|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF belső állapota
|
---------------------
Washington, 1990. november 26. (Amerika Hangja, Világhíradó, Szénási Sándor) - Meghatározó személyiségek távoznak az MDF elnökségéből, illetve jelzik már most, hogy a hamarosan sorra kerülő országos értekezleten nem jelöltetik magukat a pártvezetésbe. Az alapító Bíró Zoltán után, aki az MDF-ből is kilépett, most Lezsák Sándor ügyvezető alelnök is közölte, más módon szeretné szolgálni pártjának ügyét, és Kulin Ferenc parlamenti képviselő sem óhajt tovább az első vonalban maradni, és kívülük még többen is.
A bomlási folyamat ezzel látványos lett az ország első számú pártjában, bár hangsúlyozzák, hogy egyszerűen a profizmus előtérbe helyeződéséről van szó. Az az értelmiségi, főképpen írói réteg, amely Lakitelken megalapította az MDF mozgalmát, ideológiai arculatot adott neki - ha éppen zavarosan is -, most visszavonul a politikából a közéletbe. A nyilatkozatok azt érzékeltetik, hogy a kezdőrúgást ők elvégezték, most jöjjenek azok, akik focizni is tudnak.
A helyzet természetesen nem ilyen egyszerű, és főképpen nem ilyen békés. Az ország, a gazdaság válsága felerősítette és egyben tragikussá is tette azokat a különbségeket, amelyek eleve jelen voltak abban a gyűjtőpártban, amely leszámítva a kormányképviselő parlamenti frakciót, ma is inkább mozgalomként jellemezhető. És ezek a különbségek most személyes döntésekben válnak elhatárolódásokká.
Látható, hogy Lakitelek, az alapítás szelleme hirtelen nosztalgiák tárgya lett. A sátor, amely alatt ülve három évvel ezelőtt többféle csoport egyezett meg a békés és a kommunista párt reformszárnyával közösen felvállalt rendszerváltásban, ma úgy tűnik fel, mint a pusztaszeri vérszerződés reinkarnációja. A vezető szerephez jutott emberekről úgy szólnak, mint alapító atyákról, mint öreg, bölcs és tekintélyes emberekről, akik mintha nem is mozgalmat indítottak volna el, de egy országot hoztak volna létre. 1987 pedig akként tűnik fel, mintha 100 éve lett volna. (folyt.)
1990. november 26., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|