 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
 |
Először hivatalosan nemzeti ünnep
|
(Sally Acroyd)
London, 1989. március 15. (BBC) - A nap fő eseménye az volt, hogy
március 15-ről Budapesten és vidéken hivatalos ünnepként
lehetett megemlékezni. Több mint 100 ezer ember vett részt a
budapesti demonstráción. Ottani tudósítónk, Sally Acroyd jelentését
ismertetjük.
Március 15-e, melyet éveken át az ellenzék ünnepelt meg, mint a
nemzeti függetlenség nem hivatalos ünnepét, most volt először
hivatalosan nemzeti ünnep. A független csoportosulások s az
ellenzéki szervezetek és pártok nem egyeztek bele, hogy
csatlakozzanak a hivatalos ünnepségekhez, és maguk szervezték meg
felvonulásaikat. Zászlókat és transzparenseket vittek, melyek
többek közt a rendőrállam megszűntetését és a törvényesség
helyreállítását követelték. A felvonulók meg-megálltak történelmi
nevezetességű pontoknál, és meghallgatták vezetőig beszédeit.
A Televízió épületénél gyerekek zászlót vontak fel, így
szimbolikusan visszavéve a Televíziót a nép nevében.
Tizenkét pontból álló követelést olvastak fel, mely többek között
szabad és igazságos választásokat követel és szabadságot egész
Kelet- és Közép-Európának.
A Parlament előtt viharos taps fogadta Orbán Viktornak, a Fidesz
vezetőjének beszédét, melyben többek között az összes szovjet
csapat kivonását követelte Magyarországról.
A hivatalos ünneplésnek sokkal hamarabb volt vége, mint a nem
hivatalosnak, hogy ilyen módon elkerüljék a konfrontációt. A
hivatalos ünnepség során Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja
azt mondta, hogy Magyarországnak sokat kell még tanulnia az osztrák
uralom ellen lázadóktól. Magyarország - mondta - szenvedett a bécsi
kormánytól, a náci korszakban Berlin befolyásától és Moszkva
irányításától a második világháború után, továbbá a brezsnyevi idők
antireformista szellemétől, mely véget vetett a független magyar
politikának 1968-ban. Szemben a múlttal, amikor a március 15-i
felvonulást gyakran megakadályozta vagy szétoszlatta a rendőrség,
ez alkalommal nem avatkozott be. +++
1989. március 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|