Hírlapban és a Népszabadságban megjelent Grósz-interjút ismertetve. A Tanjug úgy értelmezte a főtitkár szavait, hogy Grósz nem tudja, mi motiválta Pozsgayt, hogy éppen az 1956-os esztendőt elemezze ilyen részletességgel. Feltételezi, hogy Pozsgay és a KB történelmi albizottságának többi tagja olyan bizonyítékokat talált, amelyek lehetővé teszik az 1956-os eseményeknek a korábbiaktól eltérő értékelését. Németh Miklós beszédéből a Tanjug is azt emelte ki, amit minden külföldi hírügynökség: a történelmi eseményeket sosem lehet egyetlen szóval jellemezni; az 1956 októberi eseményekben egyaránt volt népfelkelés és szocialistaellenes, terrorista lázadás. Az AP amerikai hírügynökség egy kedd délutáni tudósításában Grósz Károly interjújából azt a részt emelte ki, amelyben a főtitkár arról beszélt, hogy a pártvezetésben politikai különbözőség kezd megnyilvánulni. Az amerikai hírügynökség úgy értelmezte a főtitkár szavait, hogy ő ,,szakadásról,, beszélt. Ezzel hozza kapcsolatba az interjú azon részeit, melyek a személyi változások lehetőségére utalnak. Az AP úgy véli, Grósz bírálta Pozsgayt, akit az amerikai hírügynökség az ország egyik vezető reformerének minősít. A tudósítás idézi a pártfőtitkárrnak azokat a mondatait, amelyek szerint Pozsgay kijelentései 1956-ról koraiak voltak. Ugyanakkor emlékeztet Grósz hétfői televiziós interjújára, amelyben viszont a főtitkár azt mondta, hogy esetleg a KB is ugyanarra a következtetésre jut, mint Pozsgay, ha a tények alátámasztják Pozsgay értékelését. Németh Miklós beszédéből az AP is azt emeli ki, hogy 1956 egyaránt volt népfelkelés és szocialistaellenes, terrorista lázadás. Az amerikai hírügynökség ebből azt a következtetést vonja le, hogy Magyarország nem fogja megkérdőjelezni az 1956-os szovjet fegyveres ,,bevonulás,, helyességét. Egyúttal megjegyzi, hogy az 1956-ban megfogalmazott követelések közül sok van megvalósulóban a mostani reformfolyamatban. (folyt.) 1989. január 31., kedd 21:16
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Grósz, Pozsgay, Németh - újabb visszhang 2.
A brit Reuter hírügynökség azt emelte ki Grósz szavaiból, hogy a vezetésen belüli nézetkülönbségek veszélyeztetik a reformot. Úgy értelmezte az interjút, hogy abban a főtitkár új vezetők megválasztására szólította fel a Központi Bizottságot. A Reuter szerint Grósz kijelentései Berecz Jánosnak, Pozsgay Imrének voltak címezve azokért a nyilatkozatokért, amelyeket svájci távolléte alatt tettek. ,,Berecz szombaton azt mondta, hogy a párt nem képes ellenőrizni a politikai folyamatokat, Pozsgay pedig kijelentette, hogy 1956 nem ellenforradalom volt, ahogyan 32 éven át hivatalosan minősítették, hanem népfelkelés,, - emlékeztet a hírügynökség. A brit hírügynökség a Grósz-interjúból azokat a kijelentéseket idézi, amelyek szerint a májusi pártértekezlet óta romlottak a reformprogram megvalósításának feltételei a vezetők közötti személyi nézeteltérések miatt, s ezért a KB-nak kell dönteni legközelebbi, februári ülésén, hogy nincs-e új vezetőségre szükség. A Reuter szerint nyugati diplomaták úgy értékelik a Grósz-interjút, hogy a főtitkár megpróbálta fegyelemre inteni vezető kollégáit. De a diplomaták szerint éppen a stabilitás szükségessége védi meg mind Bereczet, mind Pozsgayt attól, hogy eltávolítsák őket a Politikai Bizottságból. Az EFE spanyol hírügynökség úgy értekelte Pozsgay interjúját, Grósz nyilatkozatát és Németh Miklós beszédét, hogy Magyarországon heves vita bontakozott ki az 1956-os események megítélése körül. Megjegyzi, hogy Pozsgay az első magyar politikus, aki nemcsak az 1956-os eseményeket értelmezi újra, hanem pozitivan értékeli az 1958-ban kivégzett Nagy Imre egykori miniszterelnök tevékenységét is. A TASZSZ kedden egyetlen tudósításban ismertette Pozsgay, Németh és Grósz nyilatkozatát, illetve beszédét. Pozsgaytól azokat a kijelentéseket idézte, amelyek szerint 1956 népfelkelés volt, és tiszteletben kell tartani azokat a történelmi tényeket is, amelyek csak később derülnek ki, továbbá hogy 1956 ilyen értékelésével közeledik a politika a történelemtudományhoz és a közvéleményhez. Németh szavaiból azt emelte ki a szovjet hírügynökség, hogy a történelmi eseményeket nem szabad egyetlen szóval jellemezni, és hogy 1956 nemzeti felkelés és egyben szocialistaellenes terrorista lázadás is volt. Nem szabad megengedni, hogy a hibák feltárása és a rehabilitáció politikai kampánnyá váljék, és szakadást idézzen elő a magyar társadalomban, idézte a TASZSZ. (folyt.) 1989. január 31., kedd 21:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Grósz, Pozsgay, Németh - újabb visszhang - 3
Grósz Károlytól pedig azokat a kijelentéseket idézte a szovjet hírügynökség a keddi lapinterjúból és a hétfői TV-nyilatkozatból, amelyek arra vonatkoznak, hogy az 1956-os eseményeket az elmúlt negyven év egészének tudományos elemzése alapjén kell megítélni, és hogy a tudományos értékelések alapján különféle politikai következtetéseket lehet levonni, de a vita még később lesz. A TASZSZ a két Grósz-nyilatkozatot úgy értelmezi, hogy Grósz szerint 1956 megítélése egyelőre tudományos kérdés. A havannai székhelyű Prensa Latina hírügynökség nagy terjedelemben ismertette a keddi Grósz-interjút, de abból csak a gazdasági és társadalmi nehézségekre vonatkozó részeket ragadta ki. Az 1956-tal kapcsolatos kérdéssel vagy a pártvezetőségen belüli nézetkülönbségekkel nem foglalkozott, de utalt arra, hogy a pártfőtitkár felvetette a személycserék lehetőségét is. +++ 1989. január 31., kedd 21:42
Vissza » A hírhez kapcsolódik »