Rendszerváltás és az MTI

	Katolikus értelmiségiek kongresszusa
(Zoltán Károly) München, 1989. április 3. (SZER, Világhíradó) - A németországi Reichenauban befejezte egyhetes kongresszusát a magyar katolikus értelmiségiek Pax Romana szervezete. Hatvan hazai résztvevő is bekapcsolódott az eszmecserébe, amelynek mérlegét Zoltán Károly vonja meg. A lelkekben kell megnyerni ezt a szabadságharcot - mondotta Csengey Dénes, a hazai társadalom erkölcsi válságáról szóló előadásában a magyar katolikus értelmiségi mozgalom kongresszusán a tizenöt országból érkezett mintegy kettőszáz résztvevő előtt. A neves író, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja, részletesen elemezte a mai magyar élet deviáns jelenségeit, s arra a következtetésre jutott, hogy a hazai társadalmat újjá kell építeni erkölcsében és önálló cselekvőképességében. Az ország gazdasági helyzetéről szólva kifejtette, hogy a továbblépés érdekében el kell takarítani ennek a politikai akadályait. De legalább ilyen fontos feladat annak a vereségérzésnek a feloldása, amit az 1956-os forradalom, és szabadságharc megdöntése okoz mindmáig a hazai társadalomban. Szombat délután a záró-kerekasztalt Boór János főiskolai előadó és szerkesztő vezette. A kerekasztal bevezetéseként meghallgatták Pozsgay Imre államminiszternek a Márton Áron Társaság előtt március 11-iki, az ELTE aulájában tartott felszólalását. Majd a résztvevők arra a kérdésre kerestek választ: hogy mit tegyen az állandó átalakulás, és változás mai körülmények között a magyar nemzet, mit a külföldön élő magyarság, és mit az egyház? A hét folyamán szereplő előadók még jelenlévő része - külföldi, és hazai szakemberek - válaszukban egyetértettek a következővel: a szabadságjogokért folyó hazai küzdelemben a tömegmozgások mellett a társadalomnak célszerű felkészülnie a reális bel-, és külpolitikai, valamint hatalompolitikai feladatokra. A külföldi magyarságnak nem feladata - hangsúlyozták - a beleavatkozás a magyarországi eseményekbe, de a külföldi magyarságnak meg kell hallania a hazaiak kérő szavát és segítőkészséggel kell válaszolnia. A beszélgetés során a hazai kibontakozás külföldi támogatásának széleskörű, és felelősségteljes kínálata bontakozott ki. Az egyházakra pedig a felszólalások értelmében az indulatok, és feszültségek oldásának, és az igazságos béke, társadalmi béke megteremtésének szolgálata hárul sürgős feladatként. A magyar Pax Romána 31. kongresszusa rendhagyónak számít az előzőkhöz viszonyítva. Több szempontból is. A mintegy hatvan magyarországi, néhány jugoszláviai, és körülbelül 140 külföldi magyar résztvevő a lelkiségi csoportok, alternatív szervezetek és mozgalmak eddig soha nem tapasztalt széles táborának tagjaiként jelentek meg a tanulmányi héten, beleértve az előadók körét is-. Kezdve a Regnum Marianum lelkiségi közösségétől, a Bulányi Atya Bokor Mozgalmán, és a Márton Áron Társaságon, valamint a Demokrata Fórum képviselőin keresztül a szárnyát bontogató egykori Demokrata Néppártig. Rendkívül sokat számít az is, hogy a katolikus magyar értelmiségi mozgalom időszerű társadalmi-, gazdasági-, és egyházpolitikai témákat tűzött tanulmányi hete napirendjére. De nem kevésbé figyelemre méltó, hogy a feszítőerejű magyar sorskérdések ellenére az előadók és hozzászólók egyetlen esetben sem ragadtatták el magukat, nem hangoztak el szélsőséges megnyilatkozások, a kongresszus mindvégig megőrizte tárgyilagos, szaktudományos hangvételét. A 31. magyar Pax Romána kongresszus szombat este hálaadással, és a vacsorát követő vidám együttléttel zárult. Skulthéty Csaba nemzetközi jogszakértő és közíró a mozgalom elnöke, zárószavaiban bejelentette: a jövő évi kongresszust, a nyugat- európai magyarság katolikus- és protestáns értelmiségi mozgalmai közösen rendezik. Ez lesz a negyedik magyar ökumenikus találkozó, amelyre az észak-nyugat-németországi Münster közelében kerül sor. +++ 1989. április 3., hétfő
Vissza »