Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 03.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó, Kasza László:

Április 4.

"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."

Interjú Hahn Endrével

(Pallai Péter)
London, 1989. január 31. (BBC, Panoráma) - Interjúnk fő témája a
Magyarországon készülőfélben lévő sztrájktörvény tervezete.
    
    Munkatársunk telefonon beszélget Hahn Endrével, a Tudományos
Dolgozók Demokratikus Szakszervezete országos választmányának
szóvivőjével.
    
    - A szombati sajtóból értesülhetett a magyarországi publikum, hogy
akciószövetség született számos független szakszervezet között,
amelynek a ti szakszervezetetek, a TDDSZ is részese. Megmondanád,
hogy melyik szakszervezetek részesei ennek az akcióegységnek, és mi
a célotok?
    
    - A sajtóból nemcsak szombaton, elszórtan más napokon is nagyon
szűkös információk már megjelentek erről. Mindenesetre feltűnő
volt, hogy a nagyon szélesedő magyar nyilvánosságban ennek az
igazán több szakszervezet által kezdeményezett akciónak, milyen
kevés volt a nyilvánossága, mind mostanáig.
    
    - Hogy a konkrét kérdésedre válaszoljak, az eredeti felhívásunkat
részben a független demokratikus szakszervezetek írták alá, így a
Humanitás Gyógypedagógiai Demokratikus Szakszervezet, a Mozgó Kép
Demokratikus Szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus
Szakszervezete, a TDDSZ, ezenkívül csatlakozott a felhíváshoz a
most alakuló mentős dolgozók önálló szakszervezetének az alapító
munkabizottsága és egy SZOT-hoz tartozó, vagyis a Művészeti
Szakszervezetek Szövetségéhez tartozó Filmművész és Filmalkotó
Szakszervezet.
    
    - Mi a cél?
    
    - A cél, megakadályozni egy, a társadalomra rákényszerített, és
mondhatni gyorsított eljárással megszavaztatni szándékozott
sztrájktörvényt. Egy pillanatra hadd menjek vissza az eredeti
kérdésedhez, mert az akciószövetség nem azonos ennek a hat
szakszervezetnek a csapatával. Itt most már többről van szó. Ezek a
szakszervezetek bocsátottak ki egy felhívást, amiben egységes
fellépésre, és egységfront létrehozására szólítottak fel minden
érdekeltet, a szakszervezetektől a társadalmi szervezeteken és
pártokon át, a politikai vezetés reformszárnyáig. És ehhez néhány
napon belül csatlakoztak is, de elsősorban független politikai
szervezetek, a Demokrata Fórum, a Fidesz, a Szabad Demokraták
Szövetsége, a Kisgazdapárt, és várjuk hogy újabb szervezetek
csatlakozzanak.
    
    - Az nyilván kiderült, hogy a készülőben lévő szakszervezeti
törvény, illetve a sztrájkörvény-javaslat szövege nem ismert a
közönség előtt. Ti mit tudtok erről a szövegről?
    
    - Pillanatnyilag egy második változat van napirenden. Ez az, amit a
kormány a múlt heti ülésén elfogadott, és szeretne a március elején
összeülő parlamenttel elfogadtatni. Az első változathoz képest
ebben már van némi kedvező változás, de még mindig nem elfogadható
egy valódi munkavállalói érdekeket képviselő szakszervezet számára.
    
    A mostani változatnak is alapvető hibája az, hogy tulajdonképpen
csak korlátozó jellegű, és olyan alapvető jogokat próbál megvonni a
társadalomtól, mint a szolidaritási sztrájk, vagy bármilyen
értelemben vett politikai sztrájk. Tehát csak konkrét helyi
munkavállalói érdeksérelmek esetén engedné meg a sztrájkot, de
például a gazdaságpolitika, vagy egy konkrét áremelés ügyében nem
kívánják megengedni.
    
    - Hajdú Attila, SZOT osztályvezető a múlt héten úgy nyilatkozott,
hogy a SZOT egy éve már azt az álláspontot képviseli, hogy a
sztrájk elidegeníthetetlen munkavállalói jog. Most itt felmerül az,
hogy mi választja el a SZOT-ot a független szakszervezetektől
jelenleg?
    
    - Azt hiszem, hogy elég sok minden elválasztja, különösen itt ebben
az ügyben kiderült az, vagy legalábbis nagyon sok jel arra mutat,
hogy a SZOT a több milliós tagságának a megkérdezése, a mindenféle
konzultálása nélkül, zárt ajtók mögött hajlandó, vagy hajlamos
megegyezni bizonyos kérdésekben a kormánnyal. Itt a SZOT azért
tulajdonképpen előre menekül, és noha nem volt hajlandó csatlakozni
a mi felhívásunkhoz, sőt a jelek arra a mutattak, hogy az ágazati
szakszervezeteket is lebeszélte erről - most már egy kicsit más
hangon beszél mint korábban. Úgy tűnik, hogy a SZOT semmiféle
társadalmi vitát nem óhajtott ebben a kérdésben, de az új
nyilatkozat már tulajdonképpen ezt a követelésünket átvette, ami
tulajdonképpen fél győzelem, mert alapvetően elleneztük azt", hogy
ezt a törtvényt ilyen gyors ütemben keresztülnyomják, ha viszont
most kezdenek el egy társadalmi vitát, akkor ez március elejéig
egészen biztosan nem bonyolítható le.
    
    - Ti gazdasági alkotmányozó tanács felállítását indítványozzátok.
    
    Ennek mi lenne a funkciója?
    
    - Az egész koncepciónk az, hogy a sztrájkfegyvert nem engedhetjük
elvenni a munkavállalók kezéből. Erre nem azért van szükség, hogy a
társadalmat destabilizáljuk, és elszabadítsuk a sztrájkokat.
    
    Pontosan ellenkezőjére törekszünk. Arra, hogy a sztrájkok
megelőzésének nem egy ilyen korlátozó módját, hanem a megegyezéses
módját válasszuk.
    
    Tehát, mi egész egyszerűen azt szeretnénk, hogy egy ilyen
alkotmányozó tanács, amelyek a legkülönbözőbb szervezetek és
irányzatok képviselőiből állhatna össze, az egyenrangú partnerek,
az egyenrangú gazdasági partnerek megegyezésén alapuló politizálás
feltételeit dolgozza ki. Széles értelemben, tehát gazdasági, jogi,
intézményi feltételeket. Alapvető cél a sztrájkok tárgyalásos
megelőzésének a módozatait kidolgozni.
    
    - Szóval egy nyugatnémet, skandináv modellre gondoltok.
    
    - Olyasmi, igen. Ha már másféle modellt említettünk, itt
megemlítem, hogy itt az eredeti sztrájktörvény, az első változat,
amin most némi módosítást hajtottak végre, arra tényleg azt tudtuk
mondani, hogy ez olyan, hogy a legkülönfélébb európai
sztrájktörvényeknek a legkonzervatívabb, legnegatívabb (...) és
ezáltal egy ilyen egyedülálló hibridet létrehozni.
    
    - Ti helyesnek tartjátok a szolidaritás-sztrájk eszközét?
    
    - A szolidaritás-sztrájk eszközét feltétlenül helyesnek tartjuk,
ellentétben például a thatcheri felfogással.
    
    - Pontosan, ez itt már ugye, törvénybe ütköző. Ti ezt
felhasználnátok politikai célokra?
    
    - Én azt gondolom, hogy adott esetben igen. Ez nem azt jelenti,
hogy ma időszerűnek látnánk ilyenfajta politikai sztrájk
meghirdetését, de arról is szó van, hogy teljes joggal korlátozza a
legtöbb ország sztrájktörvénye bizonyos ágazatok, bizonyos
foglalkozások számára a sztrájkot, tehát ...
    
    - Közszolgáltatások.
    
    - Életet veszélyeztető, vagy alapvető közszolgáltatásokat.
    
    - Ezt elfogadnátok ti is?
    
    - Ezt elfogadnánk, de éppen az ilyen területeken dolgozók
érdekeinek a védelmében is elképzelhető szolidaritási sztrájk.
    
    - Értem.
    
    - Tehát, hogy mások sztrájkoljanak helyettük.
    
    - Megközelítettek-e már ipari munkások független szakszervezeteket
azért, hogy tapasztalatot szerezzenek esetleges saját független
szervezkedési céljaikra?
    
    - Ha azt mondanám hogy munkások, szoros értelemben vett munkások
részéről tudtommal még nem indult ilyen kezdeményezés, de az elmúlt
hetekben, és különösen a független szakszervezetek demokratikus
ligájának a létrehozása óta vannak jelei annak, hogy nem csak
értelmiségi szakszervezetek létrehozására is kísérletek történnek:
így például a múlt héten az Ingatlankezelő Vállalat dolgozóinak a
szakszervezete alakult meg, és ide sorolnám az említett Mentős
Dolgozók Önálló Szakszervezetét is.
    
    - Hahn Endre! Köszönöm szépen. +++


1989. január 31., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgatói telefonok:

"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara. - FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD