|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Egyesülési és gyülekezési törvény
|
(Kasza László) München, 1989. január 14. (SZER, Gondolatforgató) - Talán nincs egészen igazuk azoknak, akik úgy gondolják, 1948 óta nem hoztak ilyen pozitív törvényt a magyar parlamentben, de az biztos, hogy nagyon messzire kellene visszalapozni a naptárban, amíg a társulási és egyesülési törvényhez hasonlóan fontosra találunk. Ha még nem is jelenti a törvény teljes többpártrendszert, szerintem döntő lépés ebben az irányban. De a fontos persze az, hogy így gondolkodnak-e erről azok is, akik közvetlenül érintettek, vagyis azok a független magyar szervezetek, amelyek potenciálisan párttá alakulhatnak, válhatnak, vagy már meg is tették ezt a lépést. A Gondolatforgató mai műsorában ezt kérdezem a Magyar Demokrata Fórum ideiglenes vezetősége tagjától Joó Rudolftól Mécs Imrétől a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivőjétől, a Szabad Kezdeményezések Hálózata egyik szervezőjétől Bába Ivántól, és a Független Kisgazdapárt külügyi szóvivőjétől Bereczky Vilmostól. Mindenkinek ugyanazt a három kérdést tettem fel annak érdekében, hogy a nézetek hallgatóink számára közvetlenül összehasonlíthatóak legyenek, az egyes kérdésekre a válaszokat egymás mellé vágtam. Az első kérdés: Mi a véleménye a szerdán elfogadott egyesülési törvényről? Elsőnek Joó Rudolf válaszol az MDF részéről: - Az egyesülési törvényt és a vele együtt elfogadott gyülekezési törvényt a demokratizálni vágyó, demokratizálni akaró magyarországi elősikerének érzem. Még akkor is annak, ha ez a siker korlátozott. Ezeket a törvényeket ugyanis nem egy hirtelen támadt hatalmi felvilágosodás idézete elő, hanem nagyon is mély társadalmi igény volt az, ami életre hívta. Független csoportok és szakértők tevékeny nyomása kellett ahhoz, hogy jelenlegi változatában születhessen meg. Hogy milyen mértékű volt ez a közvéleményi nyomás, befolyás, elég volt megnézni a törvénytervezet nyáron megjelent szövegét, és a most decemberben parlament elé került szöveget. Az első változat még az "államatyuska" által adományozott jogok szemléletét tükrözte. Tele volt korlátozással és megszorítással is. Ezek pontos részpályát adtak többek között a Magyar Demokrata Fórum októberi miskolci tanácskozásra, amely a törvénnyel igen kritikusan foglalkozott. Ez az esemény, és általában ilyen események eredménye, hogy a decemberi szövegváltozat már közelebb áll ízlésünkhöz. Jobban tükrözte a korszerű emberi jogi szemléletet, mint az előző. Én összességében ezt a magyar társadalom kollektív sikerének érzem. Persze hozzáteszem, hogy ez nem jelenti azt, hogy az új szövegben ne lennének pontatlanságok. Vannak benne ilyenek és vannak benne vitatható elemek is. Az igazi gond számomra és számunkra azonban mégsem az, ami a szövegben benne van, hanem sokkal inkább, ami belőle kimaradt. Pontosabban azt a kapcsolatot hiányolom, ami ezt a törvényt más, demokratizáló jogszabályhoz és a tervezett új alkotmány egészéhez kötötte volna. Mi történt? Ők külön fogadták el az egyesülési és gyülekezési törvényt most, januárban. A tervek szerint külön lát napvilágot a párttörvény, majd a választói törvény és megint más alkalommal az új alkotmány. Ez véleményeim szerint egy szervesen összetartozó egész mesterséges megosztását jelenti. Indokolatlan szétparcellázása a demokratizálási folyamat egészének. Félő, hogy ilyen helyzetben növekszik a manipulálás