Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 03.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó, Kasza László:

Április 4.

"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."

MDF-nagygyűlés

(Gadó György)
München, 1989. március 14. (SZER, Mai nap - késő esti adás) - A
budapesti régi Sportcsarnokban aligha volt olyan sportesemény, mely
ekkora és ilyen lelkes közönséget vonzott volna oda, mint ez a
politikai esemény. Ugyanott, ahol néhány hónapja Grósz Károly
mondta el fenyegető szavait a kommunista pártaktíva előtt a
fehérterror veszélyeiről és egyebekről, most a Magyar Demokrata
Fórum tartotta első országos gyűlését.
    
    Nemcsak a lelátók teltek meg zsúfolásig, nemcsak a lépcsőkön és az
előtereken volt sűrű a közönség, de még ott is több százan álltak
vagy ültek, ahol máskor a verseny, vagy mérkőzés zajlik. Az MDF
szurkolói birtokukba vették a küzdőteret is - és ezt most
jelképesen is mondom.
    
    Addig ostoroznak nemzetem, míg végre földobog szíved - idézte az
est kezdetén a versmondó a költőt. Az itt összegyűlt sokaságot nem
kellett buzdítani, végig együtt lélegzett a szónokokkal és fel-
felzúgott a vastaps, amikor 1956 forradalmáról, Nagy Imréről, a
lengyel szolidaritásról, vagy - távolabbi célként - a magyar
semlegességről esett szó.
    
    El kell ismerni az előadók kiválóan beszéltek. Für Lajos, az MDF
elnökségi tagja (... vételzavar...) a szónok magával ragadó
erejével párosította, majd az utána szóló Csurka István a
visszafogott indulat és a keserű gúny hatóerejével késztette
helyeslésre a hallgatóságot.
    
    Ám ne higgyék, hogy a gyűlés lényegét holmi szónokias frázisok és
puffogó deklamációk adták. Nem. Értékes gondolatok és gondolatilag
megalapozott programszerű követélések kaptak itt hangot és a
mintegy 2.500 főnyi közönség részéről helyeslő támogatást.
    
    Für Lajos rámutatott: a nemzet előtt lényegében hasonló feladatok
állnak, mint 1848 forradalma idején. A függetlenségünket kell
helyreállítanunk, le kell bontanunk egy életképtelen
megcsontosodott struktúrát, fel kell zárkóznunk Európához, és az
összmagyarság nemzeti arányaiban kell politizálni - csakhogy jóval
súlyosabb feltételek közt, mint 140 évvel ezelőtti elődeinknek.
    
    Ilyen nehéz körülmények között sem lehet azonban alku tárgya az a
három és fél millió magyar, aki önhibáján kívül antidemokratikus
békediktátumok folytán került kisebbségi sorba. Nem alku tárgya a
múltunk sem, az az ezer év, amely nemcsak a magyarságé, de
mindenképpen Magyarország történelme volt.
    
    Az előadó erőteljes szavakkal követelte egy olyan országgyűlés
megteremtését, amelyben szóhoz juthatnak az ország közéletében már
jelentkező demokratikus reformerők. A Magyar Demokrata Fórum -
mondotta - minden alkalommal elismétli a követelést: demokratikus
és szabad választásokat, alkotmányozó nemzetgyűlést, s ha ez
meglesz, úgy a jogállamiság első ténye lesz meg.
    
    Szólt arról is Für Lajos, hogy az MSZMP lehetségesnek mond egy
koalíciót az MDF-el. Mi ezt nem tartjuk lehetségesnek -
hangsúlyozta, és szavait vastaps követte. - Tárgyalni mindenkivel
készek vagyunk, de semmiféle koalíciót, uniót, nemzeti bizottságot
a választásokig, amelyen majd megméretnek a tárgyaló felek. A
közönség erre a kijelentésre is vastapssal felelt.
    
