Rendszerváltás és az MTI

	Hiányos kerekasztal
(Kasza László) München, 1989. április 9. (SZER, Világhíradó) - Az Akadémia székháza és a Gerbaud cukrászda nincsenek messze egymástól, de azokat a csoportokat, amelyek itt és ott gyülekeztek szombaton, több világ választja el. Az Akadémián az MSZMP tárgyalt leányvállalatai képviselőivel: a Münnich Ferenc Társasággal, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségével és további négy hasonlóval, amelyek közül egyről, a Kisgazdapárt nevében szereplő egyénről nem derült ki, hogy saját magán kívül valóban képvisel-e valakit. A Gerbaudban eddig a nyolc független mozgalom megbízottjai találkoztak a nemzetközi sajtóval. E a két összejövetel előzményei ismertek, itt csak dióhéjban: Az MSZMP politikai érdekegyeztető tárgyalásra hívta meg 15 szervezet képviselőjét. Közülük a független szervezetek ellenzéki kerékasztalt hoztak létre. Résztvevői: a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fidesz, a Kisgazda, a Szociáldemokrata és a Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája. Ezek a szervezetek két találkozó után március 30-án nyilatkozatot tettek közzé, amelyet eljuttattak az MSZMP-hez is. Ebben közzéteszik, hogy milyen feltételek mellett, milyen jellegű tárgyalásokat kívánnak folytatni. A két fontosabb megállapítás: 1.) Az asztal egyik oldalán a hatalommal rendelkező MSZMP és azok a hozzátartozó csoportok foglaljanak helyet, amelyeknek a részvételét szükségesnek tartja. A másikon valamennyi független szervezet képviselője - tehát a Fideszé is -, amelynek az MSZMP nem küldött meghívót. 2.) A napirenden csak olyan kérdések szerepeljenek, amelyek a diktatúrából a demokratikus társadalomba való átmenet feltételeivel - tehát alkotmányozás, demokratikus választás - foglalkoznak. Ezeket a feltételeket az MSZMP március 7-én közzétett nyilatkozatában - ezt is, az előbbit is közölte a sajtó - visszautasította. Nem tartja elfogadhatónak, hogy a tárgyalóasztal egyik oldalán a hatalom, a másikon a társadalom képviselői üljenek. A napirendnél pedig ragaszkodik ahhoz, hogy tárgyaljanak olyan kérdésekről is mint a gazdasági helyzet, művelődéspolitika és így tovább, amelyekről viszont - mandátum hiányában - a független szervezetek nem kívánnak a társadalom feje felett vitatkozni. Ezek után a független kerekasztal résztvevői nyilatkozatban közölték, hogy az adott körülmények között nem tesznek eleget az MSZMP meghívásának. Ezt a döntést indokolták meg a Gerbaudban, míg az Akadémián saját szervezeteivel tárgyalt és természetesen jutott megegyezésre az MSZMP. A kiadott nyilatkozat igazolta a független szervezetek aggodalmát. Az uralmat gyakorló párt érdemi tárgyalások látszatát kívánja kelteni, de eleve ki akarja zárni, hogy olyan érdemi döntések is szülessenek, amelyek nem egyeznek meg felfogásával. Pillanatnyilag tehát az helyzet, hogy mindkét fél Kifejezésre juttatta további tárgyalókészségét, de nem tárgyal. Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy feltételezzük: az MSZMP engedni fog. Neki nagyobb szüksége van a tárgyalásokra, mint a független csoportoknak. A számukra kedvező helyzetet azzal teremtették meg a független kerekasztal résztvevői, hogy egységesen léptek^ fel a hatalommal és szervezeteivel szemben. Ez az egység megzavarta - legalábbis első pillanatban - az MSZMP-t. Fejti György megpróbálta valótlan állítással a független csoportok nyakába varrni a felelősséget. Kijelentette: azok nem tájékoztatták távolmaradásuk indokairól a többi résztvevőt. Elfelejtette volna azt a már idézett, címére is megküldött nyilatkozatot, amelyre az MSZMP még válaszolt is? Nem lehetnek kétségeink affelől, hogy a hatalom képviselői a régi módszerekkel igyekeznek majd megtörni a független csoportok egységét. És addig, amíg ezen csoportok közül legalább kettő még saját sorait sem tudta rendezni, nem lesz igazán nehéz dolga. Sajnálatos, hogy éppen két nagy múltú párt: a Szociáldemokrata és a Kisgazda vezetői nem látják, milyen veszélyeket jelent magatartásuk az egész magyar demokratikus fejlődés számára. Szinte naponta zárja ki az egyik szárny a másikat, naponta tesznek a mai helyzetet nem értő, nagy múltú vezetőik olyan nyilatkozatokat, amelyek puszta közlésével viccfigurákká teszik, tehetik őket a hírközlő szervek. Ezeknek a pártoknak nagyon fontos szerepük volt a magyar parlamentarizmus történetében. Reméljük, most is lesz elég erejük ahhoz, hogy félreállítsák azokat, akik akár megbízásból, akár emberi » hiányosságaik miatt ártanak nemcsak a pártnak, hanem az egész magyar demokratikus kibontakozásnak. +++ 1989. április 9., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »