|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Independent cikke Magyarországról
|
London, 1989. február 14. (BBC, Panoráma) - Pozsgay Imre fényképe a magyar állami címer mellett ma megjelent az Independent című angol napilapban. A fénykép a lap Budapestre küldött tudósítójának cikkét kíséri. A tudósító sorozatot állított össze Magyarországról, s a ma megjelent első írás címe: Magyarország új holnapja. A cikk fő gondolatait munkatársunk foglalja össze: - A történelmi pillanatot megérző izgalomban a Rubicon átlépését emlegetik. Lehet azonban, hogy ez már meg is történt a hétvégén, amikor az MSZMP Központi Bizottsága a politikai rendszer pluralizálását választotta többpártrendszer keretén belül. Hogy ez pontosan milyen formát fog ölteni a gyakorlatban - egyelőre nem tudni. Azonban úgy tűnik, hogy a klasszikus kommunista stílusú egypártrendszer végét jelzi. Alig fél évvel ezelőtt Grósz Károly pártfőtitkár szinte megesküdött, hogy ilyesmire soha nem kerülhet sor. Tegnap viszont a Politikai Bizottság egyik prominens tagja: Berecz János az Independent tudósítójának kérdésére, hogy vajon most már nyugati mintájú liberális parlamenti demokráciáról van-e szó, egyszerűen és meglepően azt válaszolta, hogy igen. A magyar lakosság, mely a maga ügyeivel szeretne csak foglalkozni, már megunta a tökéletes csődbe jutott kormányrendszert: a kommunizmust. Minthogy a lakosság egyre eltökéltebb ennek az igának a lerázására, valamint figyelembe véve a gazdasági válság szükségszerűségeit, maga a párt is arra kényszerült, hogy letegyen az egypártrendszer védelméről. Magyarországon a hétvége óta immár hivatalos a vélemény, hogy a kommunista rendszer csődöt mondott. A Pozsgay Imre által népfelkelésnek nyilvánított, majd később Grósz Károly által felkelésnek minősített 1956-os forradalom témája rendkívül kínos kérdés a párton belül, hiszen az akkor szerepet játszott párttagok közül még ma is mintegy 200 ezer káder van pozícióban, és ezeket az átértelmezés logikája a nép ellenségeivé nyilváníthatja. Pozsgay továbbment, és azt is kijelentette, hogy az 1948 és 49 közötti periódusban elfogadott úgynevezett szocialista modell teljes egészében hibás iránynak bizonyult, és ez vezetett az 1956- os eseményekhez. Más alkalommal Pozsgay azt is kifejtette, hogy a szocializmus elért végnapjaihoz, és most már minden területen a haladás kerékkötője. A Budapestre látogató tudósító is éppen ezt tapasztal ja. Nevezetesen: azt látja, hogy nem egy újabb kelet-európai reformkezdeményezésről van szó, nem is a kommunizmusnak akarnak emberi arcot adni, hanem a haldoklás szakaszába ért az a rendszer, melyet közvetlenül a háború után ráerőszakoltak az országra. A rendszer haldoklik a kommunista szívekben és elmékben is, mivel a párttagok kénytelenek belátni, hogy teljes vállalkozásuk - kezdetétől fogva - haszontalan volt. Az Independent tudósítója beszélgetett egy fiatal kommunistával is, aki azt mondta, hogy ő nagy tisztelettel van Kádár János iránt, akit tavaly váltottak le. Véleménye szerint Kádár a legnehezebb körülmények között, sok eredményt ért el. Ezt azonban az emberek nem értik meg. Néha azon tűnődök - mondta az ifjú párttag - hogy egy napon majd engem is kirángatnak és felhúznak egy fára. De sajnos - ez a demokrácia - tette hozzá. Kérdés azonban, hogy miféle, milyen mértékű és milyen hamar elkövetkező demokráciáról lehet szó. A szocializmus csődbe jutása ugyanis nem jelenti, hogy a hatalmat birtoklók sietnének hatalmuk feladásával. Egyébként nincs is akinek átadják. Az ellenzék megosztott, és amatőr módon politizál. Főként értelmiségiekből és nem politikusokból tevődik ki. Ráadásul Grósz Károly azt mondja, hogy csak azokat a pártokat legalizálják, melyek elfogadják az úgynevezett szocialista rendet. Nyilván elvárja, hogy az MSZMP legyen az uralkodó erő bármilyen koalícióban, mely szabad választások eredményeként jönne létre. Az események logikája azt sugallja, hogy teljesen le akarják rázni a szocializmust, és egy nyugati típusú liberális társadalmat kívánnak létrehozni. Nagy kérdés, hogy ez megvalósítható-e, és nem fog-e megint könny és vér folyni mindennek a végén? +++
1989. február 14., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|