|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Demokrácia Magyarországon
|
(Román István) München, 1989. január 3. (SZER, Világhíradó) - Egyre több kommunista vezető nyilatkozik az igazi demokrácia szükségességéről Magyarországon. De ki tanítsa demokráciára a magyar népet? Erre válaszol Román István most következő jegyzetében: - A Kossuth rádió december 29-én sugárzott Első kézből című adásában a megkérdezett kommunista vezetők mind egyetértettek abban, hogy az elmúlt esztendő legfontosabb eseménye a májusi pártértekezlet volt. Érdemes tehát felidézni, mit is tartalmaz az az állásfoglalás, amelyet egyformán magáénak vall például Berecz János és Pozsgay Imre, nem is szólva a többi mikrofonvégre kapott pártnagyságról. Homályosan, sőt olykor látszólag egymásnak ellentmondásosan nyilatkoznak a hazai pártvezetők a többpártrendszerről, a politikai pluralizmusról. A májusi párthatározat azonban - bonyolult nyelvezete ellenére - elég világos. Az MSZMP elvi irányító szerepéről nem mond le. És ez a veleje a kommunista párt koalíciós partnereket kereső magatartásának is. Hadd idézzek ezekből: "Közös cselekvésre hívunk. Baráti jobbot nyújtunk mindenkinek. Népfrontos kormányra lesz majd szükség" - és így tovább. Ami változatlan: a párt és nagy kezdőbetűvel gondolt Bölcs Párt, amely most elkezdi tanítani a nemzetet a demokráciára, a jogállamra, az alkotmányos életre. Teljesen függetlenül: ki, vagy kik mondják ezeket - miből meríti az erkölcsi bátorságot a demokráciára való nevelésre éppen az a hatalmi csoport, amely Magyarországon szétverte a demokráciát. Szétzúzta 1945 és 1947 között, és elfojtotta az 1956-os kísérletet! Tegyük hozzá: az a hatalmi csoport, amely semmiféle demokratikus hagyományokkal nem rendelkezik. Tudjuk a lehetséges védekezést: mások voltak akkor a kommunista párt vezetői. De jogos az a nézet, hogy ez ugyanaz a mozgalom, és bőven zavaros ideológiai szóhalmazából mindig azt emeli ki, amely épp alkalmas arra, hogy hatalmát igazolja. Mégis csak felnőtt hazánkban a négy évtized alatt már egy olyan nemzedék, amelynek semmiféle politikai tapasztalata nincs arról: mit jelent az egypártrendszertől eltérő politikai gyakorlat - hangzik az egyik ilyen pártszentencia. Ehhez kapcsolódik egy másik: az 1989-es év egyfajta betanulási időszak is lesz a demokrácia intézményeinek működtetésére. Gondolkozzunk el ezeken a szavakon. Ha valóban az elmúlt 40 év alatt olyan nemzedék nőtt fel Magyarországon, amelyiknek nincs tapasztalata a többpártrendszerről, akkor éppen a mai kommunista vezetők tartoznak oda. Miért akarnak akkor - éppen ők! - a demokrácia tanítómesterei lenni. Vannak dolgok, amelyeket azonban nem kell mesterségesen elsajátítani, mert természetesek mint az ösztönök, és ilyen a politikai szabadság és annak gyakorlása is. A magyar nép megrágalmazása az a felfogás, hogy a mai társadalom éretlen, tudatlan, és elveszne, ha szabadon dönthetne a belső politikai rendszere felől. A kommunista párt ügyében 1945-ben, amikor nem rá szavaztak az emberek, nevezte már fasiszták gyülekezetének a magyar társadalmat. A párt most kegyesebb lett, jelenleg csupán gyakorlatlan a nép a demokráciában. Nem kellene inkább megfordítani a tételt? Miként akarják a népet alkotmányos politikai életre oktatni azok a vezetők, akik immár négy évtizede egy olyan pártapparátusban nőttek fel, nevelődtek, amelynek egy célja volt: a demokrácia tagadása és elfojtása. +++
1989. január 3., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|