veszélye. Egy tartósnak, távlatosnak szánt jogszabály valamiféle konjunkturális politikai játékszerré válhat. Azzal egyetértek, hogy ilyen horderejű eseményeket nem lehet elsietni. Ilyen vád ugyanis a legutóbbi parlamenti ülésen elhangzott. De kérdezem, hogy miért lenne elsietés mondjuk egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása, amely a demoktarizálási folyamatot minden elemében együtt tekintené át. Ezt a Magyar Demokrata Fórum már tavaly októberben javasolta. Itt van előttem a Hitel című lap tavalyi októberi első száma, illetve novemberben megjelent első száma és ebben olvasható nyilatkozat szövege. Ami így fejeződik be: - Kérjük és követeljük soron kívüli demokratikus választások kiírását. Az újonnan megválasztandó képviselők alkotmányozó nemzetgyűlésként működve alapozzák meg az új, demokratikus, korszerű Magyarországot, melyben lehet, és érdemes élni. Na most én úgy érzem, hogy változatlanul aktuális lenne ennek a javaslatnak a megvalósítása. Ami az elsietést, kapkodást illeti, hát az a véleményem, hogy az elmúlt években nem az alternatív szervezetek, hanem inkább a hivatalos jogalkotást jellemezte ez. Talán elég, ha csak a sajtótörvényt említem példaként, amely néhány éve született, és ma már teljesen halott. Az infláció általában nem dicsőség, de egy ország törvényeinek ilyen gyorsaságú értékvesztése véleményem szerint kifejezett szégyen. - A Magyar Demokrata Fórum vezetősége tagjának véleménye után ugyanazon kérdés Mécs Imréhez, a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivőjéhez. - Jelentős előrelépésnek tekintjük, de még mindig sok a korlát és a túlszabályozás benne. Nem véletlen, hogy az amerikai alkotmány megtiltotta, hogy az egyesüléssel kapcsolatos emberi jogokat külön törvény szabályozza. Mindezek ellenére fontosnak tartjuk, és élni kívánunk vele. A legkonkrétabb, legalapvetőbb kifogásunk, hogy felemás a pártokkal kapcsolatos szabályozás. Lehetővé teszi pártok megalakulását, és azokat logikai egységben kezeli az egyesülésekkel, valójában azonban a pártok működését nem teszi lehetővé, mivel pártok működésére egy később kilátásba helyezett párttörvény fog rendelkezni. Azon kívül súlyos hiányossága, hogy a meglévő antidemokratikus szervezetek további létét lehetővé teszi, ilyenek az MSZMP, a Népfront és főként a Munkásőrség. Ezeket kivette a törvény hatálya alól. A parlament munkája igen érdekes volt. Nagyszerű felszólalásokat hallottunk, lényegében egyetlen egy retrográd felszólalás volt: Púja Frigyesé, aki a pártokat ki akarta teljesen venni az egyesülési törvény hatálya alól, ezzel szemben sokkal több volt az olyan felszólalás, kitűnően fogalmazottak, magvas gondolatokat tartalmazók, amelyek azt mondták, hogy ennek a törvénynek a rendelkezései alapján nyomban kezdhessék meg működésüket a pártok. Sajnos működésbe lépett a szavazógép, és a nagyszerű felszólalások ellenére a 75 százalékos MSZMP többség, a mamelukok engedelmesen az eredeti kormányjavaslatra szavaztak. De mondom, még az eredeti kormányjavaslat is jelentős előrelépést jelent. - Mécs Imre beszélt az SZDSZ képviseletében. Mi a véleménye az egyesülési törvényről Bába Ivánnak, a Szabad Kezdeményezések Hálózata egyik szervezőjének? - Az új egyesülési törvényt és gyülekezési törvényt nagyon nagy jelentőségűnek tartom, mert végső soron 40 éve ez az első jogi keret, amelyen belül létrejöhetnek független szervezetek, csoportok, egyesületek, amelyek