|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Hangulatjelentés
|
(Dorogi Judit) München, 1989. április 6. (SZER, Hölgyválasz) - Nem tudom, léteznek-e még hangulatjelentések Magyarországon. Olyan bizalmas tájékoztatókra gondolok, amelyek a hatalom képviselőit voltak hivatva informálni arról, hogyan él, miként vélekedik a társadalom a sorsát érintő intézkedésekről. Lehet, hogy megszűntek, feleslegessé váltak most, amikor a hazai sajtó egyre kendőzetlenebbül ad hírt a tömeges rossz hangulatról, az ország egyharmadát elnyelő ínséges szegénységről, a patikákban sírva fakadó nyugdíjasokról, a mindennapok küszködéseibe belefáradt középkorúakról vagy a lakástalan fiatalokról. De nem csak róluk szól, őket is megszólaltatja, mint tette a Mai nap című lap munkatársa, aki csepeli munkásokat kérdezett. Véleményük felér egy hangulatjelentéssel. Egyikük például ezt mondja: - Ha én most a gyárból úgy jöttem volna ki, hogy kihozok egy darab rezet, akkor leszúrnak, talán el is küldenek. Az újságok azt írják, hogy a kormány hiteleket vett fel, emiatt vagyunk bajban. Hát kérem, aki ilyet csinál, azt nem vonják felelősségre, csak a kisembert? Aki tönkretette az országot, az ugye kiemelt negyvenezres nyugdíjból élhet. Nincs ez jól. Mondják meg, hogy ki a felelős, s kapjon az is négyezres nyugdíjat. Na, ha ez lesz, akkor lesz itt valami igazság. Kevés hír váltott ki olyan általános felháborodást, mint az egykori rákosista miniszterelnök, Hegedűs András tavalyi, utólagos nyugdíjemelése. A saulusból paulusszá lett szociológust 1975-ben 8.300 forinttal nyugdíjazták, de úgy látszik, 1988-ban az illetékesek felülvizsgálták ügyét és úgy döntöttek: Hegedűs 1953 áprilisától 1956. október 23-ig tartó miniszterelnöksége oly áldásos volt Magyarország számára, hogy nyugdíját negyvenezerre kell emelni. Nézzük, miként vélekedik erről a Nők lapja egyik olvasója: - A mai viszonyok között, amikor az ország legalább 70 százaléka - a gazdag réteg a látszat ellenére is vékony - majdnem nyomorog, de a hetvenes évekhez viszonyítva is elviselhetetlen módon él, én magam is konkrétan tudok olyanokról, akik 30-40 ezer forint havi nyugdíjat kapnak. Közülük sokan segítették kis hazánkat odajuttatni, ahol most van. Akik érdemeik elismerése mellett kapják a horribilis pénzeket havonta. Valóban érdemük szerint? Ebben az országban jelenleg azt hiszen senkinek sincs számottevő érdeme. Hol marad a büntetés azért, amit hozzá nem értésből, oda nem figyelésből, csak önös haszonhajhászásból a legtöbben megérdemelnének? - Az ilyen és hasonló megnyilatkozások azt mutatják, hogy a társadalmat igenis foglalkoztatja a felelősségre vonás kérdése. És nemcsak az ötvenes években hozott hibás döntéseké, hanem a hetvenes-nyolcvanas éveké is. Van véleménye Bős-Nagymarosról, az adórendszerről vagy a gyógyszeráremelésről. Legfeljebb nyilvánosan nem hangoztatja, mert mint a már említett csepeli munkásriport másik szereplője rezignáltan megállapítja: - Itt mindenki nagyon jól tudja, mi a baj, mégsem változik semmi. Azt mondja a miniszter a tévében, hogy ma már nem kezdenék el Bős- Nagymarost. Hát ebben sem tudtak megegyezni, minket pedig nem kérdeztek meg. - Sovány vigasz az utóbbira, hogy tudós szakértők véleményét is semmibe vette a jelenlegi reformkurzus, amely tavaly decemberben az Országgyűlésben keresztülhajszolta az erőmű megszavazását. Ugyanezt tette a személyi jövedelemadóval is, amelyről azóta hiába bizonyította be nap mint nap a sajtó, hogy igazságtalan, mert nem veszi figyelembe a gyerekek számát és teljesítmény visszatartó hatása van. Kupa Mihályról, az adóreform atyjáról és társairól minden bírálat lepereg. Sőt Kupának volt mersze februárban úgy nyilatkozni egy vidéki napilapnak, hogy büszke a kisdedre. Legalább annyira büszke lehet, mint Csehák Judit miniszter a gyógyszerreformra. Ha már a lakosság nem az, és amíg ezt eltűri. +++
1989. április 6., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|