Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 03.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó, Kasza László:

Április 4.

"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."

Eörsi István közleménye

München, 1989. február 15. (SZER, Kommentár nélkül) - Heteken át
folyt az - azóta eldőlt - vita: az Élet és Irodalom hetilap az
írószövetség lapja lesz-e? Eörsi István: Lapom lesz? című írásával
hozzá kívánt szólni a vitához - az "ÉS" azonban nem vállalta a
közlését.
    
    - Az írószövetség hírek szerint lapot kap. Tagja vagyok az
írószövetségnek: - lapom lesz végre? Amikor az utolsó közgyűlésen
1986-ban lapot követeltünk az írószövetségnek, a feketelisták és
folyóirat-betiltások segítségével kormánykodó posztsztálinista
kultúrpolitikát egységesen ellenző, még nem differenciált
írótársadalom próbált sajtóhoz jutni.
    
    Azóta ez a kultúrpolitika, sőt általában véve a kultúrpolitika
szétesett, az írótársadalom, pedig megindult a differenciálódás
útján. Lapok alakultak, illetve próbálnak alakulni. Van rá esély,
hogy a különféle politikai és esztétikai irányzatok műhelyekké
szerveződjenek.
    
    A kultúrpolitika egykori ellenzői sok kérdésben egymással is
szemben állnak, és ez így van rendjén. Az írószövetség egységes
szervezetbe foglalja a különféle irányzatokat. Ha lapot kap: vajon
melyik irányzat kap lapot? Egyszerre mind? Ez lehetetlenség. Vagy
az elnök és az elnökhelyettes? Ezt nem helyeselném.
    
    Az elnök többször is bebizonyította inkompetenciaját, az
elnökhelyettesnek pedig már van lapja. A Hitel szerkesztőségének
tagja. Ráadásul ízlésem és gondolkodásom számos döntő ponton eltér
az övéktől. Ha - mint hírlik - a jövendőbeli szerkesztő
kötelességévé teszik hogy be-beszámoljon nekik, akkor mégsem lesz
lapom.
    
    A hatvanas évek közepe óta publikálok az Élet és Irodalomban.
    
    Mondhatom tehát, hogy volt egy államilag is engedélyezett lapom?
    
    Ahogy vesszük. Ha megengedték a mindenkori főszerkesztőnek hogy
közölje -, akkor közölt. Ha pedig megtiltották neki, akkor bánatos
arccal, de hősi gesztusokra semmiképp sem ragadtatva magát,
beletörődött ebbe.
    
    A többi irodalmi orgánummal is így jártam, jó esetben, mert
többségük még kedvezőbb szélfúvásban is ellenállt a kísértésnek, és
- megértésemre számítva - visszaadta a kézirataimat.
    
    Az "ÉS" a többi laphoz hasonlóan elfogadta a központi diktátumokat,
a mindenkori főszerkesztőnek kultúránk felvilágosult irányítója
időről-időre megmosta a fejét. A kötelező feladatként rárótt
ocsmányságoknak zokszó nélkül teret adott. Csak Hajdú János
rágalmazó cikkére hivatkozom, amellyel Duray Miklóst és Csoóri
Sándort köpdöste be 1983. szeptember 16-ikán -, és amelyet Faragó
Vilmos érthetetlen okból még ma is védeni próbál a történelmi
méltányosság nevében.
    
    Ilyenkor természetesen - mint az idézett példa esetében is -
ellenvéleményt nem közölt. Egyszóval úgy viselkedett, mint a többi
újság a konszenzusnak gúnyolt demoralizáló diktatúra idején - azzal
a különbséggel, hogy hetente jelent meg, és így több galádságot
követhetett el, mint más irodalmi folyóiratok.
    
    Másrészt kétségkívül önálló szellemiséget képviselt a nagy
egyformaságban. Legjobb munkatársai - akiket részben maga nevelt ki
magának - ebben sivár korszakban is egyetemes érvényű európai
értékekhez kapcsolódtak. Folyamatosan hadat viseltek a provincia
ellen. Felvetettek szociális kérdéseket -, sőt: némelyek kedvezőbb
időszakokban még a hatalom szövevényes hazugságrendszerét is
kikezdték - miközben a mindenkori főszerkesztő hunyt szemmel
csóválta fejét, és titkos belső remegéssel kultúránk felvilágosult
szellemű irányítójának fenyegető péntek esti telefonjára gondolt.
    
    Az Élet és Irodalmat hírek szerint a régi formájában megszüntetik.
    
    Ezek szerint némelyest volt eddig lapom, de most nem lesz. Ugyanis
hírek szerint az írószövetség veszi át. Tehát mégiscsak lesz lapom
- vagyis nem lesz.
    
    Berecz Jánosnak az "ÉS" január 20-iki számában megjelent
interjújából azt olvasom ki, hogy a pártvezetés az írószövetségnek
ajándékozta az "ÉS"-t. Minthogy azonban ez nem az MSZMP-nek, hanem
a Kulturális Minisztériumnak a lapja: más tulajdonát ajándékozta
el, ami illetlenség. Különös illetlenség egy kulturális műhelyt
elajándékozni - az itt dolgozók megkérdezése nélkül.
    
    Az írószövetség buzgó funkcionáriusai úgy járnak el, mint a
posztsztálinista kultúrpolitikusok a Mozgó Világ és a Tisztatáj
esetében. Megtartjuk a lap nevét, új vezetőket nevezünk ki az
élére, és akkor - mint állítólag ezt Kádár János mondta Tiszatájról
- eddig övék volt, most a miénk.
    
    E furcsa hasonlóságnak mélyebb oka van. Bizonyos pártvezetők
érdeke, hogy közeledjenek az értelmiség olyan befolyásos
csoportjaihoz, melyek viszont - a maguk szemérmes módján - a
hatalomhoz óhajtanak közeledni. Az írószövetség és az "ÉS" - Berecz
János által közhírré tett - közelgő nászmulatságához ez az
érdekegyezkedés szolgáltatja a kísérőzenét.
    
    Noha viszolygok az emberek ideológiai vagy klikkszempontok által
szorgalmazott kényszer-áthelyezésétől vagy kényszer-
nyugdíjaztatásától, ezt a cikket mégsem személyek védelmében írom.
    
    Úgy vélem: az Élet és Irodalmat mint műhelyt kell megmenteni. Ahogy
a népi-nemzeti iránynak, úgy a városibb orientációjú, európaibb -
vagy ahogy gyalázkodó célzattal mondani szokták: kozmopolitább
szellemiségnek is kell sajtó.
    
    A különféle irányzatok közös- és különértékeinek állandóan változó,
hajlékony, meg-meghasonló egységére van szükség. Csak remélni
lehet, hogy szabadabb közéletben az "ÉS" is megújul, saját jó
hagyományait követve.
    
    Ha tehát új főszerkesztő jönne - a fáma Kulin Ferencről beszél, aki
szerkesztői rátermettségét szerintem is bebizonyította már -, akkor
a személyi problémák okos és humánus elrendezésén kívül két
feltétele van annak, hogy lapom legyen.
    
    Először is legyen független ez a lap, a politikai szféra
diktátumaitól. Másodszor: legyen független az írószövetség
elnökségétől. A főszerkesztőnek se mennyből jövő telefonoktól ne
kelljen félnie, se számonkérő rapportoktól - innen vagy onnan. +++
    


1989. február 15., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgatói telefonok:

"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara. - FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD