Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 03.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó, Kasza László:

Április 4.

"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."

Az ellenzéki pártok és az MSZMP

München, 1989. április 5. (SZER, Magyar híradó) - A demokratikus
pártok és mozgalmak a Független Jogász Szövetség javaslatára most
megegyeztek a követendő alapelveket illetően. Ezt ismerteti Tamás
Gáspár Miklós:
A megegyezés lényege a következő: az ellenzéki mozgalmak akkor
hajlandók tárgyalni a kommunista párttal, hogyha elfogadnak néhány
elvet.
    
    Az első elv: nem kerekasztalról, általános csevegésről van szó,
hanem valódi tárgyalásról, azaz az asztal egyik oldalán a
kommunista párt képviselői ülnek, a másikon pedig az autentikus
ellenzéki mozgalmak képviselői.
    
    A második elv: előzőleg tisztázzák ennek a tárgyalásnak a
kompetenciáját, tehát meg kell határozni, hogy a bizonyos
kérdésekben elért megegyezés milyen konkrét politikai és jogi
lépésekben konkretizálódik. Az egyik lehetőség az volna, hogy a
tárgyalásokon előterjesztett, egyeztetett ellenzéki javaslatok
törvényjavaslatok formájában vagy törvénymódosításra irányuló
javaslatok formájában az Országgyűlés elé kerülnek, de más
variánsok is elképzelhetők.
    
    A harmadik elv: az ellenzéki mozgalmak álláspontja és az egész
tárgyalás a nyilvánosság ellenőrzése mellett zajlik.
    
    Az MSZMP erre a javaslatra, anélkül, hogy kifejezetten hivatkozott
volna rá, egy választ küldött minden független mozgalomnak. Ez a
válasz sajnos csalódást kelt. Ugyanis az MSZMP láthatólag valóban
csak csevegésre készül, amelyet egyeztető fórumnak nevez, és amely
semmiféle világos kompetenciával nem rendelkezik. Ráadásul a
meghívottak listája igen különös. A független társadalmi
szervezetek között - amelyeket az MSZMP meghívott volna a
tárgyalásra - olyanok is szerepelnek, mint a SZOT, mint a Magyar
Nőtanács, mint a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a
Münnich Ferenc Társaság, a MISZOT nevű ifjúsági csúcsszerv és
mások. Ugyanakkor hiányzik a listáról például a Fidesz.
    
    Ez elfogadhatatlan indítvány, amelynek nincsen semmi különösebb
értelme, és ami csak azt szolgálhatná, hogy legalábbis
propagandisztikus módon az új független mozgalmak részfelelősséget
vállaljanak a kormányzat különféle felelőtlen intézkedéseiből és
népszerűtlen döntéseiből, amelyekből elég sokat láttunk az utóbbi
időben.
    
    Nagyon fontos volna, hogy az MSZMP mégis rábírható lenne arra:
legalább olyan értelmes tárgyalást folytasson, mint a Kiszczak-
Valesa tárgyalások Lengyelországban, hogy az is kimondassék, a
független mozgalmak nem óhajtanak konkrét kérdésekről tárgyalni a
párttal arról, milyen legyen például a művelődéspolitika vagy a
hitelpolitika vagy akármi más. Ez kormányra vonatkozik, amelyet az
ellenzék bírál egy normális parlamenti demokráciában.
    
    A tárgyalások egyetlen értelmes témája a demokráciára való átmenet
jogi biztosítékainak biztosítása lehet, illetve az, hogy az új
ellenzéki mozgalmak szót kapjanak az átmenet feltételeinek
megteremtésében, hiszen ebben nemcsak az MSZMP érdekelt, hanem a
nép, amelyet úgy ahogy tökéletlen módon mégis ezek az új mozgalmak
próbálnak képviselni.
    
    A megegyezés ideiglenes, a nyilvánosság ellenőrzése alatt álló
kell, hogy legyen, és egyáltalán nem szolgálhatja azt a célt, hogy
konkrét kormányzati döntések befolyásolását érjék el ebben.
    
    Különféle kormányzati szervek ellenzéki csoportokat és személyeket
- így engem is - megkerestek olyan ügyekben, amelyek valóban a
kormányra tartoznak. Megkértek, hogy új politikai döntéseket,
rendelet-tervezeteket véleményezzek és így tovább.
    
    Ezeket tudtommal mindenki visszautasította. Ilyen természetű
vitákat csak a nyilvánosság előtt lehet végezni. Egyrészt azért is,
hogy a közönség szükségszerű és jogos bizalmatlanságát ne fokozzuk,
másrészt ne mossuk el a különbséget egy ellenzék és egy
kormánypárt, a kormányzat és a felelősség nélküli viták, állami
felelősség nélküli mozgalmak szerepe között. Ezek jól elkülönített
szerepek a demokráciában, és idejében meg kell tanulnunk, hogy
szigorúan külön tartsuk őket.
    
    Felvetődik a kérdés, hogy miért reagál az MSZMP úgy, ahogyan teszi.
    
    Erre különféle hipotézisek adhatnak választ.
    
    Az egyik természetesen az, hogy az uralkodó párt húzni akarja az
időt egészen addig, ameddig a bizonytalan jövő és a zűrzavar
látszata erősebb pozíciót biztosít az uralkodó pártnak.
    
    A másik hipotézis az - ami nem zárja ki egyébként az előzőt -, hogy
a diktatórikus egyeduralomhoz szokott párttisztviselők nem is
képesek igazán felfogni egy ilyen világosan, keményen és egyszerűen
leszögezett demokratikus álláspontnak a voltaképpeni jelentését.
    
    Egyszerűen megértésbeli, stílusbeli különbségek vannak - részben
azt kell mondanom, hogy hála Istennek - az uralkodó párt és az
ellenzéki mozgalmak között, amelyek áthidalása nem lesz könnyű,
holott ennek a demokratikus átmenet érdekében be kellene
következnie. Meg kell próbálni addig is szívós szellemi munkával, a
nyilvánosság bevonásával ezeket a megértési nehézségeket áthidalni,
és megmutatni, hogy a megértés lehetséges, s az akadályok valóban
politika színtérre terelhetők.
    
    Ha a párt ezt nem akarja, akkor az mondassék ki világosan. Ez új
politikai helyzetet teremt, amely új eszközöket, újragondolást
igényel. +++
    


1989. április 5., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgatói telefonok:

"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara. - FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD