|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Ausztria - Magyarország
|
Washington, 1989. március 7. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Thassy Jenő ezúttal az osztrák-magyar viszonyt helyezi új megvilágításba. - Ausztria közeli kapcsolata Magyarországgal árthat az Európai Közösség iránti reményeinek - jelenti Judy Dempsey Bécsből a Financial Timesnak. Ezt a cikket ismertetem most hallgatóimmal: A Nyugat minden egyes kormányát erősen foglalkoztatja ezekben a napokban Kelet-Európa reformja, és az, hogy mi legyen a válasza erre. Ausztria helyzete azonban még nehezebb: ő kettős problémával küzd, a változások Nyugaton és Keleten egyaránt dilemmát jelentenek számára. Bécs szocialista kormánya az esztendő későbbi felében felvételét szándékozik kérni az Európai Közösségbe. De Nyugat-Németország nemrég hozott döntése, a vízumkényszer a jugoszláv állampolgárok számára, Ausztriát arra kényszerítheti, hogy mérlegelje: vajon Magyarországgal való szoros viszonyát nem lesz-e kénytelen feladni, amennyiben az Európai Közösség tagja lesz? Magyarországgal való kapcsolata rendkívüli, nem utolsó sorban azért, mert a két ország közötti határ megnyílt, szabad az átjárás mindkét oldalra, ennek következtében tavaly 2 millió magyar látogatott át Ausztriába. Németh Miklós, a magyar miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy a zöldövezetet, a drótsövénnyel, kutyákkal, őrtornyokkal őrzött területet 1991-re lebontják. És amennyiben valóban sor kerülne az 1995-re tervezett közös Bécs-budapesti világkiállításra, úgy a határvonal valósággal elmosódna. Ez viszont kényes kérdéseket vet majd fel Magyarországnak kelet-európai szomszédjaival való viszonyában - ezek ugyanis folyosónak használhatják, ahonnét megnyílik útjuk Nyugat-Európa felé. Ausztria és Magyarország jelenlegi kapcsolatának kiépítése hosszú évekbe tellett. Az 1956-os forradalom után Ausztria megnyitotta határait a 200 ezer magyar menekült előtt. Ezt követően az osztrák kormány hamarosan felismerte, hogy Kádár János rugalmasabbá akarja változtatni kommunista rendszerét. Ez az attitűd indította az osztrák kormányt arra, hogy a jószomszéd-politikát folytassa Kelet- Európával, megnyitotta határait mindazon országok előtt, amelyek valamikor a Habsburg birodalomhoz tartoztak, még a bolgároknak és románoknak sem kellett tőle vízumot kérniük, amennyiben saját országaik engedélyezték utazásukat. Ha Ausztriát felveszik az Európai Közösségbe, úgy nyugati határai szimbolikussá válnak, ami arra sarkallhatja azokat a magyarokat és lengyeleket akik Nyugatra szándékoznak, hogy Bécset egyirányú utazásra használják. Ezért Bécs most azon aggódik, hogy az Európai Közösségbe való felvételének az lehet az ára, hogy ismét be kell vezetnie a vízumkényszert a kelet-európaiakkal szemben. Az idő kerekét nem tudnánk visszafelé fordítani - mondja az osztrák külügyminisztérium egyik közege. Megígértük a magyaroknak, hogy felvételünk az Európai Közösségbe nem lesz káros kihatással reájuk nézve. Sőt: Magyarország most abban reménykedik, hogy amennyiben Ausztria a közösség tagjává válik, ez számára is lehetővé teszi, hogy megvesse a lábát Nyugat-Európában. Ezért a bécsi közegek most ahelyett, hogy Nyugat vagy Kelet között választanának két lehetőségben reménykednek. Először is abban, hogy amennyiben Mihail Gorbacsov folytatja a peresztrojka-politikát, ez arra kényszerítheti Nyugat-Európát, hogy átértékelje saját kelet-európai politikáját. - Amióta januárban aláírtunk egy messzemenő emberjogi dokumentumot - mondja egy osztrák hivatalos közeg - kötelezettségeket vállaltunk, ez azt is jelenti, hogy a kelet-európaiak számára az utazást meg kell könnyíteni. Hosszú