artikulálódhatnak. Jogi személyiséggé válhatnak, és azoknak az embereknek, azoknak az állampolgároknak, azoknak a magyaroknak, akiknek vannak ilyen igényeik, nem kell többé félniük attól, hogy ha összeszerveződnek, és ha véleményüket kinyilvánítják, akkor - hogy egyszerű legyek - bánthatják őket. Külön nagy jelentőséget tulajdonítok annak a parlamenti vitának, amelynek keretében ez lezajlott és rendkívül bíztatónak tartom, hogy lényegében egyetlen képviselő volt, aki kifejezetten azt kívánta, hogy a törvényből kivegyék a politikai pártok fogalmat, ez pedig Púja Frigyes volt. A többi képviselő vagy toleráns volt, vagy pedig kifejezetten azt kívánta, hogy a gyülekezési és egyesülési törvény önmagában vonatkozzék a pártokra, és ne is legyen párttörvény. A parlament vitájának ez a légköre a közeli jövőre és a távoli jövőre is, tehát mindaddig, amíg ez a parlament így együtt áll, mégis csak bíztató számomra. - Bereczky Vilmos pedig a Független Kisgazdapárt külügyi szóvivője így értékeli az új egyesülési törvényt: - A Kisgazdapárt vezetői rendkívül fontosnak találják az egyesülési törvényt, és rendkívül fontosnak találják a gyülekezési törvényt is. Úgy értékeljük, hogy ez egy komoly lépést jelent az országban kibontakozó demokrácia útján. Sajnálatosnak tartjuk, hogy _a pártok alakítását jelenleg lehetetlenné tevő 4. paragrafus 2. bekezdés benne maradt a törvényben. Már az a körülmény, hogy augusztus 1-jén az Országgyűlés elé kerül a párttörvény, azt jelenti, hogy lényegében nem jelent elviselhetetlen hátrányt az idő múlása, mivel a szervezkedéseket tulajdonképpen el lehet kezdeni. A mi pártunkat, a Kisgazdapártot egyébként nem érintette az egyesülési törvény, mivel mi 1930-ban alakultunk, és jogi helyzetünk azonos a másik pártéval. Ennek ellenére sürgősnek és fontosnak tartjuk a mielőbbi szabad pártszerveződést, mert fontos, hogy az országban az érdekeket kifejező politikai struktúrák alakuljanak ki és oldódjon a sztálinista monolitikus hatalom által okozott politikai feszültség. - A Független Kisgazdapárt külügyi szóvivője beszélt. Második kérdésem így hangzott a független autonóm mozgalmak, illetve párt képviselőihez: Az egyesülési törvény csak az augusztus l-ig kilátásba helyezett párttörvénnyel együtt teszi majd lehetővé pártok bejegyzését, rendes működését. Bár a találgatás ingoványos talajára csallak a kérdéssel, mégis megkérdezem: milyem képet tartasz reálisnak a magyarországi későbbi pártok helyzetéről, lehetőségeiről? Első lehetőség: egyenrangúak lesznek a pártok az MSZMP-vel, ami azt is jelentheti ugye, hogy az MSZMP esetleg egy választás után kisebbségbe kerül. Második lehetőség: az MSZMP egyfajta primus inter pares lesz. A harmadik lehetőség, hogy az MSZMP, mint kisebbségi párt, továbbra is megtartja a hatalmat, és a hatalom gyakorlásában a többi párt csak asszisztálhat. Először a Magyar Demokrata Fórum képviselője, Joó Rudolf válaszol: - Alapkérdés, ugyanakkor nagyon nehéz válaszolni rá, hiszen ez a politikai időjóslásnak a valóban ingoványos területére tartozik. Tény, hogy Magyarországon a többpártrendszer alapelemei, csírái kialakulóban vannak. Véleményem szerint a nagy kérdés egyre inkább az, hogy milyen lesz ez a többpártrendszer, illetve, hogy az előkészületben lévő párttörvény a maga eszközeivel segíti, vagy gátolja a fejlődési folyamatot. (folyt.)
1989. január 14., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|