|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Kitüntetések visszautasítása
|
München, 1989. április 5. (SZER, Magyar híradó) - Kármentő Imre arról tájékoztat, hogy többen is visszautasították az április 4-e alkalmából nekik szánt kitüntetést. Felolvassuk jegyzetét: A magyar értelmiség körében a tengersok ellenzékinél talán csak a különféle plecsnik és kitüntető címek tulajdonosai lehetnek többen, azaz hogy lehetnének, ha jórészt nem lennének azonosak az előbbiekkel. Persze a nagy ellenzékiség 100 közül 99 esetben véget ért ott, ahol egynél több tanúja volt, és főleg ott, ahol jelentősebb anyagi hátrányt, mondjuk 100 forint honoráriumkiesést kellett volna elszenvedni helyette. Így volt ez legalábbis eddig. Nagyon-nagyon kevesen voltak az olyanok, mint az írók közül Eörsi vagy Konrád, akik nem hódoltak be. Azokat el is kerülte minden kormánykitüntetés. És nemigen fordult elő, hogy valaki lemondott volna egy kitüntetésről azért, mert méltatlannak találta volna egy elnyomó, antidemokratikus államtól elfogadni. Azt hinném ezek után, hogy napjainkban a nemzeti és demokratikus megújulás légkörében végre magukba tekintenek az értelmiségi elit tagjai, végre egy kis, bár megkésett kurázsira kapnak, és fittyet hánynak annak a pártállamnak az elismeréseire, amelyet immár mindannyian hangos kórusban bírálhatnak. De nem! Akikre ráhullott az április 4-i kitüntetés-zápor egy-egy cseppje, azok most is jogos jussuknak vallottak érmet és címet. Meglehet, tán éppen azzal az indoklással, hogy ez a kormány már nem az a kormány, ettől már nem szégyen elfogadni. Mégis, talán évtizedek óta először támadt néhány kivétel. Kerényi Imre, a Nemzeti Színház rendezője nem volt hajlandó elfogadni a Kiváló művész címet és két másik művész is elutasította az állami kitüntetést. Egyikük Jeles András filmrendező, akinek élesen bíráló alkotásait csaknem a mai napig elzárta a közönség elől a cenzúra. Önmagát tagadta volna meg, ha hagyja, hogy eddigi cenzorai a keblükre öleljék. A másik: Orbán György zeneszerző. Magatartásuk megérdemli tiszteletünket. Csak remélni lehet, hogy példájuk mind az értelmiséget, mind az államot ráébreszti arra, hogy más módon kell elismerést szerezni, illetve adni a művészi és irodalmi teljesítménynek, az eredményes tudományos munkának. Független társadalmi testületek mondjanak ítéletet, maga a művész-, illetve a tudóstársadalom, mindenekelőtt pedig a közönség. Író és művész szabadon juthasson nyilvánossághoz, tudós és kutató szabadon hozzáférhessen a forrásokhoz, az eszközökhöz és a piac lehetőségeihez. A művészeti és tudományos kitüntetések eddigi állami rendszere hajlongó, alattvalót csinált azokból, akiknek pedig a legszabadabb szellemeknek kellett volna lenniük. Az államtól nem érdemeket és címeket kell elvárni, hanem csak azt, hogy álljon félre az útból, hadd legyen szabad a pálya minden alkotó erőnek. +++
1989. április 5., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|