évekig efelett nem kellett aggódni, mert saját országaik eltiltották őket az utazástól - de most, amikor ez szabadabbá vált, Nyugat-Európa aggódik azon, hogy elözönli őt Európa keleti fele. A második lehetőség, amelyben Bécs reménykedik, hogy Magyarországgal egyetemben megkapja az engedélyt a közös világkiállítás rendezésére. Ezt mindkét ország hőn óhajtja, és pedig különböző okok miatt. Magyarország, amelynek külpolitikája egyre nyugatibb orientációjú - ezt a Dél-Koreával és Izraellel való kapcsolata igazolja, valamint szándéka, hogy csatlakozik az Európai Szabad Kereskedelmi Szervezethez és az 1951-es ENSZ-megállapodáshoz a menekültek ügyében - ez az új orientációjú Magyarország a világkiállításban pompás alkalmat lát a nyugati tőke támogatásának megszerzésére, és arra is, hogy hála Ausztriának és a vele való szoros kapcsolatoknak, számára a Nyugathoz sokkal nagyobb közeledést nyújtson. Egy magyar közeg szerint Magyarország külpolitikáját jórészben a gazdasági kényszer diktálja, de azért is sietős számunkra hogy mielőbb nyélbe üssük, mert esetleg Gorbacsov nem fogja tudni tartani magát. Ami Bécset illeti: elveti a bírálatot, hogy a közös világkiállítás mindössze költséges nosztalgia, dicső múltja felelevenítésére. Hivatalosak szerint az alkalmat felhasználják arra, hogy átalakítsák az államgazdaságot, és radikálisabban álljanak át a magánszektorra a két milliárd schillinget meghaladó kiállítás finanszírozására. Ugyanakkor azt mondják, hogy a kiállítás itt lehet, amely Kelét-Európába vezet. Politikai és kulturális szempontból Bécsnek sokkal több közössége van Budapesttel, Varsóval és Szlovákiával, mint Párizzsal vagy Londonnal. Ausztriában a közép-európai hagyományok jobban meghonosodtak, mint Nyugat-Európa liberalizmusa. Ellentétben az angolszász világgal, Ausztria tekintélyállam volt, széles rétegű parasztsággal és gyenge polgársággal. A középosztály kifejletlen, túl gyenge volt ahhoz, hogy szembeszálljon az államhatalommal, és küzdjön a polgári intézmények - például bíróság - hatáskörének kiterjesztéséért. Kelet-Európa többi része osztozik ebben - és ez az oka annak, hogy ez a térség ideális talaj a politológusok számára, hogy ezt tanulmányozzák. Ahogy a magyar külügyminisztérium egyik közege megjegyezte: mi a nyugat-európai burzsoázia, és a mindenható orosz állam közé vagyunk beékelve. Ez magyarázza az Ausztriával való rokonszenvet, és a vele való szoros kapcsolatokat. Túl ezen, a magyarok számára Ausztria fontossága ennél is nagyobb, mindkettőjük osztozott a háború közötti törékeny demokratikus intézményekben, a háború utáni megpróbáltatásokban, amit végül is mindketten túléltek - Ausztria szerencsésebben. A magyarok tanulni szeretnének a háború utáni osztrák kormányok politikai egyetértés, a szociálpartnerschaft-politikájából. Ez segítette az osztrákokat stabilitásuk megtartásában. Ezért beszélnek a magyarok most annyit az új egyetértésről - amint óvatosan elindulnak a politikai pluralizmus irányába. Ami Ausztriát illeti: a döntés Nyugat és Kelet között nem lesz könnyű, amennyiben valóban választásra kényszerülnek. Kelet-Európa - még ha meg is hozza a maga reformjait - túl nagy feladat lenne Ausztria számára, miután nem rendelkezik Nyugat-Németországhoz hasonló tőkével. A logika azt diktálja - mondja egy osztrák hivatalos közeg - hogy amíg Kelet és Nyugat viszonya kedvező, csatlakozzunk az Európai Közösséghez - utóvégre is kereskedelmünk 60 százaléka irányul oda és csupán 2 százalék Magyarországra. Kelet nem tudná pótolni számunkra a Nyugatot - fejezi be bécsi jelentését a Financial Times munkatársa. +++
1989. március 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|