    Ezután a krakkói katolikus lap, a Lad főszerkesztője tolmácsolta a
lengyel demokraták üdvözletét. Szavai közben a tömeg előtt
transzparenst bontottak ki, rajta e szavakkal: "Lengyel-magyar
szolidaritás". A hallgatóság ujjongva fogadta a jelenetet és
szívből köszöntette a vendéget, amikor az kijelentette: a lengyelek
függetlensége és szabadsága szorosan összekapcsolódik a
magyarokéval.
    
    A szívmelengető epizód után keserű mozzanat következett. Az elnöklő
Lezsák Sándor két romániai magyar letartóztatásáról adott hírt:
Lányi Szabolcs bukaresti egyetemi tanárt és Ferences Istvánt, a
Csíkszeredán élő költőt azért fosztották meg szabadságuktól, mert
kapcsolatot tartottak a bukaresti magyar követséggel.
    
    De, hadd térjek vissza az est fő eseményeihez: Csurka István a tőle
megszokott dinamizmussal kezdte beszédét. Mint már Für Lajos, ő is
kiemelte: a félelem még jelenlévő és szétsugárzó tényezője az
életünknek, noha úgy tetszik, beszélni már szabad. De sokan mégsem
mernek, sokan pedig értelmetlennek, hiábavalónak tartják, hogy
szóljanak. Ma mindenki reformer - mondta gúnyosan Csurka - csak hát
a nép hallgat. Mert a nyilvánosság ugyan sosem volt ilyen nagy, de
nem volt ekkora a létbizonytalanság sem.
    
    Ha igaz lenne, hogy a nyomor elősegíti a kedvező politikai
változást, akkor Romániában már 10 francia forradalomhoz hasonló
megmozdulásnak kellett volna támadnia. De a nélkülözés közönyössé,
a szegénység gyávává tesz.
    
    Nálunk a glasznoszty hatalmas műsorrá lett, amit a tömeg csak
nézhet, miközben bíztatják, hogy örüljön, különben még ezt is
visszaveszik tőle. Míg a párt összeszedte és kimazsolázta az összes
alternatívok legmerészebb gondolatait - itt a hallgatóság gúnyosan
felmorajlott - és úgy tesz, mintha mindent kész lenne megadni, a
lényeges követelések elől elzárkózik.
    
    Addig nem lehet tárgyalni - folytatta Csurka -, amíg az egyik
partner pisztolyt tart a nadrágzsebben. Elég volt abból, hogy a
saját pénzünkből figyeltettek bennünket. Ha a Kádár-féle
egypártrendszer a forradalom után a fegyverek begyűjtésével
kezdődött, most kezdődjék a többpártrendszer is a fegyverek
begyűjtésével. Le kell fegyverezni a 200 ezernyi kiváltságost,
akinél fegyver van, és fel kell oszlatni a Munkásőrséget. De még ez
sem elég a tárgyalásokhoz. Garancia kell arra, hogy az
elnyomorodást legalábbis megállítják, ha már javulást nem
ígérhetnek.
    
    Ha az infláció növekszik, akkor a független demokratikus
szervezetek a politizálni kedvetlen és túlhajszoltságában kellő
szabadidővel sem rendelkező nép körében nem verhetnek gyökeret.
    
    Végül nevetségessé válnak. Ez a visszarendeződésnek kedvez.
    
    Országos vitát és programot a szegénység terjedésének megállítására
- sürgette Csurka István és hozzátette: el kell törölni a
kiváltságokat. Áldozatokat csak az követelhet, aki maga is
áldozatra kész. De hozott-e a hatalomban ülők osztálya áldozatokat?
    
    A kiváló író nagy tetszéssel fogadott és itt csak töredékesen
ismertetett beszéde után, mely egyébként egy-két olyan
megállapítást is tartalmazott, amellyel máskor szívesen vitába
szállnék, az est befejezéseképpen Csengey Dénes a holnapi
tüntetésről szólt röviden: - Nézzünk a provokátorok körmére, de
tartsuk szem előtt, hogy nem a provokátorok ellen, hanem a március
15-e megünnepléséért megyünk az utcára - mondotta. +++


1989. március 14., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgatói telefonok:

"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara. - FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD